Zalamegyei Ujság, 1937. október-december (20. évfolyam, 222-297. szám)

1937-10-28 / 244. szám

XX. évfolyam 244. szám. Felelős szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­Sxéchenyi-tér 4. Telefonszám 128. 1 Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Ára 8 fillér ............................................. 19 37. október 28. Ceütőrtők. Sajnos azonban, minden a jövő évre tolódoit, a sok, keresetre váró munkásnak maradt az — Ígéret. Igaz, jobb később, mint soha ; de az i3 igaz, hogy jobb korán, mint későn, mert hát két­szer ad, ki gyorsan ad. A köze­ledő telet tehát igen nehezen úsz­hatjuk át. Az inségköltségvetés a múlt évi keretek közé szorul. A legnagyobb feladat most azokra hárul, akik saját tehstsá- gük, vagy szerencséjük követkéz* lében még rendelkeznek annyi anyagi erővel, hogy nem érzik meg azt eem, ha fölöslegükből bőven juttatnak másnak. Jusson eszükbe ezeknek, hogy önmagu- kon is segítenek, ha másoknak is adnak, mert ezzel megakadá­lyozzák az általános nyomorúsá­got és elejéi vehetik olyan ba­joknak, amelyeknek gyógyítása sokkal nehezebb, mint megelő­zése. A vidéki színigazgatókat a keresztény kultúra szol­gál a tára figyelmeztette s kultuszminiszter. A csalóka őszi napsugárnak már bágyadt az ereje is. Mosolyog még ránk, kigomboltatja a kabátunkat, de nincs már meg benne az a tű?, ami átjárja a testet ,és a megelé­gedés érzését árasztja szét ben­nünk. Nem is csodáikozhafunk ezen, hiszen még csak néhány hét és bent vagyunk a télben. Az annyiszor visszasóvárgott régi békevilágban is mindnyájunk gondját megsokszorozta ennek a három betűnek valóra válása, hát még most milyen terhet ró ránk a tél, amikor nyáron is csak kínnal tudjuk megszerezni a be­tevő falatot! Télen nehezebb az élet, mert a fűtés és ruházat mellett drágább az élelem. Aki nyáron eltengődik gyümölcsön, legalább nem fagyoskodik, mert akárhol álomra hajihatja bús fejét. Legalább az a néhány óra gond­talanul suhan el felette. De mit csinál a szerencsétlen a farkas- orditó hidegben, amikor még az álom sem lehet zavartalan ? Al­kalmi munka télen még inkább fehér holló, mint nyáron vagy tavasszal, amikor kint a gazda­ságban jut elég alkalom rendld- vüli munkaerő foglalkoztatására is. A világháború után sok keser­ves kínnal és didergéssel múltak el felettünk a telek. Akit azzal vert meg a sorsa, hogy akár sa­ját hibájából is nem jut kereset­hez, éhenhalna, ha a hatóságok és a társadalom nem követnének el minden lehetőt a nyomorúság enyhítésére. Az általános elszegé­nyedés azonban az országos gyűjtéseken is meglátszik. Ha békében lett volna ilyen elesett 8*. ország lakosságának nagy ré­tege, árviz földrengés vagy egyéb elemi csapások következtében, Nagymagyarország pénzügymi­niszterének lett volna annyi te­hetsége, hogy minden rászoruló­nak legalább annyit nyomjon a markéba, amiből a nehéz napok­ban kenyérre telik. A világháború, a forradalmak, azután meg a tria­noni rendelkezések meggyöngül­ték az ország erejét; valóságos csoda, hogy még igy is lehet va­lamiképen gondoskodni a nincs­telenekről. De hát nem lehet mindent az államtól, a várostól és a jóté­kony egyesületektől várni. Viszont azonban az államnak is gyorsab­ban kellene intézkednie egy s más ügyben, hogy a megsegítés időben történhessék. Ne ménjünk messzebb, maradjunk meg csak a zalaegerszegi állapotoknál. Kora tavasztól ígérték a pénzügyi pa­lota építését, a kórházi építkezé­seket és legalább annyit biztosra vettünk, hogy egyikbe belekez­denek az ősz folyamán. Az ősz pedig elég hosszú és így sokan kereshettek volna íéiire valót, Az ulóbbi években sok panasz hangzott el a vidéki színjátszás művészi nívójáról és ennek lehet tulajdonítani azt, hogy moü Hó- man Bálint kultuszminiszter szi­gorú leiratot intézett az országos szinészegyesüiet elnökségéhez. A leirat többek között ezt tartal­mazza, hogy a szín ársulatok mű­ködését, műsorát és művészi ered­ményeit különös gonddal fogja ellenőriztem! a miniszter és min­den esetben, amikor valamelyik színigazgató ellen panasz merül fel, szigorúan fog eljárni. Tartal­mazza a leirat azi a rendelkezést is, hogy a vidéki színigazgatók havi 45 előadásnál többet nem játszhatnak és igy nem enged­hető meg, hogy a társulatok na­ponta három előadási is tattsa­| nak. Felhívta a kultuszminiszter az elnökség figyelmét erra is, hogy a működő színtársulatokat legalább negyedévenként rovan- csoliasaa és azoknak szabályszerű könyvvezetéséről győződjék meg. Szabálytalanság és visszaélés ese­tén a színigazgatói engedélyt meg­vonják. Figyelmezteti végül a leirat a színigazgatókat, hogy a rájuk bízott nemzeti ke­resztény kultúrát elhiva­tottságukkal, a mostani idők szellemének megfe­lelően teljes erejükkel szolgálják. Ezt a célt szolgálja a miniszter ezer pengős julaiomdija is. tos pergőtűzbe kezdtek Sanghaj­nál, majd nagy támadás indult meg. A hatalmas nyomás után a kínai csapatok egymásután vo­nultak vissza. Visszavonulás köz­ben felrobbantották a hidakat, út­testeket. A rejtett aknák felrobba­násakor az előnyomuló japán katonák százával haltak meg. A kínaiaknál több öngyilkos század működik. Ezeknek katonái rob­banó anyagokat csatolnak tes­tükre és az ellenséggel együtt ön­magukat is felrobbantják. A heves kínai ellentámadás hiábavaló volt, mert a japánok ma reggel elfog­lalták az északi pályaudvart és üldözik a kínaiakat. A kínai had­sereg kiürítette és felgyujtolta Csapéi városrészt, amely már majdnem a japánok kezében van, A japán seregek elérték a nem­zetközi negyed nyugati részét. Elfoglalták Kiang Vangot is. Egy olasz katonát japán lövedék megölt. Hat európai államfő ellátogat Németországba ? Bécs, október 27. Egyik bécsi lap berlini híradása szerint Hitler a vadászati kiállítás alkalmából kilenc európai államfői meghívott Berlinbe. Meg nem erősített hir szerint eddig 6 államfő fogadta el a meghívást: a belga, dán, svéd, görög királyok, valamint Horthy Miklós kormányzó és Pál jugoszláv kormányzó herceg, Az államfők részére Gőring nagy­szabású vadászatokat rendez. Pacelli bíboros levele a modern pogány mozgalmak ellensúlyozásáról. A francia katolikus leányifju- ság most tartotta tanulmányi hetét és ebbői az alkalomból a szövetség elnöknője leyeiet ka­pót" Eugenio Paceili bíboros- államtitkártól, amelyben Pacelli kiemeli, hogy mennyire fontos a munkástömegek újra ke­reszténnyé tétele mellett az, hogy az arisztokrácia, a polgárság és általában a középosztály körében is intenzív apos'.o i tevékenység induljon meg. A hitetlenség és az ujpogány gondolatvilág ugyan­olyan mértékben terjed ezekben az osztályokban is, sőt híveit innen még nyugtalanítóbb tömeg­ben számlálja. Ezen kívül közis­mert tény, hogy a fentnevezeít osztályok példája jóban ás rossz• ban egyaránt milyen nagy hatást j gyakorol a tömegek erkölcsi éle- j lére. Annyi mindenesetre igaz, hogy ezekben a körökben igen sok akadály, igy például az indi­vidualizmus felé vaió erősebb hajlamosság nagy mértékben megnehezíti az apostoli munkát. A szovjetet kizárják a spanyol kérdésből ? ÜL külpolitika Hildái. London, október 27. A spanyol benemavaikOíási bizottság elnöki bizottságának ülésén Eden beje­lentette, hogy a szovjet állás­pontjában bizonyos enyhülés ta­pasztalható ugyan, de ez nem si­mította el a nehézségeket. Grandi olasz nagykövei hangoztatta, hogy az orosz állásfoglalás után nem kétségei, hogy a szovjet meg akarja hiúsítani az angol ter­vet, Ezért a spanyol kérdésben a felelősség a szovjetet illeti. He­lyes volna, ha a kormányokkal összeköttetésbe lépnének és ismét kikérnék véleményüket. A londoni lapok ügyesnek mondják azt az olasz javasíataíoL hogy a döntésnél ejtsék el az egyhangúságot. Ezzel a szovjetet ki lehet zárni a spanyol kérdés eldöntéséből. Párig, október 27. A londoni bizottság ülésének eddigi ered­ményét a francia lapok bizako­dóan ítélik meg. Elismerik Olasz­ország és Németország engedé­kenységét, ezzel szemben elitélik a szovjet magatartását. Remélik, hogy végül mégis sikerű! kedvező megoldást elérni. Burgos, október 27. A madridi vörös védőseregből sokan átszök­tek a nemzetiekhez. A főváros sok házán fehér és arany*vörös lobogót látni. A nemzetiek Ara­góniában áttörték a köztársaságiak állásait és két nemzetközi dan­dárt megsnmmisifettek. Most arra törekednek, hogy Franciaország és vörös Spanyolország között elvágják az összeköttetést. Sanghaj, október 27, A japá­nok az éjszaka folyamán irtóza­

Next

/
Thumbnails
Contents