Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-30 / 221. szám

XX. évfolyam 221. szám. Ara 8 fillér 1937. szeptember 30. Csütörtök. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. A magyar föld, a magyar birtok volt a magyar nemzet vezetőosziályának táma­sza és tartó oszlopa. Ez adta meg nemzeti életünk vezető tag­jainak azt a függetlenséget, amely lehetővé tette számukra minden­kor a bátor, az önálló, a függet­len állásfoglalást, szent meggyő­ződésüknek és tiszta szándékuk­nak szabad követését. Ez a föld­birtok termelte ki a közéleti tisz­taságnak azokat a ragyogó ha­gyományait, amelyek valósággal koszorúként övezik a magyar politikai géniusz hótiszta homlo­kát. A földbirtok régebben szinte egyetlen társadalmi osztály ki- váltsaga volt. Ennek az osztály­nak hadállásait áttörte az idő. Oyérülő soraiban új és új arcok, más és más nevek jelennek meg, új urak, új gazdagok, új cimerek. És vájjon azok, akik betörnek, vagy helyet szorítanak maguknak a régi sorokban, vájjon olyanok-e, hogy nyugodtan reájuk lehet bíz­ni a birtokot, a négyszáz, a nyoícszáz, az ezer, vagy kétezer széles holdat ? Vájjon olyanok-e, hogy odaillenek a nemesi kúriák, vagy falusi udvarházak sokszor szent falai közé, ahol a történe­lem levegője érezhető, egy társa­dalmi osztály nemzeti küldetésé­nek ereklyéi láthatók s mindan­nak nyomát, mindannak jelét ta­pasztalhatjuk, amire a birtok, a vagyon, a gazdaság kötelez ? Igenis nem mindegy s a be­csületes magyar lelkek előtt so­hasem lesz mindegy, hogy kinél áll meg a megindult föld. Igenis nem mindegy, hogy a birtoklás erkölcsi, gazdasági és nemzeti kötelezettségét átérző tisztes ma­gyar ember, egy emelkedő, gaz­daságilag képzett, az idők har­cában nemességet kapott „új arisztokrata“ szerzi-e meg a régi birtok hosszú barázdáit és széles bükk-, vagy tölgy- és cserfa er­dőit, vagy ez a föld, ez a nagy birtok szőrös kezek, piszkos kar­mok, uzsorás lelkek zsákmánya lesz-e. A nagybirtokoknak nem­csak gabonát kell termelniök, nemcsak széles gulyákat, bő ser­téscsordákat és terjedős juhnyá- jakat kell nevelniük, hanem mind­ezeken túl új életre kell kelteniük azokat a tündöklő politikai ha­gyományokat, amelyektől még jó félszázaddal ezelőtt is a régi birtokosok voltak ékesek s ame­lyek a magyar közélet tisztasá­gának szebb lapjain szerepelnek. A magyar társadalom előtt en­nek a folyamatnak szomorú pél­dája merül fel a háború előtti időkből. A csodálatos Erdély szép birtokait, amik akkor prédára ke rültek, oláh bankok pénzén oláh urak vásárolták föl s a liberális Magyarország elöljáró államférfiai között alig volt egyetlenegy is, —- talán Bartha Miklóst kivéve, —- aki odaállott volna a vesze­delmes áradat elé s azt mondotta volna, hogy nem lehet ez a fö’d azé, aki több pénzt ad érte, ha­nem csak azé lehet, akinek a mellett gazdasági képzettsége s becsületes hű, magyar lelke is van. Erdély nagyrészt a tirtok- politikán veszett el! Vigyázzanak az őrök, hogy a megmaradt csonka ország is ne a birtokvá­sárlásokon vesszen tovább. Nemrégiben vármegyénk egyik járási mezőgazdasági bizottságá­nak ülésén nagy vita folyt arról, kik vásárolhatnak főidet. De foglalkoznak a kérdéssel másutt, más fórumok is. A kérdés, mint föntebb rámutattunk, nem cse­kély jelentőségű, nagy figyelem­mel kell tehát kísérnünk a birtok­eladásokat s jól meg kell nézni azokat, akik földbirtokhoz jutni akarnak. Az eucharisztikus kongresszus hatalmas arányai számokban. Szendy László dr. szombathe­lyi városplébános, az Actio Cato- lica egyházmegyei igazgatója, aki résztvett az eucharisztikus kon­gresszus elökésziiő bizottságának ülésén, érdekes adatokat mondott el a jövő évi kongresszus hatal más arányairól. Az arányokra jellemző, hogy Csehországból már eddig is 7 000 jelentkező yan, Braziliából pedig 2 ezer zarándokot jelentettek be. A szervező munka külföldön jó­val nagyobb mértékben indult meg, mint belföldön. A szentévi plakát 19 nyelven jelent meg 160.000 példányban. Prospektu­sokat 13 nyelven küldtek szét 230 ezer példányban. Serédi her­cegprímás kétezer meghívólevelet küldött szét a világ püspökeihez. Imakönyvbe elhelyezendő szent- képből 17 nyelven másfélmílió darabot bocsátottak ki. A szervező munka eredménye- képen a jelek szerint olyan fő megben érkeznek a külföldiek, amire még nem volt példa. Egy amerikai hajőstársaság május 1- től augusztus végéig 7 ezer szo­ba lefoglalását kérte azoknak az utasosnak, akiket hajón szállíta­nak át a tengeren. A szállítás és helybiztosítás le­bonyolítása rendkívül nagy fel­adatok elé állítja a rendező bi­zottságot. A fővárosi magánhá­zakban 40 ezer lakást ajánlottak fel. A bizottság a felülvizsgálat során 25 ezret talált alkalmasnak a' külföldiek igényei számára. Rendelkezésre állanak ezenkívül szállodák, penziók, internátusok szobái. A szobák felajánlása te­rén a megértésnek szép jeleit le­het tapasztalni. A bencés gimná- niuin tanárai levonulnak a torna­terembe és szobáikat a külföl­diek rendelkezésére bocsájtjáb. A domonkosok a padláson húzód­nak meg az ünnepségek alatt. Egész sor apácarend ajánlotta fel rendházait,1 s maguk vidékre költöznek. A külföldiek pagy szá­ma miatt a belföldi zarándokok számát korlátozni kellett, mert 60 ezer jelentkező esetén is csak szalmából 104 vagonra lesz szük­ség, hogy fekvőhelyet tudjanak biztosítani. A kongresszus rendezési költ­ségei 3 millió pengőre rúgnak. A Hősök Terének rendezése 2v0 ezer pengőbe, a városligeti tó le- csapoiása és betonozása 150 ezer pengőbe, a 38 méter magas­ságban kiemelkedő és 14 méte­res főoltár felállítása 100 ezer pengőbe kerül. Mussolini elutazott Németországból. Franciaország megnyitja a spanyol határt? — A kül­politika hírei. Berlin, szeptember 29. Musso­lini berlini látogatásának teg­napesti eseménye a sporttéri nagygyűlés volt, amelyen kétmil­lió ember vett részt. Előbb Hitler mondott beszédet, amelyben han­goztatta, hogy a két hatalom bé­két akar, de a bolsevizmus ellen felveszi a harcot. Mussolini szólt ezután német nyelven a tömeg­hez, amely leírhatatlan ünneplés­ben részesítette. A Duce is hang­súlyozta, hogy békét akarnak az egész világ számára, de ha kell, fegyverrel is megakadályozzák, hogy szovjet lángba borítsa a világot, A beszédeket az angol sajtó kedvezően fogadta. A lapok sze­rint Angliának nincs oka aggo­dalomra, hogy mindkét államfér» fiú a békét hangsúlyozta. Mussolini ma délelőtt megko­szorúzta a hősi emléket, majd hatalmasarányu katonai díszszem­le volt tiszteletére. Mussolini délután 3 órakor diadalmenetben vonult ki a pályaudvarra és visz- szautszott Rómába. Róma, szeptember 29. Az oiasz főváros diadalünneppel fogadja a Németországból visszatérő Mus­solinit. A bevonulási útvonalat gazdagon feldíszítették. London, szeptember 29. A ró­mai nagykövet rövidesen látoga­tást tesz Ciano olasz külügymi­niszternél és átnyújtja neki a Spanyolországra vonatkozó jegy­zéket, amelyet Delbos és Eden írnak alá. Ha Mussolini vissza­utasítja a spanyolországi olasz önkéntesek elszállítására vonat­kozó javaslatot, akkor Franciaor­szág megnyitja a spanyol-francia határt s megengedi Spanyolor­szágba önkéntesek és hadianya­gok szállítását. A javaslat elfo­gadása esetén az angol kormány késznek mutatkozik Olaszország abessziniai hódításának elismeré­sére. Sanghai, szeptember 29. Ma éjfélkor irtózatos dördülés rázta meg a várost. A kínaiak torpe­dót lőttek ki a japán zásziósha- hajóra, de a torpedó a hajó előtt 20 méterrel felrobbant. A robba­nás után másfélórás iszonyú ágyúzás kezdődött. A japán ha­jóágyuk óriási erejű bombazáport zúdítottak Putung városrészre. Az acélzápor nagy pusztítást végzett, az üzleti negyedben az összes abiakok betörtek az ágyú* dörgés miatt. A kínaiak is heves ágyúzással feleltek s főleg a ja­pán zászlóshaját lőtték. A japá­nok más harctereken isi élénk tevékenységet fejtenek ki. Nan- kingot most már állnndóan tá­madják repülőik. A sok támadás miatt a főváros élelmezése igen hiányos. A lakossság száma 800 ezerről 200 ezerre csökkent. Szétlőtték a japánok Kína egyik rizsraktárát s ez is fokozza az éhínséget. A japán bombázások­nak sok halottja van. A Mura áradása. Nagykanizsáról a Mura na- gyobbarányu áradását jelentik. Amig a Zala árvize különösebb baj nélkül lefolyt, addig a Mura áradása jelentős károkat okozott. Az ausztriai esőzések hirtelen duzzasztották meg a folyót és a zalai szakaszon gyorsan öntött ki. 1925 óta nem észleltek a Murán olyan magas vízállást, mint ez­úttal. Murakeresztur határában az áradás, amely idén már a har­madik, elöntötte a földeket és a kukoricatermés nagy részét el­pusztította. Kollátszeg déli része

Next

/
Thumbnails
Contents