Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-09-24 / 216. szám
1937» szeptember 24. Péntek. Felelés szerkesztő: Her boly Perese Ara 8 fillér nwiwr’yn XX. évfolyam 216. szám. «ananasBasasiaHHi Szerkesztőség és kiadóhivatal.: Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Széchenyi-tér 4.---------- Telefonszám 128. Meg jelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. —• Hirdetések díjszabás szerint. Két újságcikk. Kél újságcikk fekszik előliünk. Mindkettő jellegzetesen megmutatja a nyilas propaganda bőm lasztó voltál. Az egyiket egyik nyilas újság irta „Fajvédő katolicizmus“ cim alatt. A cikkíró a katolikus sematizmusból a katolikus papság nagyjairól ki akarja mutatni, bogy azok nem magyarok, tehát kizá- randók a magyar sorsközösségből. Célzatosan közli a magyar püspökök és kanonok névsorát, s az idegenhangzásu nevekkel azt akarja érzékeltetni, hogy ezeknek a főpapoknak semmi közük a magyarsághoz. Majd kiemel az az alsópapság soraiból mintegy kétszáz magyarnevü papot és szembe akarja ezeket állítani vezetőikkel. A szándék átlátszó: ellentétet szítani és gyűlöletessé tenni a nép előtt saját vezetőd. Egészen az 1918-as forradalom módszerei szerint. A legérdekesebb, hogy épen a n>ilasok élnek ezzel a fepyverrel. Azok, akiknek soraiban talán még erősebben hemzsegnek az idegen - nevüek, s ráadásul ezek tényleg szimpátiákat táplálnak a pánger- mán horogkeresztes irányzattal és kapcsolataik németországi körökkel közismertek. Hiszen köztudomású, hogy nyilas vezetők előkelő helyen díszelegtek a nürnbergi horogkereszies pártnapokon. Ezzel szemben azok a német- nevű magyar papok, akiket a nyiias újság meg akar gyalázni, a magyar állameszme rendíthetetlen harcosai és sokszor rajtuk törik meg a magyarországi pán- germán agitáció lendülete. Ezek az idegeHnevü magyar papok szilárdan állanak a magyar őrhelyen, mialatt támadóik nemcsak keresztény, de nemzed szempontból is veszedelmes tanaikat terjesztik. Hogy ezek a tanok veszedelmesek, megmutatja a másik cikk, amely a Magyar Kultúrában jelent meg Rusznyák Gyula dr. tollából. A cikkíró a nyáron egy társával kerékpáron bejárta Göcsejt és egyik élményéről igy számol be: — Egy lejtőn száguldotlunk lefeíé Zaíatárnok után, mikor egy utszéien haladó gyerek kézfeltartással üdvözölve kiáltotta: Bátorság 1 Hopp, ez érdekes lehet — mondom utitársamnak és lelassítunk. A gyerek hamar utolért a parton és minden elfogultság nélkül beszédbe elegyedett velünk. Kis idő múlva aztán megkérdeztem tőle: — Hát aztán, fiacskám, mondd ceak, mit jelent az, hogy bátor- ság ? — Jönnek urak és azt mondják, hogy igy kell köszönni — veti vissza. — Meg íudnád*e mondani, — próbálunk közelebb jutni a dologhoz, — hogy mit akarnak azok az urak. Jót e vagy rosszat? — Hát jót. — Mi az a jó ? — Az, hogy a nagyurak földjét fel kell osztani és Magyaror- ország legyen Németország. — Majd kihullt a kerékpár kezünkből Az a természetes, magától értetődő beállítás, ahogy a gyermek az Anschiuss-ról beszélt, higyjék el, igen tisztelt olvasóim, egyenesen missziós megnyilatkozás volt és a legkérgesebb kozmopolitái is megindította volna. Egy negyedikes elemista, akinél a haza már nem jelent semmi», sőt azt sem érzi, hogy egyáltalán jelenthet valamit. Ez volt a göcseji vándorok megdöbbentő élménye. Mindenkit meggyőzhet arról, hogy nemcsak vá lási, de nemzeti szempontból is veszedelmes játék folyik az országban. Mert honnét vette a gyerek a nyilas mozgalom lényegéről vallóit felfogásit. Ugyebár a felnőtt falusiaktól. És honnét ve.lék azok ? Nem kutatjuk, csak rábízzuk mindenkinek az itéíőképességére. Vájjon nem látják-e a nyilas pártvezérek, hogy propagandájuk zagyvaságait valakik a maguk céljaira kamatoztatják és mozgalmuk köpenyébe burkolózva a német népközösség gondolatát terjesztik nemcsak a német kisebbség, de már a göcseji magyarok között is ? Legfőbb ideje, hogy azok a zalai magyarok, akik előtt a szent- istváni keresztény Magyarország az ideál, végre csatasorba álljanak a nemzeti és vallási szempontból egyaránt veszedelmes, szélsőséges agitáció ellensúlyozására és letörésére. A zalaegerszegiek ünnepélyes zarándoklata szeptember 26-án. Mint már megírtuk, szeptember 26-án, kedvezőtlen idő esetén október 3-án Zalaegerszegről nagyobb zarándoklat indul Sümegre. Ennek sorrendje a következő : 6 45 órakor beszállás a különvonat ba a vasútállomáson. 7,10- kor indul a vonal, 7 24-kor in dúl Kisfaíudpusztán, 7 42-kor Szepetken, 756-kor Zalabéren, 812-kor Türjén, 8‘54 kor érkezés és fogadtatás a sümegi állomáson. Körmenet a kegytemplomhoz. 9’30-kor ünnepélyes szentmise, szentbeszéd. Énekel az Egyházi Ének- és Zeneegyeßüiet vegyeskara. Szentáldozás 11-kor Á. C. gyűlés a kegytemplom előterén. Szónokok : Kovács Sándor, Lé- bér János dr. 14'15-kor felállás szentségi I körmeneíre a kegytemplom előtt. M-30-kor indul a szentségi kör- ! menet a plébániatemplomba, lókor litánia, szentségimádás. Szentségeitek A Mauiberísch-freskók magyarázata. 15'30—16 óra közt a Kisfaludy emlékek egyéni megtekintése. 16-kor Kisfaludy Sándor síremlékének megkoszorúzása. Emlékbeszédet mond Suszter Oszkár igazgató. 1645-kor tárogató est a várban. Kuruc dalokat játszik Rácz József plébános. A sümegi várról megemlékezést tart Bentzik Mihály gimn. igazgató. 17'30-kor körmenet az állomásra, 1810-kor indulás, 20,03- kor érkezés Zalaegerszegre. Ünnepélyes körmenet gyertyával a plébániatemplomba. Szentségi áldás. Meghalt Horthy István, a kormányzó bátyja. Magyarország kormányzóját súlyos gyász érte. Bécsben 79 éves korában meghalt bátyja, vitéz Horthy István nyug. lovassági tábornok. Horthy" István az elmúlt napokban Grácban járt és onnét hétfőn érkezett Bécsbe, ahol meghűlt. Légcsőhuruttal feküdt a Collegium Hungáriáimban. A hülésből tüdőgyuladás keletkezett, amely szerdán már mindkét tüdőre átterjedt. Tegnap délután betegágyához hívták Horthy Istvánt, a kormányzó fiát, aki délután 5 órakor érkezett meg. Az idős tábornok állapota mind válságosabbra fordult ás ma éjszaka háromnegyed 1 órakor meghalt. Holttestét még ma Budapestre szállítják. Vitéz Horthy István egyetemi éveinek elvégzése után a katonasághoz került. 1916-ban már tábornok lett. A limanovai csatában az ő huszárdandára vívta a legkritikusabb küzdelmet. A háború után a nemzeti hadsereg lovassági felügyelője lett. 1922ben vonult nyugalomba, mint lovassági tábornok. Ettől kezdve élénk szerepet játszott a politikában, mint a felsőház tagja. A Gömbös kormánnyal éles harcban állott. Több beszédet mondott az alkotmányos kormányzás mellett a felsőházban és a vármegyei közgyűléseken. 1935-ben megjelent Bethlen István hires nagykanizsai beszédén is, hogy kimutassa ellenzéki ^magatartását. Vitéz Horthy István szervezte meg a kisgazda távlovaglásokat, amelyek hamarosan nemzetközi távlovaglások lettek. A múlt nyáron a távlovaglókkal Zalaegerszegen is járt. Nagy szerepe volt az ország lovassportjának és lótenyésztésének fejlesztésében. A magyai* városok kegyurasága. Csizmadia Andor dr. könyve. A városi kegyuraság a magyar jognak meglehetősen elhanyagolt területe. Közigazgatási jogi Íróink, jogtörténészeink csak elvétve foglalkozik vele, pedig különösem az elmúlt századokban igen nagy fontossága volt. A városi kegyuraság közjogi kiváltsága a városoknak, amely a magyar királyok főkegyúri jogából veszi eredetét. Az Árpádok alatt a XIII. században találjuk első nyomait, amikor a királyok a különböző városokat a kiváltságok kisebb-nagyobb tel- jességéeel ruházzák fel és a legtöbb kiváltságlevélben benne van az a jog is, hogy plébánosaikat szabadon válasszák. A városok plébánosválasztási kiváltságát a királyok mindig tiszteletben tartották. így mikor Mária királynő a megüresedett soproni plébániára a polgárok meghallgatása nélkül plébánost nevez, a polgárok tiltakozására a királynő által kinevezett Csep regi János nem foglalhatja el a plébániát és az lesz a plébános, akit a polgárok választanak. Ugyancsak Sopronból marad fenn Ulászló egyik protekciós ievele, melyet a Civitas Fidelissima polgársághoz intézett és kérte kedves híveit, a soproni polgárokat, hogy egyik záslósurának udvari káplánját, mindenképen hűséges, érdemes és kiváló férfiút, az ottan legközelebb megüresedő javada lomra válasszák meg. Mikor a szabad királyi városok a többi városoktól különválnak és az ország negyedik rendjét képezik, a kegyúri jog elválaszthatatlan kelléke lesz a szabad királyi városi rangnak. A városi kegyuraság jogforrásai azok a privilégium levelek, amelyeket a városok a királyoktól kaptak, a kegyuraság gyakorié-