Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-09-05 / 201. szám
1937. szeptember 5. Zalamegyei Újság 5. fajvédő IVIéhely professzor megdöbbentő adatai a magyarellenes német propaganda elterjedéséről itt féktelen izgatás folyik s jelentést tett a rendőrségnek, azonban — intézkedés nem történt. —7 Azt hiszem — fűzi hozzá Méhely —, minden önérzetes hatóság úgy járt volna el, hogy ezeket a „furor teutonicus“-tól megszállott fiatalurakat valódi nemzeti szocialista csomagolásban tette volna át a határon 1 És még néhány hasonló hazai agitátortól kellene a mi németjeinket haladéktalanul megszabadítani. HÍREK Róm. kát. és új görög J. Lőrinc Prot Viktor Izr. Elül 29. Napkelte 5 óra 23 perc. Nyugszik 19 óra 34 perckor Idő: Kissé élénkebb légáramlás, több helyen zivatar, főképp északon és nyugaton, a hőmérséklet az ország nyugati felében csökken, keleten nem változik. női és férii divctszSvetek legnagyobb választékban kaphatók — Ottó királyt díszpolgárává kívánja választani Bécs városa. A bécsi polgármester Párisba utazott és találkozást keres Ottó királlyal. — Házasság. Mauritz Béla dr. egyetemi nyug. r. tanár és neje, Baksa Terézia leánya, özv. Bárt- fai Szabó Istvánná Mauritz Margit és id. Duzár István és neje néhai Jenei Jankó Erzsébet fia, vitéz Duzár József dr. egyetemi ny. r. tanár, a pécsi egyetemi gyermekklinika igazgatója, szeptember 2-án Pannonhalmán házasságot kötöttek. A szertartást a vőlegény nagybátyja, Kelemen Krizosztom dr. pannonhalmi főapát celebrálta. Tanuk voltak a menyasszony részéről: Vend! Aladár dr. műegyetemi ny. r. tanár, felsőházi tag, a vőlegény részéről Pattantyús Ábrahám Imre dr. c. egyetemi ny. r. tanár, a Rimamurány-Salgóiarjáni vasmű r. t. műszaki tanácsosa. — A szombathelyi közigazgatási tanfolyam vallásügyi előadójává Grősz József püspök Sághy Elek egyházmegyei segédtanfelügyelői nevezte ki. — Megnyílik a zárdái új iskola. A zalaegerszegi Notre Dame intézetben feltétlen megnyílik a kétéves továbbképző háztartási iskola. Jelentkezéseket szeptember 8-ig még elfogadnak. — Hősi emlékműavatás Nemesapátiban. A nemesapáti hősi emlékművet a minisztérim engedélyezte és az emlékművet szeptember 19-én avatják fel nagy ünnepség keretében. Délelőtt 10 órakor tábori szentmisét mond Kreutzer Dezső gelsei kanonok-plébános, szentbeszédet pedig Góczán Zoltán nemesapáti plébános. Fél 11 órakor kezdődik a felavatási ünnepély, amelyen az avatóbeszédet Briglevics Károly dr. nyug. főispán, az ünnepi beszédet vitéz Árvátfalvi Nagy István dr. országgyűlési képviselő mondja. — Zászló- és harangszentelés iNagypáliban. Vasárnap magy ünnepe lesz Nagypáli községnek. Két zászlót, a hősök harangját és másik két harangot szentelnek meg. Fél 10-kor tábori szentmisét és szentbeszédet mond Őry Antal egervári plébános s ő szenteli meg úgy a zászlókat, mint a harangokat. Az ünnep jelentőségét Sümeghy László méltatja, harangavató beszédet pedig Jakabffy Antal, a frontharcosok zalaegerszegi főcsoportjának elnöke mond. Az ünnepélyen a vármegye, a város, a helyőrség, csendőrség, frontharcosok és vitézek is képviseltetik magukat. Méhely Lajos professzor, a fajelmélet egyik megalapítója és magyarországi apostola, havonként megjelenő folyóiratának, „A Célénak legutóbbi számában érdekes tanulmányt tett közzé a „Magyar kisebbségi iskola“ kérdéséről. Ebben a cikkében az iskolarendelet kritikája kapcsán éles szavakkal kel ki a nagynémet horogkeresztes uszitók ellen. í! A külföldről is céliudatosan támogatott propagandának — Írja Méhely — sikerült... mélyebbre ásni a magyarság és a dunántúli németek ^közt keletkezett szakadékot... Azóta — mint a naponta ismétlődő fájdalmas tapasztalatok tanúsítják — gyűlölő ellenségeink lettek a még nemrég hazafiasán érző testvéries svábok, akiknek nagy része mai nap már mindent megvet, ami magyar s epedve várja a pillanatot, amikor „Hitler katonái rendet csinálnak a magyarok és zsidók között.“ — Régen tudjuk — fűzi tovább —, hogy ezt a magyarellenes szellemet külföldről fütik, sőt a német „Ostraum“ apostolai rendszeresen kiképzett agitátorok kai árasztják el a sváb vidékeket, mi pedig — fogcsikorgatva bár —, de tehetetlenül szemléljük mindezt, mert a nemzetünk sorsát irányitó hatalmi tényezők lagymatagsága megköti a hatóságok kezét. — Még most is szégyenpir önti el arcomat, amikor leirom, milyen [garázdálkodást vitt végbe 22 német diák a pécsi egyetemen. Összeírták a német anyanyelvű és német nevű hallgatókat és megalakították a Német Népművelő Egyesületet, Elhitették a svábokkal, hogy „ez a föld a németeké, mert akkor jöttek ide, amikor a honfoglaló magyarok,“ Lelkűkre kötötték, hogy „követeljétek jogaitokat, mert itt ti vagytok az urak és nem a magyarok.“ „A magyarok Ázsiából jöttek, menjenek oda vissza!“ Követel jenek német iskolát, ne beszéljenek s ne tanuljanak magyarul, síb. A pécsi egyetem rektorátusa megállapította, hogy Felháborodohan idézi Méhely a közkézen forgó „Sváb káté“ néhány épületes szemelvényét:: — A magyarok meghóditották-e az országot. — Nem, ők az országot nem hódították meg, hanem iassan-lassan vándoroltak be s letelepedtek, míg a németek legnagyobb része kivándorolt és meghódította az egész világot. Amit nálunk „Ungarnnak“ a magyarok által való elfoglalásáról tanítanak, az kitalálás és hazug csalás. (Az igazság az — jegyzi meg Méhely —, hogy a honfoglaláskor egy fia német sem volt Magyarországon.) — Hoztak valami kultúrát a magyarok Ázsiából ? — hangzik a következő kérdés. — Nem. Minden kultúrájukat, amivel jelenleg rendelkeznek, a németeknek köszönhetik. (Helyesen: — állapítja meg Méhely professzor — a magyarok sohasem jöttek Ázsiából s a törökös vezérréíegek fényes turáni- szaszanida kultúrával érkeztek ide, amelyet a német „vendégek“ és „jövevények“ Szent István óta állandóan irtottak és végül teljesen kiirtottak.) — Mit mondjunk annak — kérdi a káté —, aki nekünk, németeknek azt mondja, hogy magyarokká kell lennünk, mert itt mi magyar kenyeret eszünk ? A válasz ez: — Ungarisch és pedig deutschungarisch kenyeret eszem, nem pedig „magyarisch“-t. Mi hódítottuk meg az országot. Tulajdonképen a magyar eszik német kenyeret. (Méhelyi megjegyzése: Erre az arcátlanságra nincs megfelelő felelet a műveltség szótárában!) Majd pedig ezt teszi hozzá: — Ilyen gonosz miazmával még lapokat lehetne megtölteni, de Gömbös Miklós cikkeiből még ennél is hajmeresztőbb tapasztalatokat szerezhetünk, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a mostani féktelen propaganda egyetlen célja a svábságot elszigetelni, elválasztani a magyarságtól, elfordítani szemét a magyar kultúrától, a magyar nemzet érzelmi és politikai célkitűzéseitől és lassan belehajtani egy idegen közösségbe, a határokon túli nagynémet nép- és célközösségbe. Ezeket Írja a fajelmélet fanatikusa, Méhely Lajos professzor. — Hűvös esti időben az új Gosztonyi étteremben találni legjobb szórakozást.
