Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-25 / 217. szám

XX. évfolyam 217. számi Ára 8 fillér 1937. szeptember 25. Szombat. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal:: Zalaegerszeg, Sxéchenyi-tér 4. —■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban V—HO—a—MBM Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Elszomorító jelenség az, hogy társadalmunk - nak igen nagy része nem ismeri a magyar munkásság igazi arcát. És, mert nem ismeri, nem is értékeli, nem is becsüli a mun­kást. Ha szó esik a munkásokról, nem a fémgőzös, izzó műhelyek felsötétlö, szénporra! teít Járnák, szédilő magasságban elhelyezett ingadozó padlók, vagy a kemény föld robotemberei jutnak eszébe, — nem ; hiszen C3ak legföiebb a sztrájkokkal és tüntetésekkel kap csolatban hallott felőlük. Valahogyan nagyon rosszul van ez igy ! Adjunk több szere- tetet a magyar munkásságnak. Ha munkájával meg vagyunk elégedve, — ami tagadhatatlan, — akkor ismerkedjünk meg vele közvetlen közelről. Ne azt néz­zük, hogy a munka kenyérfakasz­tó lángjában olajos, kormos a ruhája, hogy kérges kezén még ott pihen a munka nyoma. Ne Ezt nem is szabad észrevennünk. Már abból a szempontból nem, hogy ez a külső nem „szalonké­pes“. Hej, pedig azok az illatos levegőjű szalonok nem feltétlenül biztosabb melegágyai a jóérzés­nek, a jóerkölcsnek, mint a kor­mos műhelyek. Szorítsuk meg az acélos kezet és nézzünk a sze­mébe néha. ügy, mint ember nézhet ember szemébe: szeretettel. ... És akkor felenged a tár­sadalmi rétegeket oktalanul elvá­lasztó jégpáncél és meghalijuk, megértjük a magyar munkás szi­vének forró dobogását, amelynek hangját annyiszor elfogta vagy eltorzította előttünk a társadalmi elfogultság, amely hosszú, hosszú évek után annyira elválasztott egymástól majd mindannyiunkat. A szerelet igen nagy csodákra képes. Egyedül ez tudja vissza­hozni a munkásságot a nemzeti célok szolgálatába, egyedül ez tudja összeroppantani a nemzet­közi szakszervezetek polipkarjait, amelyeknek lélekölő szorításába a meg nem értés és az együtt­érzés hiánya hullatta a munkás­ság legnagyobb részét. Csakhogy erre a szeret etre nem elég ráébrednünk ; át kell vinnünk azt a gyakorlatba is. Amit hibánkká róttak hosszú, elhibázott évtizedek, tegyük jóvá a megértés, a megbecsülés és megismerés szeretetfakasztó jegyé­ben. Szociálpolitika, altruizmus és egyéb hangzatos kifejezések mel­lett nem elég csupán a nyomor­tanyákat látogatni, nagy cikkeket írni, távszónoklatokat mondani. Ezektől még nem roppannak Össze a nyomor nemzetsértö vis­kói, hogy szellős, egészséges, munkáslakások épülhessenek he­lyettük 1 A munkásság szeretetére nevel­ni kell önmagunkat s nevelni kell elsősorban ifjúságunkat is. Szakítsuk szét hát a szellemi és fizikai munkásság között fennálló korláiokat s ebben a testvéri kéz- szorzásban ott fog élni az a ha­talmas erő, amelynek egységében bizton elérkezik a boldogabb jö­vő, a várvavárr föltámadás. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy a két munkásosz­tálynak a nemzeti egység érde­kében annyira óhajtott, annyira szükséges megértésének sok aka­dálya van. Tudjuk ugyanis, hogy még a különben teljesen egy- sorban élő — sínylődő, nyomor­A Pesti Tőzsde cimü közgaz­dasági lap érdekes hirt közöl Hévizfürdö sorsáró'. A Festetics hercegi hitbizományhoz tartozó Hévizfürdö bérlete, amely 30 év óta a Reischl család kezében volt, egy év mu.va lejár, s a lap sze rint a hercegség nem újítja meg a bérletet. Hévízfürdőt saját ke­zelésébe veszi, teljesen moderni Magyarországon ezidőszerint még nincs pontos kimutatás a családokról, amely kimutatások segítségével bepillanthatnánk a magyar családok viszonyaiba, A rendelkezésre álló számítások alapján mégis alkothatunk ma­gunknak némi képet a magyar családokról. A legutóbbi népszámlálás ide­jén kb. 2 2 millió házastárs állott fönn Magyarországon. A töredék családokkal (özvegyek) és egye­dülállókkal együtt ez a szám kö­rülbelül 2'6—2 8 millióra rúgott. Ez azonban nem jelenti azt is, hogy valóban ennyi a szó bzo ros értelmében vett család volt Magyarországon, mert az olyan családok, amelyekben férfi és fe­leség együtt élnek, csak 188 millióra tehető. Ezenkívül mintegy 126.000 öz­vegy nőről tud a statisztika. Az utóbbi időben, amióta olyan sok szó esett a családi élet romlásá­ról és a gyermektelenség, vagy az egyke pusztításáról, különösen a fennálló házasságokkal kapcso­latos gyermekáldásra vonatkozó adatok fontosak. Ezek szerint az 1*88 millió család kö­gó — szellemi munkások egy­más közölt is milyen külön.bíé- geket (esznek, milyen választófa - lat állítanak iskolsfajok szerint is, amelyekben a képesítésüket nyer­ték !. Szomorúan tipikus magyar jelenség. Itt elsősorban ezeket a „belső* választófalakat kell le­dönteni, hogy a „külső“, a fizi­kai munkásoktól elválasztó gátak egyesült erővel leküzihetők iegye- nek. Szeressük jobban egymást, szeressük jobban a munkásságot s nemzetünknek adunk nagyobb megbecsülést, nagyobb erőt! zátja é« állítólag olyan nagyará­nyú építkezésekbe kezd, hogy a lií;vizen épülő szállodák felveszik a versenyt a nagy, világhírű üdü lőtelepek luxusszáilóival is. Ugyancsak ez a közgazdasági lap arról is hin ad, hogy a ké­réséi és balatonalmádi fürdőfele- pékét kérbe adják. zül több mint í27 ezer­nek egyáltalában nem volt gyermeke, az egy­gyermekes családok szá­ma pedig megközelítette a 425 000-at. A magyar nemzet népesedése szempontjából tehát 45 száza­lék azoknak a családoknak a száma, amelyek veszteséget je­lentenek a magyarságra. A kétgyermekes családok szá­ma (394 ezer) körülbelül annyi, mint a gyermekteleneké, három­nál több gyermeke pedig csak 670 ezer családnak volt, tehát a szaporodás növeléséhez a csalá­doknak csak egyharmadrésze já­rult hozzá. Nagyon feltűnő adata ennek a számításnak az is, hogy a csalá­di köteléken kívül ^ élő lakosság száma közel jár az egymillióhoz. Mindezek az adatok bizony megdöbbentők és komoly meg­gondolásra késztetnek. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a magyar család válságba jutott és a baj a nemzet életfáját, jöven­dőjét, fennmaradását fenyegeti és veszélyezteti. Lássuk már végre azokat a megígért szociális intézkedéseket, amelyek gyökeres gyógyulást hozhatnak. Egyháznak, államnak, fáradalomnak össze kell fognia ennek a kérdésnek a megoldá­sára. A külpolitika hireí. Belgrád, szeptember 24. Mus­solini csütörtökön kihallgatáson fogadta Jugoszlávia római követét és vele egyórás megbeszélést folytatott. Berlin, szeptember 24. Rőder honvédelmi miniszter, Sónyi hon­védfőparancsnok, Rátz vezérkari főnök megérkeztek Warnemün- debe, a német hadgyakorlatok színhelyére, ahol már együtt vannak az olasz és angol kisül- döttek is. Genf, szeptember 24. Kánya külügyminiszter ma délben uta­zott vissza Budapestre. A kül­ügyminiszter számos külföldi államférfiuval folytatott tanácsko­zást, köztük a kisanfant képvise­lőivel. Ezekkel főleg a kisebbségi kérdést vitatta meg. Megegyezés még nem történt, de remélhető, hogy sikerül kielégítő megoldást találni. Tiencsin, szeptember 24. A szovjet 100 millió rubelt bocsát a kínai kormány rendelkezésére hadfelszerelési célokra. London, szeptember 24. Csü­törtökön este Londoban a japán követség előtt nagy tümetés volt Nanking bombázása miatt. A ja­pánok tovább nyomulnak előre. Innét bombázták Nankingot és elfoglalták Baoiingfut. Páris, szeptember 24. Katalóniá- bél nagy számban szöknek át francia területre a hadkötelesek, mert nagy erővel indult meg a sorozás és nem akarnak katonai szolgálatot teljeaiteni. Katalóniá- ban változatlan erővel folyik a behódolást követelő mozgalom. Páris, szeptember 24. Franco tiltakozott a francia kormánynál Troncoso őrnagy letartóztatása ellen. Közölte, hogy, ha Toron- cosot nem bocsátják szabadon, őrizetbe veszik a maiagai francia konzult. San Sebastianból 8 francia kereskedelmi vállalkozót utasiíottak ki. Róma, szeptember 24. Musso­lini ma délután utazik Német­országba Ciano, Stanace és Al- fici miniszterek társaságában. A miniszterelnököt ünnepélyesen búcsúztatják. Genf, szeptember 24. Litvinov genfi diplomáciai kudarca miatt úgy akar elégtételt venni, hogy állást foglalt Olaszországnak ama beadványai ellen, amelyeket számára a hyoni egyezmény nyújt. A Festetics uradalom hír szerint saját keze­lésbe veszi és moder­nizálja Hévizfürdőt. Megdöbbentő számok a magyar család pusz­tulásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents