Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-22 / 214. szám

XX. évfolyam 4U4. izém. Ara 8 fillér 1937. szeptember 22. Szerda. Felelős szerkesztő: H e r b o I y Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, =-------- Telefonszám 128. mm ammmKmsmmmmHm POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Nagy sikerrel zárult a tapolcai katolikus nagygyűlés. Tapolca, szeptember 20. A !a- polcai esperesi kerület a jövö évi Eucharisztikus Szeníév eíőkészi lése céljából vasárnap nagyszabá su gyűlést rendezett, amely méltó kifejezője volt Tapolca és vidéke mély hitéletének. A gyűlés előtt tábori szentmi­sét mondott Engelhard! Ferenc veszprémi kanonok. Szentmise után ezrekre menő közönség je­lenlétében nyitotta meg a gyűlést a templomtéren Ruff Jenő dr. a Nagyboldogasszony Egyházközség elnöke. Bensőséges hitéletre kérte a hallgatóságot, hogy méltóképen előkészülhessünk a budapesti kongresszusra. Bóday Lajos kisgazda lendüle les szavakkal Krisztus Egyházá­nak hű-égen hitvallásában jelölte meg követendő uíunkat. Közi Horváth József dr. tartalmas beszédében röviden ki­fejtette az Eucharistika fogalmát és jelentőségét. A kongresszus — mondotta — egy nagy ajándék a magyar nem­zet számára, amely alkalom is arra, hogy a világ népei megis­merjék ezt a szegény és vérző Magyarországot. Ilyen alkalom még nem volt, amikor kirakatba lesz téve a magyarság a világ előtt. Nemzetek, egy egész világ beszél majd rólunk. És nekünk a kongresszusra úgy kell majd el- készülnünk, hogy a világ nem­zetei ne azt mondják rólunk, hogy szép Budapest, de hitvány a népe, hanem ehelyett azt mond­ják, hogy szép Budapest és még szebb a magyarság lelke. A buda­pesti nagygyűlés az egész világ számára búcsút jelent. Fel kell tehát készülnie Magyarországnak erre az ünnepre. Szentségmutató­nak kell lennie a magyarságnak és úgy kell cselekednünk, hogy méltók legyünk az Oltáriszent- séghez. Meg kell szeretnünk az Olláriszentséget és meg keli is­mernünk az ezeréves távlatból Szent Istvánt. Rendbe kell hozni templomainkat, a zászlókat, fel kell díszíteni az ol­tárokat, mert Szent István, az el­ső szent király halálnak 900. év­fordulóját ünnepli a magyar nem­zet. Szent István király iránti szeretet és tisztelet térjen vissza a hajlékokba. Az Oltáriszentség legyen a világ mikrofonja, hirdet­ve az Ur Jézus örök tanitásait. Lafranco István dr. azzal kezdte beszédét, hogy be kell járni a világot, hogy gyer­mekeink jövője szebb legyen, mint a miénk. Uj életre kell ne­velni ifjainkat és az új élet utján a lelki megújhodást az Oltári­szentség adja meg gyermekeink­nek. Szüksége van ennek a nép­nek az egészséges lelki táplálék­ra. Nem a szovjet csillag, a vörös bolsevizmus tüze mellett kell ke­resni a nép boldogulásál. Ezek a tanok veszedelmes csi­rát hordoznak magukban, ame­lyek csak gyűlölködést szülnek és eiférditik az emberi jóérzést. Utal a spanyol eseményekre, ahol a szovjet eszmék a gazdag és szegény tökéletes elszakadását idézték elő. Manapság mindig újabb keresztekről hall az ember. Ma horogkereszt kel!. Megjegyzi, hogy a mozgalmakban csupán annyi a jó, amennyi kereszt van bennük. Ma minden jó, csak épen a kereszt nem jó. Pedig a ke reszt jelvénye szebb minden fel­kapott jelvénynél. Vízszintes irá­nya mutatja az élet helyes útját, függőleges iránya pedig felmutat az égre, az üdvözülést jelképezve. Beszéde további során reáii3 színekkel ecsetelte a mai modern női típust, elitélve bennük a fel színes gondolkodást és a fesleit Ízlés?. Megrajzolta az igazi ma­gyar asszony és honleány ideális képét is. A talpig jellem és ge­rinces férfi ideálok követendő példájának állította a jövő gene­rációja elé Szent Lászlót és a nagy Hunyadiakat. Kitért a kato­likus sajótermékekre és azok fel­karolására kérte a hallgatóságot. Majd a kát. egyházférfiak érde­meit mélíatia. Azután igy fejezte be: Testvérek, fogjátok meg az Egyház baráti kezét és mint krisztusi keresztények, hirdessük ország, világ előtt, hogy ez a nép boldog, mert ebben az or- szában olyan nemzet lakik, amely­nek Krisztus a királya ! Engelhardt Ferenc kanonok röviden vázolta a gyű­lés célját. E nap — mondotta többek köíöt! — nagyot jelent nekünk, mert ma az Olíáriszentségben je­lenlévő Krisztussal „beszélgetünk. Maga a gyűlés élniakarásunknak a bizonyítéka. Szent István ha­zajáró lelke buzdítson minket a jobb, az igazibb életre. Örömmel állapítja meg, hogy Tapolca népében valóban Szent István ssí-üeme él, Krisztus ta­nai — mondotta — áthatják itt a felkeres, mert ekkora megmoz­dulásra valóban csak az a nép képes, aki éli Krisztus hitét. Szavalatok és a polgári isko­lások énekszámai tették változa­tossá a nagyhatású gyűlést. Délután külön a hölgyek és férfiak számára tartottak gyűlése­ket. Éleshangu támadás a város közgyűlésén a belügyminisztérium ellen Zalaegerszeg nehéz helyzete miatt. 72 százalékban állapították meg a jövőévi pótadót. Zalaegerszeg város képviselő testületé hétfőn délután tartotta vitéz Tamásy István dr. polgár- mester elnökletével költségvetési közgyűlését, amely iránt igen csekély érdeklődés nyilvánult meg. A közgyűlés 60 választott és virilis tagja közül a gyűlés elején mindössze 7 volt jelen ás csak később emelkedett fel szá­muk tizennégyre. Napirend előtt Kovács Ferenc szóvátette, hogy a zalaegerszegi cigányok András- bidáról egy lépfenében elhulott állatot hurcoltak tanyájukra és annak egyes részeit a tany& mel­letti legelőn szétszórták. A legelő megfertőzése miatt egy szarvas- marha elhullott, a többieket ol­tással mentették meg. Kérte, hogy a zalaegerszegi és kaszaházi ci­gánytanyát egyesítsék és olyan helyre helyezzék, ahol nem ve­szélyeztetik az egészségügyet. Vitéz Tamásy István dr. meg­állapította, hogy a cigányok elhe­lyezése nehéz kérdés, mert egyik terület szomszédságában sem szívesen tűrik meg őket az ér­dekeltek. Igyekszik kielégítő meg­oldást találni. Ján Ferenc fényképes igazol­ványokat és tetoválással való megjelölést ajánlott a cigányok niegrendszabályozására. Lang Nándor a Sip utcai ár­vizet telte szóvá és hasonló ese­tek elkerülése céljából a vízleve­zető árkok fokozott tisztogatását ajánlotta. A polgármester meg­nyugtató választ adott. Hangsú­lyozta, hogy a közönség is hibás, mert a szemét bedobásával elő­segíti az árkok eldugulá&á!. Ezután a polgármester bejelen­tene, hogy a pénzügyminiszter látogatása alkalmával a pénz­ügyi bizottság vezelőivel együtt tiszteleg a miniszternél, akit tá­jékoztatnak a pénzügyi palota ügyének állásáról és kedvező döntést igyekeznek elérni. A pénzügyi bizoftságnak az a ja­vaslata, hogy a palota a régi telken épüljön. Ha lehetséges, akkor az egész pénzügyi bizott­ság küldöítségileg keresi fel a minisztert és ismertetik előtte a város nehéz helyzetét, segítségét kérve. A 98 százalékos pótadó. Szilágyi Mihály főszámvevő ismertette a belügyminiszter le­iratát, amelyben az 1937. évre 98 százalékos pótadót állapit meg. A kérdéshez Árvay László dr. szólt hozzá. Sajnálattal állapította meg, hogy oly kevés képviselő- testületi tag van jelen, pedig a 98 százalékos pőtadó kellene, hogy fokozott kötelességtudásra ser­kentse a képviselőtestület tagjait. A tárgyra férve hangoztatta, hogy a múlt hibáinak levét nem sza­bad az adózókkal megitatni a 98 százalékos pótadó formájában. Hiába kértek, segítő kéz sehon­nét sem jön, sőt a miniszter ál­tal' megállapított 98 százalékos póatdó mintegy azt a választ je­lenti : amit főztetek, egyétek meg, s mintegy a város polgárságát teszik felelőssé a bajokért. Ez a túlzott adóztatás oda fog vezetni, hogy az adózók nem tudják pol­gári kötelességüket teljesíteni. Az adózók felelősséiéteiével szemben felveti a kérdést: nem tartozik e felelősség gel a legfelsőbb vagyon- felügyeleti hatóság is, amely néha szinte elő is segítette a város romlását. Példa erre a villanyügy. Zalaegerszeg városá­nál mindenki laikus volt ebben a Kérdésben, de a belügyminiszté­riumnak, mint legfelsőbb vagyon- felügyeíeti hatóságnak szakembe­rek állottak rendelkezésére. Nem lett volna szabad engednie, hogy Zalaegerszeg ezt az öngyilkos szerződőst megköthesse. A többi bajért is felelősség terheli a felsőbb vagyonfelügyeletí hatóságot. Elégszer panaszkodunk, hogy a város nem képes a sze­mélyi terheket elviselni, de a pótilletményeket mégis rákény- szeritetiék a városra. Ha mi fele­lősek vagyunk a korábbi képvi­selőtestületek és városvezetők mu­lasztásaiért, akkor a vagyonfelü- gyeleti hatóság, a belügyminisz­ter szintén nem vonhatja ki ma­gát a felelősség alól, ami a jog­utódlás címén terheli. Megpróbáltunk már mindent,

Next

/
Thumbnails
Contents