Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-12 / 206. szám

4 Zaiamegyei Újság 1937. szeptember 12. —■——É—| rülmények között érthető, hogy a pénzügyminiszter gazdaságosabb és megnyugtatóbb megoldást ke­res és e célból statisztikai szá mitásokat végeztet annak meg­állapítására, hogy megközelítőleg mily összegű hadikölcsön címle­tek vannak a közönség birtoká­ban és mily összeget igényelne ennek a ciinletmennyiségnek öt- tizszázalékos valorizálása. Sta­tisztikai számításoktól a valori­zálást azonban még hosszú ut választja el. A hadikölcsönkötvé- nyek iránt mutatkozó tőzsdei ér­deklődés arra mutat, hogy vi­gyázni kell, hogy az üzleti spe­kuláció rá ne vesse magát a hadikölcsönkötvényekre s hogy potom pénzért össze ne vásárol­hassa azokat a nyomorult kis­emberektől. Ezidén is 16 q búza holdanként I Országos átlagban a búza szem­termése kát. holdanként csak 7*04 q a legutóbbi hivatalos becslések szerint. Minthogy szép számmal hallani 10 mázsás és ennél is nagyobb termésekről, nyilvánvaló, hogy igen-igen sok gazda búza­termése ezidén jóval a 7 q alatt van kát. holdra számítva. Ez minden bizonnyal elsősorban a júniusi nagy hőségre vezethető vissza, az őszi kedvezőtlen idő­járási viszonyok is közrejátszottak, de bizonyos az is, hogy mind e kedvezőtlen körülmények dacára okszerű gazdálkodással jó ered­ményeket is érhettünk volna el. Bizonyitáka ennek például a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Homokjavitó Kísérleti Állomása terméseredménye. A nagybani ter­mesztésnél az egyik táblán lóhere elővetemény után 4 kát. holdon 64*84 q buzaszemtermést csépel­tek el, ami kát. holdra átszámítva, 16 21 q-t jelent. — De nemcsak ily ideális elővetemény után kap­tak jó eredményt, még (istálló­trágyázott) tengeri után is egy másik 4 holdas táblán 56 51 q volt a búza szemtermése, vagyis kát. holdanként 14*12 mázsa. Mindkét tábla bőségesen kapott szuperfoszfátol, ennek tulajdonít­ható főként a jó eredmény, a szuperfoszfát mintegy biztosította a beéredést. Hogy tényleg a szuperfoszfáto- zás következménye a jó termés, azt bizonyítja ugyanazon a tala jón istállótrágyázott tengeri után beállított szabatos buzamütrágyá- zási kísérlet, melynek eredménye kát. holdra átszámítva: műtrágya nélkül 15*24 q szem és 22*32 q szalma, 100 kg pétisóval 15*40 q szem és 27*84 q szalma, 160 kg szuperfoszfáttal 16*44 q szem és 24*44 q szalma termett, mnig tehát a nitrogén főkép a szalma mennyiségét növelte, addig a szu- perfoszfátozás eredménye a szem­termésben mutatkozott jövedelmet- hozóan. A volt cs. és kir. 48 gyalogezred története Szeptember 26-án avatja ezred- emlékét a volt cs. és kir. 48 gy. ezred Sopronban, a Horthy Mik­lós körúton, mint azt már július 25-i számunkban megjelent cikk említette. Ugyhisszük, sokakat érdekelni fog az ezred dicső és súlyos csatákban, eseményekben gazdag története annál is inkább, mert a világháborús szerepe ösz- szefoglalva nem jelent meg. A 18. század végén erős ver­sengés folyt Ausztria és Francia- ország közt, utóbbi új csillaga, Napoleon, alatt erősen fejlődött katonai erejét megalapozta s ál­landóan növelte, újra 200.000 katonát szerelt fel. Ausztria kény­telen volt ellensúlyozásul példáját követni s ezért elhatározta, hogy négy új magyar ezredet állít fel. így keletkezett 1798-ban az „első új felállitású, 48. számú sorgya­logezred“ (Erstes neuerrichtetes ungarisches Linien ^Infanterie Regiment No. 48.) acélzöld haj­tókával és sárga gombokkal. Emberanyagát Sopron és Zala s a szomszédos Vas és Somogy megyék adták. Még az évben első állomáshelyére, Veronába, elsőrendű erősségbe vonult be, első parancsnoka br. marosnémeti és nádaskai Gyulay Albert, zász- lóaljparancsnokai Kecskés és Sze­mere őrnagyok, Jahoránszky szds. magyarok. A hadkiegészitőpa- rancsnokság első székhelye Ro- honc, 1816-tól Szombathely, 1818- tól Sopron, 1857-től Nagykanizsa. Már 1801-ben egy ezredfíunevelő intézetet^létesitett Szegeden, amely 1823-tól Sopronban volt, 1847-től Ruszton, ahol 1852-ben megszűnt. Az ezred, illetve egyes alakulatai, 1817—57, 1877/8 s 1899—1914 Sopronban állomásoztak, tehát 57 évig. Világháború előtti törté- ; nete 2 kötetben jelent meg s ma már ritkaságszámba mennek. Felállításától, 1789-től 1878 végéig 28 csatában, 38 ütközet­ben, 2 elfoglalásban, 4 ostromban, 2 várvédelemben s 20 másféle harci cselekedetben vett részt. Különösen az 1799 Verona s Növi, kiváltkép az utóbbi neve­zetes, mert ott, a mégcsak 1 éves fiatal ezred gyönyörű harckészsé­gével tüntette ki magát, nemcsak kitartott 16 órán át a túlerővel támadó ellenséggel szemben, ha- í bár nagy veszteségei voltak, ha- j nem még ellentámadásba ment át, j Butorvásórlók figyelmébe! ■■ Ölvén év óta fogalommá vált az egész országban bútoraink jósága9 szép kivitele és olcsósága. 6 nagy üzlet az ország különböző városaiban. Hálók, ebédlők, kombinált berendelések, konyha bútorok mindennemű kárpitos árak nagy vá- lasztékbanés legmodernebb kivitelben. KOPSTEIN BÚTORCSARNOK NAGYKANIZSA. Kedvező fizetési feltételek! Kérjen árajánlatot! amivel elősegítette a szárnynak az előrejutást és a győzelem ki­vívását. Parancsnoka a nagyszerű teljesítményért a Mária Terézia rendet kapta. Az ezred minden év augusztus 14-én hivatalosan is megünnepelte e fényes csatát. A A további események csak név szerint felsorolva a következők : 1800 Campo Freddo 1805 Valdiero, 1809 Thorn, Aspern, 1812 Len­gyelország, 1813 Drezda, Lipcse, 1814 Lyon, 1815 Tolentina, 1821 Nápoly, 1848 Sona, Sommacam- pagna, 1849 Novara, 1859 Sol- ferino, 1866 Custozza, 1869 Krivovsije, 1878 Bihacs, Péci. A zalaiak jól ismerik e neveket, mert a nagykanizsai 48-as hősi emlékmű hátsó oldalán olvasha­tók. Hogy az ezred mennyire és mennyiszer tüntette ki magát, an­nak számos egyéb bizonyítéka van; itt csak azt a körülményt említjük, hogy négy parancsnoka kapta meg a legnagyobb háborús kitüntetést: a Mária Terézia ren­det. Természetes, hogy legdicsőbb és legnehezebb teljesitményét a világháborúban vitte végbe. Ezek­nek felsorolása is oldalakat tenne ki, ezért rövid áttekintés céljából csak a kiemelkedő s az olvasót jobban érdeklő eseményeket em­lítjük. A mozgósítás az I. zászlóaljat Sarajevoban érte, ahol az annexió óta állomásozott, a II—IV-et Sop­ronban. Ez utóbbi három alkotta a tábori ezredet, amely Galíciából a Dankl Viktor lovassági tábor­nok vezetése alatt álló 1. hadse­regben diadalmasan tört elő, az oroszok 5 hadseregét Lublinig visszanyomva. Tűzkeresztségén 1914 augusztus 23-án az ugyne- vezstt első Krasznikő i csatában, Stany falutól keletre, esett át. (Tőle jobbra Polichnánál a 76. gyalogezred) Négy-ötszörös túl­erővel állott itt szemben. A leg­véresebb ütközetének egyike volt. Az ezred 900 embert veszített, ami, ha tekintetbe vesszük, hogy 3 zászlóalja, azaz 3000 embere volt csak, közel harmada a har­colóknak, hozzá még a szine- java, hiszen a 18—24 éves sor- katonaság s körülbelül felerész­ben tényleges tisztek tették ki az állományát. Itt történt, hogy a rajvonalba fejlődött 3 zászlóalj a felvonuló orosz tüzérség 8 ágyús ütegét 1800 lépéses irányzókkal lőtte, de kapott is rá hamarosan srapnel és gránát össztüzet vála­szul. A pozsonyi 5. hadtest pa­rancsnoka, Puhalló Pál tábor­szernagy, igy nyilatkozott szemé­lyesen a negyvennyolcasokról: „Das brave Regiment 48“ Paw- lowig (20 km Lublintól délre) nyomult előre az ezred, ott egy hetet állandó harcban töltött; vitéz karstenfelsi és hegyaljai Pacor József altábornagy, akkor ezredes, volt a parancsnoka. A kedvezőtlen hadihelyzet miatt

Next

/
Thumbnails
Contents