Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-07-08 / 151. szám
Felelős szerkesztőiHerboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. -■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Király — főkegyúri jog — kormányzó. Giattfelder Gyuh Csanádi püspök felszólalt a tzlsöház közjogi bizottságában, jpiikor a kormányzói jogkör kiterjesztését tárgyalták. Az erről szóló (örvény előkészítésekor ugyanis egyes politikusok kifejeziék azt a kívánságot is, hogy a kormányzó kapja meg az apostoli királyok által gyakorolt főkegyúri jogot is. Ez a kívánság csak kívánság maradi és nem került be a törvénytervezetbe. Mégis jónak látta a Csanádi püspök, hogy az ilyen kívánságok hangoztatásával köny nyen megtéveszthető társadalmat felvilágosítsa és a kérdést helyes magyarázattal lássa e!. Ebből a nyílt és egyenes b^srédbői közöljük a leglényegesebb részletet: „Nem érzem és nem tudnám bebizonyítani, hogy minő közjogi hátrányok rejlenek a főkegyúri jog mai szünetelésében. A főkegyúri jog eredete a magyar király egyházvédő tiszte és onnan származik, hogy Szent Istvántól a magyar királyok, mint az egyház védői szerepeltek. Az egyház ennélfogva olyan kiváltságokkal ruházta fel őket, amelyeket sehol a világon nem engedélyezett egyetien uralkodónak sem. Amikor Szent István az egyházat megalapította s II. Szilveszter pápának bejelentették azt, amit a király tett, II. Szilveszter ezzel a kifejezéssel élt: „Én apostoli király vagyok, de a ti királyotok valóságos apostol“. És felruházta Szent István királyt az rpostoli követség jogával s ő ezzel a jogkörrel szervezte meg a magyar egyházat, amelyből századok során szokásjog folytán a főkegyúri jog kialakult. Nem következik, hogy az egyházvédői szerep betöltése nélkül főkegyúri jog létrejöhet. S ha a helyzet változott s az egyház hozzájárulása nélkül előállott az a tény, hogy alkotmányos életünk folytonosságában törés állt elő, az egyház ezért nem felelős. A katolikus egyház nem deironizált s ezért az az új jogrend, amely ma elismert, mint elkerülhetetlen szükségesség jelentkezik, a katolikus egyházzal szemben nem állíthat fel igényt. Ezt az új jogrendet a katolikus egyház a legnagyobb készséggel támogatja, de illetéktelen igényeket nem^iionorálhaSna. Lehetetlen volna, hogy a főkegyúri jog, amelyben az egyház leg- elementárisabb érdekeiről van szó, a parlamenti kormányzat eshetőségeinek legyen kiszolgáltatva. Arról igenis lehet szó, hogy, ha újból helyreáll régi integritásában ősi alkotmányunk, a szent korona viselője, az apostoli király, ezen a vonalon is helyreállítsa a jogfolytonosságot. Amíg azonban ez a törés alkotmányunkban megvan, ezt az egészen speciális jogot, hatalmat egy kellőképpen Az 1934 évi általános (örvény- hatósági választások során az al- sópáhoki kerületben a keresztény- párt győzött. Ezt a választást formai okokból megsemmisiteí ték, s uj választási rendeltek el. Az új választáson, 1936 március 23-án, ismét a kerészténypárt győzőt?, s jelöltjei között bekerült Meizier Károly dr. országgyűlési képviselő is, akit előzőén 1935 1 április 3-án jogtalanul elütöttek a>. országgyűlési mandátumtól. A második törvényhatósági választás ellen Takács Mihály jegyző és társai felszólalással éltek, de a vármegyei igazoló választmány csak Meizier Károly dr. választását semmisítette meg azon a címen, hogy nem zalamegyei lakos. Meizier dr. a döntés ellen panasszal élt a Közigazgatási Bírósághoz. A bíróság Ítélete most érkezeit meg a vármegyéhez. A köz- igazgatási Bíróság a panasznak helyi adott és Meizier Károly dr. törvényhatósági bizottsági tagságát érvényre emelte. Az érdekes indokolásban a bíróság megállapítja, hogy Meizier dr. két cimen éli panasszal. Hivatkozott arra, hogy évtizedek óta az év nagy részét Keszthelyen tölti, ahol rendes lakása ki rém fejezhető és nem definiálható fórum számára igényelni nem lehet.“ van. Hivatkozott továbbá arra, hogy mint országgyűlési képviselő, akkor is választható, ha a megyében nem volna iakása. A bíróság a lakás kérdést nem is vizsgálta, hanem megállapította, hogy, mikor a törvényhatósági választás lefolyt, akkor a keszthelyi országgyűlési válasz- « tás már megtörtént, majd a íör- I vényhatósági választást követően a Közigazgatási Bíróság Meizier Károlyt képviselőnek jelentette ki. Amikor a bíróság az országgyűlési választás eredményét kiigazítja, akkor az annak idején jogellenesen kihirdetett eredményt javítja ki, vagyis az annak idején lefolyt választás helytelen befejezését pótolja a helyes eredmény megállapításával. Ebből következik, hogy a Közigazgatási Bíróság által képviselővé kijelentett személy úgy tekintendő, mintha már a választáskor, nem pedig az Ítéletkor választották volna képviselővé. Jelen esetben tehát a panaszos a törvényhatósági választás időpontjában jogilag már a keszthelyi választókerület képviselője volt, jelenleg pedig igazolt képviselője, igy 1936 márciusában jogosan választották törvényhatósági bizoíísági taggá. részben a fogyasztási és egyéb adóbevételeket 15 ezer pengővel emelte. Végeredményben a szükségletet 1,572.337 pengőben, a fedezetet 1,369.418 pengőben, a hiányt 202.919 pengőben állapította meg. A pótadót 48, a kereseti adót 5 százalékban irányozta elő. A belga katolikus tanítók harca. Hosszú időn keresztül harcoltak a belga katolikus tanítók jogaikért, mert nem részesültek egyenlő elbánásban az állami tanítókkal. Bár a lakosság 90 százaléka katolikus, fizetésük is alacsonyabb volt. Most a belga parlament kamarája összes kívánságaikat teljesítette, megkapták ugyanazokat a kedvezményeket, jogokat, nyugdíjintézetet stb., mint az állami tanító, a fizetések egy kasszából történnek és nem fordul eiő, hogy a katolikus tanítók az egyházközség szegénysége, vagy a község elmaradottsága miatt hiány? szenvedjenek. A hitvalló protestánsok kálváriája« Az elmúlt héten valamennyi berlini, a hitvalló evangélikusokhoz tartozó, templom szószékéről hirdetményi olvastak fel, amelyben élesen tiltakoznak „hit- valló evangélikus lelkészek“ letartóztatása ellen s ezeket a letartóztatásokat a kancellár szava megyalázásának nevezik. Kihirdették a szószékről azt is, hogy a birodalmi kultuszminiszter és belügyminiszter rendelkezésével ellentétben továbbra is gyűjteni fognak és továbbra is felolvassák azoknak nevét, akik az evangélikusok közül való kilépésüket jelentették be. A hirdetményből kiderül, hogy junius 14 én Jacobi eikészen kivül letartóztatták Nie- lel, Amim, Luetzlow és Thadden lelkészeket is, valamint további 9 lelkészt Poroszországból. Igen sok lelkészlakot házkutatás után lepecsételtek és lezártak. Megállapítjuk — mondja a hirdetmény — hogy a rendőrség intézkedései ellentétben állnak a vezér és a kancellár február hó 15-én kiadott rendeletével, valamint egyéb ígéreteivel, amelyek szerint az állam és a párt semilyen módon nem fog beleavatkozni egyházi ügyekbe. Mindaddig, amig ezeket a rendelkezéseket az evangélikusok ellen fel nem függesztik, szó sem lehet az evangélikusok mozgási szabadságáról, vagy pedig a választások szabadságáról.“ Az idén 28 ezer- pengőt fordit Nagykanizsa polgári légvédelemre. A belügyminiszter megállapította a város költségvetését. Az alispánhoz ma érkezeti le a belügyminiszter leirata Nagykanizsa város i937. évi költségvetése ügyében. Az alispán a költségvetést másodfokon 1 542 582 P szükséglettel, 1 355 612 P fedezettel és 186.970 P hiánnyal állapította meg, melynek fedezetére 45 százalékos póiadői és 5 százalékos kereseti adót engedélyezett. A miniszter többek között a következő módosításokat rendelte el: A karácsonyi segélyekből tö ■ rölt 663 pengőt, a rendőrségi hozzájárulásból 5.150 pengőt, a tanonciskolái szükségletből 2 263 pengőt, viszont emeUe a kamat előírást s egyéb szükségleteket. A polgári jégvédelemre előirányzott 8.544 pengőt 28.544 pengőre emelte, mert ennyi lesz szük séges az idén. A légvédelem módjáról a városnak határozatot kell hoznia. Utasítja a miniszter a várost a tüzoltóparancsnoki állás megszervezésére és annak január 1-ig való betöltésére, valamint elrendeli a harmadik városi orvosi állás szervezését. A fedezeti A Kőzigasgatási Bíróság megerősítette Meizier Károly törvényhatósági mandátumát. Az Ítélet érdekes indokolása.
