Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-07 / 202. szám

XX. éwfoSyasvn 202. szám. Ara 8 fillér s937* szcpiembei* 7. Kedd. Felelős szerkesztő: H e r b o! y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal,: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. P*0 L I T I K A I NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. j4^^f»eaaBiiaaaBat^saagaa^iSS^BBiiF.iiasiiBB3äiiL^::■ itähti&St&iätäü&M. •sifOMmmüuist'im? ■HBUy-ca; o&ss*. m Ml i*m« ’*nun Ottó király hitvallása az igazi demokrácia mellett meskedni fog minden káros irány- i zaital szemben. Azután Kovács Sándor, az A. C. országos főtitkára és Finta Sándor igazgató beszéltek, majd a sikeres gyűlést Palkó József nagyiengyeli plébános zárta be. Bécs, szeptember 6. Befejezett ténynek tekintik, hogy Bécs váro­sa díszpolgárává választja Ottó királyt s ezt a hazafias front va­sárnapi gyűlésén be is jelentet­ték. Grein és Haering községekben, amelyekben korábban díszpolgár­rá választották Oltót, vasárnap olvasták fel Ottó király vála­szait. — Az igazi dmokrácia hive vagyok —- Írja Ottó. Azé a de­mokráciáié, amely a népnek ko­moly részt juttat a rendelkezési | jogból. Épen ezért a szociális | szabadság, a belső és külső bé- kepolitika hívének vallom magam. Én uralkodói tisztemet a mi ko­runk igényei szerint fogom be­töltői ; modern uralkodó akarok lenni, aki azonban nem enged minden gyorsanmuló politikai di­vatnak. Másik levelében hangoztatja, hogy ősei példája alapján védője akar lenni a polgárnak, a pa­rasztnak, a munkásnak. Különö­sen szülei példája lelkesíti arra, hogy a dolgozó, küzködö nép helyzetén igyekezzék enyhíteni. Gr ősz püspök megszen­telte a nagyiengyeli zárdaiskolát. Eucharisztikus Gyűlés. Nagylengyelben vasárnap szép ünnepség keretében szentelte meg Grősz József püspök a premont­rei apácák kibővített zárda­iskoláját, amelyet Strausz Flórián, a nemeslelkű pápai prelátus ala­pított néhai testvérével együtt. Az ünnepségre nagyszámú közön­ség gyüit egybe. Ott volt Wallner József szombathelyi nagyprépost. Strausz Flórián pápai prelátus, a vármegye és a járás képviseleté­ben Skubücs Ödön dr. főszolga­bíró, a körjegyzőség képviseleté­ben vitéz Farkas Jenő körjegyző, vitéz Árvátfalvi Nagy István dr. országgyűlési képviselő, továbbá nagy számban a környékbeli pap­ság és tanítóság. Testületileg vo­nultak ki a helybeli, babosdöbré- tei, bazitai, gellénházai, petrike- reszturi és mileji iskolák. A leventék, a tanulók és a kö­zönség az iskola környékén so­rakoztak felga főpásztor fogadá­sára. Tíz óra előtt érkezett meg Grősz József püspök Huber An­tal dr. szertartó kíséretében. A megye és a járás nevében Skub- lics Ödön dr. főszolgabíró, a község nevében vitéz Farkas Jenő körjegyző üdvözölték a főpász­tort, aki a fogadtatás után az is­kola udvarára vonult és nagy papi segédlettel szentmisét mondott. Szentmise után nagyhatású szentbeszédben szólt a főpásztor a hívekhez. Méltatta a hitvallásos iskolák jelentőségét. Ebből az is­kolából áldás fog szállni az egy­házra és a nemzetre. Sokan fe­leslegesnek tartják a hitvallásos iskolákat, pedig Isten nélkül nincs szeretet, nincs boldogság és nincs erős nemzet sem. Megemlékezett a főpásztor az iskola alapítójáról, Ssrausz Flóriánról, akinek fáradt­ságot nem ismerő munkája révén már oly sok áldás fakadt ebben a faluban. Isten áldását kérte erre a munkára. Az iskolában a premontrei apácák isienfélelemre, szülőiiszteíetre, hazaszeretetre fog­ják tanítani a gyermekeket, de munkájuk igazán csak akkor lesz áldásos, ha a szülők is együttműködnek velük. Vigyás- niok kell a szülőknek, hogy azt a sok nemeset, amit az iskolá­ban elültetnek a gyermekek lei­kébe, le ne rombolják. A szeníbeszéd után Grősn püspök a papság segédkezésével megszentelte az épületet, majd pedig fogadta a kerületi papság és tanítóság tisztelgését. Délben társasebéd volt az is­kolában a püspök tiszteleiére. Az első felköszöntőt vitéz Árvátfalvi Nagy István dr. mondotta a kor­mányzóra, majd Strausz Flórián prelátus a püspököt köszöntötte. Ráday Sebestyén dr., a premontrei apácák igazgatója és vitéz Farkas Jenő körjegyző a püspököt üdvö­zölték és méltatták Strausz pre- látus érdemeit. Grősz József püspök beszédében kívánta, hogy Isten sok olyan áldozatkész em­bert adjon, amilyen Strausz pre­látus. Megígérte, hogy a premont­rei apácákat továbbra is támo­gatni fogja. Délután az iskola udvarán eu- charisztikus nagygyűlés volt ha­talmas hivősereg részvételével. Grősz József püspök mondott megnyitóbeszédet, amelyben fog­lakozott az egyházelienes áram­latokkal, a bolsevizmussal és a horogkereszttel. Hangsúlyozta, hogy Krisztus egyháza győzedel­Szorítsák ki Zalából a nyilaskeresztes hóbortot — mondotta Eckhardt Tibor a kisgazdapárt zalai gyűlésein. A független kisgazdapárt va­sárnap gyűléseket, tartott Szepeí- neksn, Letenyén, Lennben, Zala- baksán és Gutorföldén. A gyűlé­seken megjeleni és felszólalt Eckhardt Tibor, a párt vezére és több képviselőtársa. Eckhardt Ti­bor többek közöli ezeket mon­dotta : — Ä magyar politika forduló­ponthoz érkezett. A nép csak abban fog bízni, aki megadja jogai5. Itt Zalában nagy az elé­gedetlenség, könnyű tehát a nép lelkében elhinteni oly magvakat, emsíyekbői nem tiszta búza, ha­nem konkoly terem. Ezek a gon­dolatok sok, tisztességes magyar embert is tévútra vezettek. De a külföldről nemcsak gon­dolatokat importálnak a nyilasok, hanem röpirato- kat és esetleg anyagi esz­közöket is. Tévútra akarja vezetni a moz^ gaiom a falusi népet, meg akarja bontant sorsit, amikor a maga jólétéért és politikai jogainak tel­jességéért küzd. A nyilaskereszte* sek azt hirdetik: nem boldog a magyar, mert nem parancsolnak neki eleget. A magyar nép ezer év elölt szabad népként jött ebbe az országba éa szabadságát min­denkivel szemben meg akarta és meg tudta védeni. A magyar nép életéhez sem ragaszkodik annyira, mint szabadságához. Ha nem tudunk szabad emberként élni, nem ér­demes élni. Ha nem volna külföldön diva­tos a diktatúra háborúja, siégyél­nék magukat azok a magyar emberek, akik a nyilaskeresztet választották, emely idegen a mai gondolatvilágunktól és amelynek követése bűn a nemzet ellen. Kossuth a jogegyenlőségért har­colt és nem a parancsuraiomért. Az az eszmeáramlat, amelyet Németország felől fuj ide a szél, csak kötelességet ismer, de a jo­gokból semmit sem. Eddig is iulkevés volt a jog és túlsók volt a kötelesség a nép vállán! Ha orvosságot keresek, kijelentem az egész ország előtt, hogy az orvosság nem a pa­rancsuralom, hanem a tit­kos választójog. — Szorítsák ki innen, Za­lából a nyilaskeresztes hóbortot, amely nem méltó e nép múltjához és csak arra jé, hogy eltemesse jövőjét! Mi nem gyűlölete!, hanem fele- baráti szeretedet hirdetünk és szembeszállunk azzal az őrülettel, amely faji alapon a más fajták­nak úgyszólván kiirtását hirdeti. Ismerjük mi ezt a faji gondolko­zást a magyar történelemből. Ezer esztendővel ezelőtt a po­gány faji öntudat legyilkolt min­denkit, aki nem volt magyar fajú. Ezután jött a nagy király, Szent István és megtanította a nemze­tet a kereszténységre, rávezette a békés fejlődés útjára és tisztelet­reméltó helyet biztosított számára az európai népek társaságában, olyan helyet, amelyet ezer éven át mindenkor meg tudott őrizni. Ei az igazi keresztény politika! A barbár gyűlölet hirdetése, a másvéieményűek fejbeverése, a szabadság legázolása, a politikai ellenfélnek az ágyban vaió lelő- völdözése nem keresztény poli­tika és Isten mentse meg ezt a szegény kicsi országot, hogy va­laha is erre az útra tévedjen! Matolcsy Mátyás elmondotta, hogy Festetics Sándor gróf a hit­bizományi reform ellen foglalt állást a képviselőházban. Hogyan lehet ilyen feudális gondolkozásig úrtól szociális cselekedeteket várni ? Beszédet mondottak még Némethy Vilmos dr,, Rabovszky Tibor és Horváth Ferenc képvi­selők. Az utóbbi azt a gyauuját fejezte ki, hogy a független kis­gazdapárt ellen dolgozó táborba sokszor gyanús eredetű pénzek folynak be. A gyűlésekkel kapcsolatban ki­sebb incidens történt. Eckhardt és társai vasárnapra virradóra a trieszti gyorsvonattal utaztak Nagykanizsára és az étkezőkocsi­ban foglaltak helyet. Zamárdi és Szántód között ismeretlen tettes kővel bezúzta a kocsi egyik ab­lakát. Nagy Ferenc kisgazdapárti titkár és egy budapesti lakós könnyebben megsérültek. A nyo­mozás megindult.

Next

/
Thumbnails
Contents