Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-07-22 / 163. szám

1937. július 22. CsütörfSki XX. évfolyam 163. izém. Ára 8 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■■■ Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban B9oanaHHmmmBaaHa3B?3vs^aaB?ransasai Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A cigányügy országos rendezése sokáig vá­rét magára. Pedig a kérdéssel minden arra hivatott fórum már hosszabb ideje foglalkozik, anél­kül azonban, hogy csak egy lé­péssel is történnék közeledés a cél felé. Községek, városok, tör­vényhatóságok, mezőgazdasági bi­zottságok tesznek javaslatokat, in­téznek felterjesztéseket a kormány­hoz, de eredménytelenül. A pa­naszok meg egyre gyakoribbak a cigányok ellen s egyes alkal­makkor olyan kívánalmak is hang­zanak el, amelyek már már az em­bertelenség határait súrolják. Meg­értjük a kifakadásokat és épen ezért csodálkozunk azon, hogy az Ügy mozdulatlan, a megoldásban még csak kezdeményező lépése­ket sem tapasztalunk. Most, amint arról hirt adtunk, Zalaegerszegen tartózkodik a ci­gányok jövendő papja, a 26 év körüli Bihari Hermann, aki faj­testvérei közöü buígó tevékeny­séget fejt ki, hogy a cigányokat valiáserkölcsi intelmekkel lássa el, közelebb hozza az egyházhoz, a társadalomnak hasznos tagjai­vá, az államnak munkás, meg­bízható polgáraivá tegye őket. Akad tehát most már cigány, aki be­látja, hogy elérkezett a cigányok polgáriasodásának ideje, aki rés- teli, hogy testvérei még mindig az emberi társadalom keretén kívül állanak, mer? őket csak az ismert „cigányélet“ neveli. Néhány napi zalaegerszegi tartózkodásának vannak is eredményei. Mert az már eredménynek, még pedig nagy eredménynek számit, hogy meghallgatják őt cigány testvérei, csoportosulnak köréje, kérdezős­ködnek tőle s a Kulturházban tartott megbeszélésein részívesz- nek. Kezdetben csak kevés hall­gatója akadi, kedden délután azonban már a 60-at is megha­ladta ? hallgatóinak száma. Igaz, majnem kivétel nélkül muzsikusok voltak, de mégis ci­gányok és az bizonyos, hogy példájuk hatással lesz a kóbor cigányokra, akiket szintén fölke­res Bihari s akik közül szintén sokan hallgatnak szavára. A keddi tanítás eredményeképen ma reg­gel sokan járultak a szentgyó­náshoz és szentáldozáshoz. Bihari működése kiinduló pont­ja lehet a cigányügy nagyon óhaj­tóit rendezésének. Az eddigiek azt igazolják, hogy a komoly mun­kát ott kell kezdeni, ahol Bihari kezdette: megmagyarázni, hogy a cigány is Isten fia; valláser­kölcsi nevelésben kell részesíteni a cigány-népséget, ki keil benne fejleszteni az emberi öntudatot, hogy polgári munkához, polgári élethez szokhassanak. Szép szó­val, okos szóval, emberhez méltó bánásmóddal sokkal többet ér­hetünk el, mint bármilyen szigo­rú büntetéssel is, Mindennek meg keli találni az útját-módját r a vezetést ahoz érlő egyénre kell bízni. Aki a cigányok térítésén úgy dolgozik, mint Bihari Hermann, megérdemli a tiszteletet és be- csillést, de megérdemli, sőt el is várhatja a társadalom és az ál­lam hathatós támogatását. Hátha sikerül célt érnie. Abból nem csak a cigányoknak, hanem az államnak és társadalomnak is haszna lesz. Ne értékelje le te­hát senki se ennek a lelkes cigány­A múlt évben feltűnést keltő angol könyv magyar forditása jelent meg a magyar könyvpia­con. A könyvet C, A. Macartney, az oxfordi Ail Soul’s College egyetemi kuiató tanára írta Ma­gyarországról és először angol nyelven Angliában jelent meg. A munka az angol nyelvterületen nagyban hozzájárult Magyaror­szág megismertetéséhez és alkal­mas volt a magyar nép iránti ro- konszenv fokozására is. Macart­ney professzor igen alaposan fog­lalkozik müvében a magyar nem­zettel, a magyar élettel. Igen ér­dekes megfigyelései, megállapítá­sai vannak. Könyvében nem akar hízelegni, a magyar nép jó olda­lai mellett rámutat a hibákra is, de mindig igyekszik tárgyilagos apostolnak munkáját, hanem ér­deklődjenek iránta különösen a társadalom és a hatóságok ve­zetői s örüljön mindenki, hogy végre egy arra termeti cigány próbálkozik azzal, amit századok óta követel, de megoldani eddig nem tudott sem az állam, sem a a társadalom. Kisérjük figyelem­mel működését és támogassuk fáradtságos munkájában. Az ér­deklődés és támogatás fokozott munkára ösztönzi és munkájának csak szebb eredményeket biztosit­I lenni és csak az igazságot tartja szem előtt. — A könyv magyar nyelven „Magyarország“ címmel jelent meg és sikere volt a ma­gyar közönség körében. Az érdekes munka hosszabb tanulmányul eredménye volt. Macartney professzor korábban jelentős időt töltőit Magyarorszá­gon, a budapesti Eötvös kollé­giumban ; tanulmányozta a ma­gyar viszonyokat és azután irta meg érdekes munkáját. Magyar- országgal már régebben is fog­lalkozott, különösen a magyar nyelvészettel és őstörténettel és említett könyvén kivül irt egy egy másik munkát is a magyar­ság őskoráról. A neves tudós és iró elég jól A ért magyarul s kissé beszél is de nyelvtudását még gyarapifati akarja, ezért az idén ismét eljött Magyarországra, hogy a magyar nyelvet jobban megtanulja és ta­nulmányozza a magyar vidék éle­tét. Ezúttal kutatásai helyéül Zala megyét választotta. Péntek óta özv. Barthelmes Vailerné föídbir- tokosnő vendége a Zalaegerszeg közelében fekvő Babosdöbréíén, ahol négy hetet szándékozik (öl­teni. Döbrétéről több kirándulást tesz, hogy tanulmányozza Gö­csejt, a göcseji nép tulajdonsá­gait és népművészetét. Macartney professzor vasárnap özv. Barthelmes Valterné társasá­gában végignézte Zalaegerszegen a frontharcos zászlószentelést, majd a Move kerthelyiségében a zalaegerszegi társadalmi élet több tagjával ismertették meg. Hétfőn a vármegyei levéltárat kereste fel. Itt Fára József dr. főlevéltáros is­mertette meg a vármegye törté­netének egyes részleteivel, okira­taival. Magyarázatot kapott a vár­megye néprajzáról is, különösen a göcseji nép eredetéről, népi sajátosságairól s megnézte a le­véltárban a göcseji néprajzi gyűj­teményt. Néprajzi tanulmányait a főlevéltáros társaságában a kö­vetkező hetekben Göcsejben a nép között folytatja. Macartney professzor újabb ma­gyarországi látogatásának célja a nyelvtanulás mellett az, hogy is­mét könyvet Írjon magyarországi tapasztalatairól. Valószínű tehát, hogy göcseji tartózkodása nyo­mán Zala megye is szerepelni fog harmadik könyvében. „A katolikus Egyház az I. számú közellenség?“ Fauihaber bíboros hosszabb betegeskedés után most tartotta első nagy prédikációját a mün­cheni Szent Mihály templomban. Igen sokan kénytelenek voltak a a templomból eltávozni, mert álló­helyet sem kaptak. Prédikációjá­ban a bíboros először is P„ Mayer S. J. indokolatlan letartóz­tatása eíien tiltakozott és részle­tesen vázolta P, Mayer hazafias érdemeit úgy a háborúban, mint a békében. Kitért arra is, hogy P. Mayer és Hitler kancellár mi­lyen sokat dolgoztak együtt a kommunista veszedelem legyőzése érdekében Münchenben. Ezután a bíboros szóról-szóra a követ­kezőket mondotta : „Ezzel a le­tartóztatással a kultúrharc új fá­zisba lépett. Tudjuk, egy illeté­kes vezető szájából, hogy a párt bizonyos körei a katolikus Egy­ház elpusztítását kívánják. Már nem a bolsevizmusban vagy a marxizmusban látják az első szá­mú közellenséget, hanem a kato­Békésen intézik el viszályt? A külpolitika hírei. London, ju. 21. Az Északki nából érkező homályos hírekből nem lehet tisztán látni, hogy a pillanatnyi csend a vihar előjele-e vagy pedig a békés elintézésre való előkészület. Hir szerint Szung Cse Juan teljes biokban tárgyal a japánokkal a békés elintézésről, viszont a nankingi kormány hall­gat. Egy kínai hadosztályt vissza­vontak a japán front közeiéből. Tokióban tegnap három minisz­tertanács is volt. Chamberlain angol miniszter- elnök a bizonytalan nemzetközi viszonyok miatt feihivia kormá­nyának valamennyi tagját, hogy a nyarat Angliában töltsék, hogy bármely pillanatban összeülhessen a minisztertanács. Páris, julius 21. A jelek szerint Madrid körül a nemzetiek nagy­szabású támadást kezdenek 150. A „Magyarország“ angol Írója Zalában. a japán-kinai ezer főnyi hadserege! és sok re­pülőgépet vonlak össze. A vörö­sök kénytelenek voltak állásaikat visszavonni. Az Action Francaise közlése szerint Perpignanból 70 szovjet repülőgép érkezett Páris - ba. A lap azt hiszi, hogy a vö rösök újabb repülőgépeket akar­nak Spanyolországba szállítani. Róma, julius 21. Márciusban az angol olasz viszály idején az olasz lapok visszahívták londoni tudósítóikat. Most a fudősitók visszatérnek Londonba, mivel a béke helyre állt. Belgrád, julius 21. A konkor­dátum miatt támadt harcot az orío- egyház még mindig folytatja. Újabb utcai harcra nem került sor, de a szerb görögkeleti temp­lomokban egész éjjel kongatták a harangokat.

Next

/
Thumbnails
Contents