Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-11-04 / 249. szám
XX. évfolyam 249. szám. Ara 8 fillér 1937. november 4. Csütörtök. t szerkesztőrHerboly Ferenc Szerkesztőség |séchenyi-tér-^trszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed- érre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Legények a gátra... Egy éra az agrárifjusági vezetők tanfolyamán. A képviseiőház megkezdte a tűzharcos javaslat tárgyalását. Budapest, november 3. A képviselőház mai ülésén az elnök bejelentette, hogy Somogy megye meghívta a Házat Erdőcsokonyá- ra Nagyatádi Szabó István szobrának leleplezési ünnepére. Ezután harmadszori olvasásban is elfő gadták a városi számvevőségek államosítására vonatkozó javaslatot, majd a tűzharcos javaslat tárgyalását kezdték meg. Vitéz Kenyeres János előadó ismertette a javaslatot. Hangoztatta, hogy nagyfontosságu javaslatról- van szó. Számos küllő! di államban már régen gondoskodtak a tűzharcosok érdekeinek védelméről, nálunk azonban ezideig kevés történt. Most a kormány olyan javaslattal jön a Ház elé, amelyben biztosítani akarja azoknak megélhetését, akik a háború alatt áldozatokat hoztak a hazáért. Elsősorban az állam kötelessége a gondoskodás, de a társadalomnak is gondolnia kell a tűzharcosokra. Takách Tolvay József gróf csatlakozott az előadó fejtegetéseihez és hangoztatta, hogy a háborús tartalékos tiszteket jobb helyzetbe keli juttatni. Az interpellációkra áttérve Horváth Zoltán azt kívánta, hogy a 12 évet betöltött falusi gyermekek beiratkozhassanak a középiskolákba. Tasnády Nagy András államtitkár kijelentette, hogy a kérelmet teljesíteni fogják. A Ház folyosóján ma sokai foglalkoztak a titkos választójoggal, amelynek elkészítésén Mikecz államtitkár dolgozik. Egyik kormánypárti politikus kijelentette, hogy a javaslatot csak a tavasszal tárgyalja a Ház, új választásra pedig legfeljebb két év múlva kerül sor, mert előbb elő keli készíteni e választást és a névjegyzékeket. Azt még nem lehet tudni, hogy a titkos választás Iajstromos, vagy kerületi lesz e? Ha a javaslat elkészül, azt Mikecz államtitkár ismerteti az ellenzéki vezérekkel. A Ház külügyi bizottsága november 9 én üiási tart fontos kérdésben. Darányi miniszterelnök és Bornemisza miniszter vasárnap Erdő- csokonyán részivesznek Nagyatádi szobrának leleplezésén Darányi és Kánya a hónap folyamán Berlinbe utaznak a vadászati kiállításra. Négy nap óta a zalaegerszegi Kulturház folyosója valóságos ke- rékpárhiáliiiás. A termekben életerős, pirospozsgás falusi legények járnak. Napközben két lelkes fiatal psp és egy lelkes világi tanítását hallgatják; szavalnak, énekelnek, tornáznak. Délben ás este barátságos ebédlő a nagyterem ; a Szociális Missziótársulat melegszívű hölgyei szorgos- kodnak a legények körül és gondoskodnak testi jólétükről. Az agrárifjusági mozgalom vezetőképző tanfolyamának hallgatói „táboroznak“ a termekben és készülnek jövő nagy feladatukra, a magyar falu lelkének megmentésére, gazdasági érdekeinek megvédésére. A párnapos tanfolyam eredményeiből kedden délután minta- gyűlés keretében adtak Ízelítői a meghívott vendégek számára a tanfolyam hallgatói. Meglepő és felemelő volt az, amit a vendégek tapasztaltak. Örvendetes bitnyitekét láttuk annak, hogy a zalai magyar falvakban még éi- nek lelkes, értelmes fiatal legények, akik hajlamosak a művelődésre, a cselekvésre; hajlamosak arra, hogy a nemzeti és krisztusi gondolat harcosai, a magyar falu apostolai legyenek. A kitűnő vezetők bátorítására a falusi legények egymásután jelentkeztek szereplésre, mint szavalók, előadók, énekesek. Voltak, akik szinte kész szónokoknak bizonyultak és voltak, akik még fél3zegen mozogtak, lámpalázzal küzdöttek, de mindannyinak volt bátorsága a szereplésre és mindannyinak volt mondanivalója. Teljesítményük értékét pedig az mutatja leginkább, hogy nem készítette elő őket senki; teljesen önállóan készültek, maguk állították össze előadásukat. P. Kerkai Jenő, a tanfolyam vezetője mondott rövid bevezetőt a mintagyülés elé és felhívta a legények figyelmét arra, hogy a közéletben mindig bátran, önállóan járjanak. Azután sorra szerepeltek a legények és mindegyik szereplés után elhangzott Kerkai páternek néhány útbaigazító, lelkesítő megjegyzése. Major József nagykapornak! legény mondott rövid megnyitót, azután a szentadorjáni Szita Károly szavalt bátran, lendületesen. Császár József misefai legény elmondotta, hogy náluk még nincs ifjúsági egyesület, de lesz, mert most már látják, mi a cél, mi a tennivaló. A reszneki Csiszár Ferenc állott ki ezután merészen az emelvényre és énekelt ügyesen magyar nótái. Ének-keitőssel szerepellek Nagykapornakról Wollner István és Szanati Jenő, az ukkí Palkó Imre pedig harmonikán adott elő magyar dalokat nagy tetszés mellett. Kerkai páter megszívlelendő szavakat fűzött az előadoítakhoz. A magyar zenét meg keli becsülni — mondotta — és száműzni a faluból minden dalt, ami nem magyar, ami idegen. Vigyék bi a városból a faluba, ami jó, a rosszat pedig soha ne utánoz- zák. A bucsuszentiászlói Domonkos György fellünően értelmes előadással szerepelt falujának ifjúsági mozgalmáról. Kellemes hangja, mondanivalójának szinessége elő- I adási tehetségre vallott. Ügyes volt a nagykapornak Banicz József szavalata, a nemessándorhá- zai Darázs József beszámolója, a nemeshetési Kálmán József előadása, a novai Bauer Ferenc szavalata. A nemesszentandrási Katona Lajos kissé még gyakorlatlanul, de tűzzel, lelkesedéssel kiáltotta a hallgatók felé: „Legények a gátra“ és gyújtott, buzdított. Előadása kapcsán Kerkai páter megszívlelendő példákat sorakoztatott fel, hogyan szolgálhatják a falusi legények községüknek anyagi érdekeit. Azután egy kis emlékeztető gyakorlatot tartott a tanfolyamon elhangzottakról. Ezúttal is kitűnt, hogy a vezetők munkája nem veszett kárba. A legények sorra fei tudták idézni azt, amit hallottak és tanultak. Egyik legjobb száma következett a gyűlésnek. A hatvan legény énnekkarrá alakult és Pongrácz Lóránt dr. vezényletével négyszólamon adott elő kánoni éneket és magyar dalokat, hatásosan, művészien. Két nap alatt tanulták meg a legények az énekeket és a rövid időhöz viszonyítva az eredmény rendkívül jó volt. Lukács István almásházai tanító mondott ezután köszönetét a legények nevében a tanfolyam megszervezéséért. Hangsúlyozta, hogy ez a tanfolyam el fogja érni célját : a kriiztusibb embert, a műveltebb falut, az életerős népet, az önzetlen magyart. Pehm József prelátus szólt végül az ifjakhoz. Rámutatott, hogy ez a délután kétévtizedes működésének egyik legszebb élménye volt. A magyar falunak értékei Megalakult a Légoltalmi Liga. Minden házban lesz légoltalmi őrség. A minisztertanács elhatározta a Légoltalmi Liga megszervezését. Igazgatója Petróczy István ny. repülőezredes, főtitkára Teasdaie Oltó tüzoltófőparancsnok. A Liga munkájának fontos része a padlások lomtalanítása, a pincéknek ledülés-, bombaszilánk- és gázbiztos óvóhelyekké való átalakítása és berendezése stb. Mind e munkálatok végzésére a Liga a nem badkötelezettekböi, — hanem azokból, akik a légoltalmi törvény értelmében a légoltalmi munkára kötelezettek — valamint önként jelentkezőkből, minden házon belül házt légoltalmi őrséget szervez. Ennek tagjai nők is lehetnek, Az épületek légoltalmi őrségei az épületekben szükségessé váló tűzoltó, mentő, elsősegély, egyszerűbb műszaki és gázvédelmi munkálatok végzésére hivatottak. Hogy az őrség már békeidőben a szükséges előkészületeket megtehesse és munkája eredményeképen minden ház kellően felkészülhessen, a Légoltalmi Liga minden házban egy rátermett erélyes egyént a házi légoltalmi őrség parancsnokául jelöl ki és az őrség minden tagját feladata teljesítésében alaposan kioktatja. A Légoltalmi Liga további feladata, hogy az önvédelem szükségességét a társadalom legszélesebb köreiben propagálja és azt az eddigi helytelen felfogást megváltoztassa, amely szerint háború esetén városaink és falvaink megvédése kizáróan a hadsereg feladata. Sorsdöntőén fontos, hogy társadalmunk végre tudatára ébredjen annak, hogy a katonai légvédelem őt ellenséges repülők támadásai ellen megvédeni képtelen és hogy a lakosság önvédelmének céltudatos megszervezése minden városi lakosnak éppen úgy létérdeke, mint a legkisebb falu vagy tanya lakójának is.
