Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)
1937-10-30 / 246. szám
XX. évfolyam 246. szám Ára 8 füléi* 1937. október 30, Szombat, Felelő« szerkesztő:Herboly Ferenc. i ■mBHMaMBMBBBMMM Mi Sserkcsztőség és kiadóhivatal: Zaiaegenzeg, §xéchenyi-tér 4. =-----— ; Telefonszára 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*00 pengő, t*gya4. évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szfe**t Megerősödött az iskolásakat segélyező vármegyei katolikus karitász munkája. Az iskolásokat segélyező vármegyei katolikus karitász október 28-án tartotta választmányi ülését a Kuiturházban, Megállapítást nyert, hogy künn az iskoláknál 1597 P gyűlt eddig össze, ami 177 pár cipőnek felel meg. Eszerint már oklóberben jóval előbbre van az akció, mint a múlt télen januárban. A legszebb eredményt mutatják fel a Caritas Pengők összegyűjtése terén a következő isko* Iák: Lenti rk. és Zalaszentmihály községi 64, Szeníadorján állami 70, Nagykapornak rk. 75, Zala- szentbalázs községi 101, Zaíahás- hágy rk. 115, Nova rk. 224. Za- lalövő állami 468 P. A központban folyik a bőrrendelés, a cipők kiadása ínséges cipészeknek. A központ 300 drb. cipő rendelégére tett a választmánynak javaslatot, amihez a választmány egyhangúlag hozzájárult. Ugyancsak kimondotta a választmány, hogy egy pár cipőt ad a kívánt méretben minden, a helyszínen biztosított pár cipő ulán. Alkalmilag et is vihetők. Eszerint az eddigi külső igazolt eredményből az iskolák készíttet beinek lábbeliden iskolásaiknak 177 pár cipő?, ad hozzá a vármegyei központ 177 párt. Ezt íe dezi a tavalyi készlet maradéka és a törvényhatósági inségakció 3000 pengős adománya. Természetesen még további eredményeket is várnak vidékről, a vármegye minden pontjáról. Érdekessége az akciónak, hogy az A. C. Kőhier Ferenc íazsrisia atyát leküidíe egy napra ennek a jótékony akciónak a tanulmányozáséra. Köhler styáí meglepte az akció egyszerűsége és eredmé nyessége. Az OTl-adéssik újabb könnyítést kérnek. Két esztendővel ezelőtt a belügyminiszter rendeletet adott ki, amely módot adott az OTI és MABI tartozások törlesztésére. Méltánylást érdemlő esetekben a késedelmi kamatokat teljes egészében törölhették, a tőketartozásnak a felét is elengedhették. A rendelet értelmében tízezrével adták be az érdekeltek az elengedés iránti kérelmeket. A kérelmek felett egy Öt tagból álló bizottság döntött, mégpedig minden további felebbezés vagy jogorvoslat kizárásával. Az Ipartestületek Országos Központja most terjedelmes felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez, amelyben adatok részletes feltárásával kimutatja, hogy az ötös bizottság ugyanis igen sok esetben a le- mérsékelt tartozások kiegyenlítő sére rendkívül súlyos feltételeket Etaboít, amelyeket az adósok leromlott gazdasági viszonyaiknál fogva képtelenek voltak betartani, így azután feléledt az eredeti nagyösszegü tartozás, amelynek j behajtása érdekében az OTI árveréseket tűzetett ki. Esért most arra kérik a belügyminisztert, adjon ki olyan rendelkezést, amely módot nyújt arra, hogy az ö-ös bizottság áital hozott döntések a felek kérelmére kellően indokolt és méltánylást igénylő esetekben megfelelő jogorvoslat biztosítása utján újból tárgyalás alá kerülhessenek. Megalakult az ügyvédi kamara választmánya. A zalaegerszegi ügyvédi kamara ujonan megválasztott választmánya most tartotta alakuló ülését Udvardy Jenő dr. kormányfőtanácsos, elnök vezetésével. A választmány az új ügyvédi rendtartás értelmében megalakította a különböző bizottságokat, igy a pártfogó ügyvédkirendelő bizottságot, a tagfelvevő bizottságot. Az ország bizottságba Fábián Zsigmond dr. nagykanizsai ügyvédei küldte ki, s tagokat jelölt a Kúria ügyvédi tanácsába. A? új törvény szerint a kamara legfontosabb bizottságai a fegyelmi bíróság és tagfelvevő bizottság, mert itt gyakorolják az ön- kormányzat legjelentősebb jogait. Ezekben a szervekben kapott szerepet Briglevics Károly dr. nyug,, főispán, ügyvéd. Meghalt Miklésy István görög» katolikus püspök. A katolikus egyháznak és a magyar közéletnek eulyos gyásza van. Az éjszaka fél 1 órakor Nyíregyházán 8ö éves korában meghalt Mikiósy István görögka- tölikus megyéspüspök. Mibíösy István a zemplénme- gyei Rákóc községben született 1857-ben. Középiskolai és főiskolai tanuimányai után 1884-ben szentelték pappá. Tehetsége korán kitűnt, s már teológus korában az ungvári görögkatolikus tanítóképző intézet tanára lett. Hosszabb ideig püspöki titkár volt az ungvári egyházmegyében, majd sátoraljaújhelyi lelkész lett. Itt nagy közéleti tevékenységet fejlett ki. Több egyházi és világi kitüntetésben is részesült. Mikor X. Pius pápa 1912 ben megalkotta a hajdudorogi egyházmegyét 216 ezer görögkaíolikus hivő számára, az új egyházmegye első püspökévé Miklósy Istvánt nevezte ki, akit 1913-ban szentelték püspökké. Nagy munka hárult reá : a szervezés és a különböző nyelvű hívek egybefo- gáFa. Sajnos, nagy nehézségek tornyosultak eléje. Ideiglenes székhelyéül Debrecent választotta, de alig helyezkedett ti, máris keresztül kelleti mennie a vérke- resztségen. A magyar nemzet ellenségei, akik gyűlölték a magyarérzésü püspökö*, pokolgépei: küldiek a debreseni püspöki palotába. A bomba három hivatalnokot megöli, többet megsebesített. Maga a főpásztor megmenekült. Miklóay István mindjárt a megalapítás éveiben erélyesen akadályozta meg azokat az oláh nemzeti törekvéseket, amelyek azt célozták, hogy az új egyházmegye egy részét visszacsatolják a régi oíáh egyházmegyéhez. Az emlékezetes bombamerénylet esztendejében a püspök egy 450 tagú küldöttség meghívására Nyíregyházára költözött ,;és ezt választotta végleges székhelyéül. Itt folytatta az egyházmegye megszervezését a világháború alatt is. A háború elvesztése szétszaggatta az egyházmegyét. A megszálló románok 1919 nyarán előbb székhelyén internálták, majd Debrecenbe hurcolták az erősen nemzeti érzésű püspököt, s arra akarták kényszeríteni, hogy a román piébániákat a román püspökök joghatósága aiá bocsássa. A román megszállók kivonulása után a megyéspüspök foiylatia a a megcsonkított egyházmegye szervezési munkáját és minden vonatkozásban értékes alkotó munkát folytatott. 48-as Halottaknapját tervezi az osztrák 48-asok bajtársi szövetsége. Steiner Ottó ny. ezredes, a 48-as osztrák bajtársi szövetség elnöke levelében arról értesítette Mikula Szigfrid dr. főjegyzö- poigármgsíerheiyettes», hogy a szövetség október 24-én az ezred hősi halottainak emlékére kegyeleies ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyt az augusztinu6ok templomában szentmise vezette be, amelyen megjelent Jenő főherceg, tábornagy, lovag Goglia Nándor mérnök, táborszernagy, az ezrednek a háború alatt volt hadtestparancsnoka, Zeidier Alfréd altábornagy, volt dandárparancsnok, dálnoki Veress Lajos vezérkari ezredes, bécsi magyar katonai attasé. Á szentmisét a tábori főesperes celebrálta. Mise után a szövetség tagjai, azok hozzátartozói és nagyszámú közönség a 48-as hősök emléktáblájához vonultak, ahol ünnepség volt, melynek műsorán a deutsch- meisterek zenekara a Szózatot, majd a koszorúk elhelyezése után a magyar Himnuszt is eljátszotta. Azt is Írja az ezredes, hogy résztvett a 48 asok zalaegerszegi,
