Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-07-03 / 147. szám
2. Zalamegyei Újság 1937. július 3 Reformlehetőség-e a földbérlőszövetkezet ? közraktártervei tartják most izga- ! lomba, mert nem tudják, hogy a felállítandó közraktárakkal kapcsolatos intervenciós vásárlásokat miként valósi'ja meg a kormány és ez milyen kihatással lesz az exportlehetőségekre. A szőlőtermelők ismét a föld- mi /elésügyi és a pénzügyminisztériumhoz fordultak azzal a kérelemmel, hogy engedélyezzék a használt boroshordók vámmentes behozatalát, mert ismét fellépett a hordóuzsora és a várható nagy termésre való tekintettel egy liter használt hordóért 10 fillért kérnek, holott egy liter olcsó bor termelői ára 8 fillér. A kormány egyébként — amint Marschall államtitkár a balátonőszödi miniszA Balaton idei idegenforgalma, amint arról már többször irtunk, szépen fejlődik. A legtöbb fürdő helyen már sok a beifö di és külföldi fürdővendég. A jól indult idegenforgalmat most veszély fenyegeti az árdrágítók miatt, akik a piacokon meglehetősen szabadon garázdálkodnak. A Balatoni Szálloda és Penzioiulajdonasok Egyesületének legutóbbi ülésén Oláh Gyárfás Mihály, az Egyesület elnöke beigazolta, hogy az élelmiszerek ára a muR évvel szemben 39 százaiékos emelkedést mutat. Bebizonyította, hogy ez a drágítás teljesen indoKolat* lan éa a baíalonmeníi közvetítő kereskedők tervszerű Jevékenysé gére vezethető vissza. A kofák i kanálszerűin lépnek fel. Már kora J hajnalban ellepik az országutakat éa össrevásároiják a termelők áljai a piacra irányítóit élelmiszereket, és azokat napról napra drágábban bocsátják a száílodá sok, penziósok és vüiatuiajdono- sok rendelkezésére, Az egyesület szükségesnek tartja, hogy ezt a gyakorlatot a hatóság megszüntesse és 10 óra előtt ne engedjen a kofáknak vásárolni. Ellenkező esetben a vendéglősipsr kénytelen lesz az éttermi árakat emelni, ami pedig könnyen az idegenforgalom visszafejlődésére vezet. Néhány helyen már történtek hatósági intézkedések és ezeken a fürdőhelyeken elég normálisak az árak, de vannak nagyon drága helyek is. A füredi járásban és a tapolcai járás egy részében több panasz hangzik el, hogy nehéz megfe■■mob ———ni i Tinii—OMtay tertanácson bejelentette — gondoskodott a gazdák hordó szükségletéről. Szölökivitelünkre vonatkozólag már létrejöttek az exportmegálla- podások, amely szerint Ausztriába 16 000 métermázsa, Csehországba pedig 4 000 métermázsa szőlőt exportálhatunk. Svájcba az idén szőlői nem viszünk ki, Németországba pedig 1,450.000 márka értékű ('ényegesen több mint tavaly) kiviteli kontingensünk van biztosítva. Svédországba, Finnor szágba, Angliába és az északi államokba általában a szőlőkivitelünk teljesen szabad, ide azonban csak keményhéju szőlő exportálható. lelő tejhez jutni a nyaraló telepeken. Azon a környéken kevés a tehenészet s a távolabbról való szállítást nem szervezték meg keiiően. így a közönség csak nehezen és drágán jut tejhez. Örvendetes kivétel Révfülöp, ahoi egy hozzáértő szakember állandóan ellátja a telep igényei*. A badacsonyi Kisfaludig ház vendéglője az idén ismét nagy látogatottságnak örvend. Az Esterházy hercegi uradalom most azzal a tervvel foglalkozik, hogy új vendégházat épít a legtisztább magyaros kiviteiben. Tinanyban, mint már közöltük, népművészeti ház épült. A há;at Péter Páikor már át is adták a forgalomnak. A népművészed házban a Bala onkörnyék összes népművészeti értékei megtalálhatók. A Balatoni Intéző Bizottság most tovább gondoskodik Tihany fejlesztéséről. A szárkádi öböl pártján nemzetközi horgásztanyát rendez be, Ez a csendes, védett hely népszerűsíteni fogja a balatoni sporthorgászatoí. Az osztrákok és németek ezen a héten is nagy számban érkeztek a balatoni fürdőhelyekre. A viz és a jó koszt vezeti őket elsősorban a Balatonra. Keszthelyen a külföldiek egyik iegked- veltebb helye a halászcsárda, ahol késő éjszakáig folyik a mutatás. Modern lakberendezést bizalommal vásárolhatunk a Dunántúl legnagyobb, 50 éves cégénél s Kopsteín bútorcsarnok, Nagykanizsa. Olcsó árak. Kedvező fizetési feltételek. Kérjen árajánlatot a A megint akuttá vált magyar agrárproblémával kapcsolatban sűrűn íöiténik említés a földbér- lőszövetkezeíekről. Mint Szabó Miklós írja jeles cikkében (Mi- gyár Gazdák Szemléje), nálunk a' földbirtokszövetkezeti mozgal • mat a mull század 90-es éveiben Károlyi Sándor gróf ajánlatára a Magyar Gazdaszövetség indította meg. A mozgalom azonban nem kapót erőre és csak jóval a háború után nyert nagyobb lendületet, 1920-ban tíz szakcsoport működött 8 ezer kát. holdon 900 bérlővel. 1921 végén 34 szakcsoport volt s 4 ezer csatád gazdálkodott 24 ezer holdon. 1923 ban 22 OKH által alapított ozakcso- portok száma 64 volt 8 mintegy 51 ezer holdon folyt Süöveikezeti gazdálkodás. Az utóbbi években azonban ez a szám lecsökkent. A mozgalom lassú fejlődésének több oka van. Egyik az, hogy az emberanyagnál a feitélien szükséges szelekcióra nem sok gondot fordítottak. Elfeledték továbbá, hogy olyan gyengén termő vidékeken, ahol nem boldogul a magánvállalkozás, szövetkezeti utón sem szabad kísér etexni. A tervek általában nincsenek üzemianiiag és pénzügyileg megalapozva s nem történik gondoskodás a gazdálkodás későbbi fejlődésének biztosításáról. Guancia háinyá- ban a birtokosok nem szívesen adják ki földjeiket szövetkezeti bérlőknek, mert számolniok lehet a bérleti összeg behajthatatlanságával, a birtok kizsarolásává! s végül földjük elvesztésével. A múltat illetően nagy nehézséget okozoít az a körülmény is, hogy a bérlőszövetkezeii szervezkedésnek legtöbbször baloldali színezete volt s igy nem részesült keliő hivatalos támogatásban. Pedig — állapítja meg S;abó Miklós — a fö:dbér!őszöveikeze* lek nagymértékben híva va lennének, hogy hozzásegítsenek az agrárszociáns kétdések m goidá- sához. Utóbbi állítás igazolására az elméleti szempontokon kívül gyakorlati példákra is hivatkozik a A keszthelyi zöldmező titkárképző tanfolyam záróvizsgáját most tartották meg Keszthelyen a gazdasági akadémián. A föidmi velési miniszter képviseletében megjelent Tobak Lajos dr. mi niszteri titkár, az Alsódunántuli Zöldmező Egyesület képviseletében vitéz Teleki Béla gróf zaia- megyei főispán, aki elnökölt a vizsgán, valamint az akadémia tanári kara. A Hiszekegy felmondása után folyl le három órán át a 29 hallgató elméleti és gyakorlati vizsgája. A hallgatóság igen nagy felkészültségről tett tanúságot. Különös jelentőséget adott a tanfolyamnak, hogy nem csak kisgazdák, hanem tetemes számban tanítók vettek azon részt, akik igy a zöldmexő mozgalom eszszerző. Berlin közelében tizenöt évvel ezelőtt létesített Oppenheimer egyetemi tanár, a világszerte ismert közgazdász, egy földbérlőszövetkezetet, amelynek területén ma szép tehenészet, nagy juhászat, kiterjedt gabona- termelés és takarmánytermelés, szóval intenzív állattenyésztés és növénytermelés folyik, sőt található azon egy szintén szövetkezeti alapon működő ma!om és egy különleges gyógykenyeret előállító sütöde is. Mint alszö- vetkezeíet, külön létesítettek egy fogyasztási és értékesítő-beszerző szövetkezetét is. A ^hangsúly azon van, hogy a kibérelt kincstári birtokon tovább folyik a nagyüzemü gazdálkodás. A tagok eleinte ugyanúgy dolgoztak, mint az uradalmi cselédek, együttesen végezve el a részükre kijelölt munkát. Először a régi uradalmi cseiédnázakban laktak, később azonban az eredmény fokozódásával, az általuk épített teiepes- házskba költöztek. Rendkívül hatásosnak bizonyult Oppenheimer professzornak ai az újítása, hogy a közösen mü/eit nagyüzem mellett a birtoktestből egy külön részt kihasított, amelyen a szorgalmas tagok egyéni tulajdonba és művelésbe kerüiő parcellákat szervezhetnek. Ez a hely úgy van kijelölve, hogy a további földvásárlásokra, azaz a felemelkedő réteg terjeszkedésére lehetőség nyílik. Ezeken a kisebb, saját parcellákon a tagok fölöleges munkaidejütte! rendszerint gyümölcs, zöldség és más kisebb termékek termelésére fordítják s ezeket a termékeket a központi szövetkezet megfelelő osztálya révén értékesítik. Nem felkészületlen, elhamarkodott szövetkezetalapitások kellenek tehát — végzi cikkét Szabó Miklós —, hanem a megfelelő utak és módok megtalálása, mert nem lehet vitás, hogy a helyesen működő földbérlőszövetkezetek agrárszociálís vonatkozásban, de nemzetpolitikaiiag is igen fontos szerepet vihetnek. méjét a falukban megvalósíthatják. Ezt az. elnöklő főispán és miniszteri kiküldött is hangsúlyozták. A vizsga végeztével a főispán buzdító beszédet intézett a hallgatósághoz, hogy ezt a fon« tos, kü önösen a kisgazdákat közelről érdeklő eszmét, ügyet vigyék ki a falvakba és hívják fel a tanultak alapján a kisgazdákat, hogy minél többen karolják fel a korszerű zöldmező mozgalmat. Ugyancsak nyomatékosan kérte a tanítóságot a zöldmező mozgalom propagálására. Tobak Lajos dr. miniszteri kiküldött köszönetét mondott a főispánnak, az Egyesületnek, s a tanári karnak a tanfolyanak, megrendezéséért és fáradozásukért. A hallgatóság n«Fényképezögépekben nagy választék. Fényképek gyors és szakszerű kidolgozása ♦ Bánfai látszerész éa fényképész szakdzletében Zalaegerszeg, Arany Bárány épület Telefon i 178. A Balaton szezonját veszélyeztetik az árdrágítók. Balatoni hírek. A zöldmező mozgalom eszméjének terjesztése.
