Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-02 / 198. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. szeptember 2. brandenburgi kapunál. Mexikó, szeptember 1. Trockij ellen négy férfi merényletet kísé­relt meg. A volt szovjet vezér sértetlen maradt, egy rendőr meghalt. pengőbe kerül. Ennél alacso­nyabbra már nem lehetett beál­lítani a világítási költségeket. A vagyonigazgatással (épületfenntar­tás, erdőgondozás, gazdasági fo­gatok, napszámok stb.) 27 ezer pengő kiadás mtrül fe*, viszont ugyanezen a rovaton 70 ezer pengő bevétel mutatkozik (házbé­rek, mezőgazdasági jövedelem stb), Kölcsöntöriesztésre a jövő évben 45 ezer pengőt, kamatokra 66 ezer pengői fordít a város. A város tisztviselőinek és al- j kaimazotíainak személyi illetőié- I nye mintegy 166 ezer pengő, a nyugdijak összege 53 ezer pengő, a kegydijaké 25 00 pengő. A nyugdíjieher még mindig arány­talanul magas. Az aktiv tisztvi­selők illetménye az előző évekkel szemben lényegesen csökkent. A villamosüzem jövő évi szük­séglete 250 ezer pengő és majd­nem ugyanennyi a várható bevé­tel. A tisztviselők és alkalmazot- 1 tak iileiménye 29 ezer pengőt • tesz ki. Zalaegerszeg város jövő évi költségvetését 584 ezer szükséglettel állították össze. A város vezetősége 75 százalékos pót- adót javasol. Zalaegerszeg város 1938. évi költségvetési előirányzata most került ki a nyomdából és ma küldték ki a képviselőtestületi ta­goknak. A költségvetés főössze- sitése 584.644 pengő szükségle­tet, 445.942 pengő fedezetet és 138.702 pengő hiányt mutat. A hiány fedezetére a város vezető­sége a 184 800 pengő állami adó­alap után 75 százalékos községi pótadó kivetését javasolja a kép­viselőtestületnek. Vitéz Tamásy István dr. pol­gármester és Szilágyi Mihály fő­számvevő a költségvetést beve­zető jelentésükben rámutatnak ar­ra, hogy a gazdasági válság a város háztartásában nem enyhült, inkább fokozódott. Az általános közgazdasági életben bizonyos idő óta észlelt „enyhülés“ a vá­rosi háztartásban nem érezted hatását, mert a lakosság pénz­ügyi helyzete nem eredményezett oly fokú javulást, amely a két év óta tartó áremelkedéssel és az általános megélhetési drágulás­sal lépést tudott volna tartani. A lakosság gazdasági erői­nek évek óta tartó foko­zottabb igénybevétele nem a város teherbírását fo­kozta, hanem az évek óta mutatkozó százszáza­lékos adóhátralékban ju tott kifejezésre. Kéri a polgármester a lakosságot, hogy a várossal szemben támasz­tott igényeket mérsékelje, mert a korábbi évek nagy tehervállalása miatt a szükségleteket amugysem tudják 50 százalékos pőiadő ke- rétén belül biztosítani. Uíal a jelentésben a város ve­zetősége arra, hogy hiába igyek­szik a kiadásokat csökkenteni, mert gondoskodni ked a már vállalt kötelezettségekről és a más közületek által mind gyak­rabban átruházott terhekről. Nagy veszteséget jelent a városi ház­tartásban, hogy elmaradt a villa­mosüzem hozzájárulása, amely a korábbi években 30—40 ezer pengőt tett ki és csökken az évi 30—40 ezer pengős forgalmiadó bevétel. Jórészt ezek okozzák a pótadószázalék növekedését. A jelentés végén a polgármes­ter és a főszámvevő hangsúlyoz­zák, hogy a százszázalékos adó­hátralék egyedül a nehéz gazda­sági helyzettel nem indokolható. A lakosság egy része, ha­bár tudna, egyáltalán nem vagy csak kis részben tesz eleget adózási kötelezett ségének és ezzel még nagyobb terhet bé­rit a lelkiismeretes adózók nya­kába. Ennek megszüntetése érde­kében minden lehetőt elkövet­nek. A költségvetés első táblázata a város vagyonmérlegét tartal­mazza. A város ösjzes vagyona 6 691.034 pengő ériéket képvisel, de ezt 3.226.539 pengő tartozás terheli (ebből 876 ezer pengő az alapok Kiadási hátraléka). így a tiszta vagyon 3.464,495 pengő. A költségvetésben az előző évvel szemben igen csekély vál­tozás van, mert — mint a jelen­tés is mondja — valóban csak a legelkerülhetetlenebb szükségle­teket tartalmazza a költségvetés. A városi adók legtöbbjét a muít- évi keretben irányozták elő. A husfogyaszíási adónál bevételként 18 ezer pengő helyett csak 16 ezer pengőt irányoztak elő a hús­árak emelkedése és az ezzel kapcsolatos fogyasztáscsökkenés miatt. A lajstromos keresed adó­bevételt 86 ezer pengő helyett 102 ezer pengőben állapiíja meg az előirányzat és 6 százalékos kereseti adó kiveié3ét javasolja. I Ezer pengővel kevesebbet yet- tek fel a kulturális egyesületek támogatására. A tanügyi kiadások még « mindig több, mint 36 ezer I pengőre rúgnak. ' A szegényügyi kiadások az in- ségakc ón kívül 28 ezer pengőt, a népjóléti kiadások 5 ezer pen^ gőt emésztenek fel. A vágóhídra • 42 600 pengő bevétellel szem ben 10 ezer pengő kiadás van. A helypénzek 20 ezer pengőt hoznak. A gyümölcsös hozama emelkedett 600 pengővel. Az ut­cák és terek tisztítása 28 ezer pengőbe, a közvilágítás 17 ezer Fényképezőgépekben nagy választék. Fényképek gyors és szakszerű kidolgozása Bánfai látvcerész és fényképész szakttzlstébsn Zalaegerszeg, Arany Bárány épület Figyelem Cipők, harisnyák, ak­tatáskák, bőröndök, tornacipők, ernyők, intézeti sapkák és zsi­nórok legolcsóbban Horváth Jenő divatüzietében. Plébániaépület. — Telefon Il2. A zöldmezőmozgalom szép fejlődéséről számoltak he a keszthelyi gyűlésen. Az Alsódunántuli Zöldmező Egyesület Keszthelyen, a gazda­sági akadémia dísztermében a tagok élénk részvétele mellett tartotta meg közgyűlését. Vitéz Teleki Bála gróf főispán, elnök, kegyeletes szavakkal pa- rentálía e! vitái Szentkirályi Gyu­lát, az egyesület igen értékes tagját, majd megnyitójában beje­lentette, hogy az egyesület tovább­folytatta munkáját, a titkárképzőéi, tanfolyamok rendezését és kísér­leteket s résztvetiek a mezőgaz­dasági kiállításon, ahol a Kolbay Károly tanár által bemutatott eredmények nagy elismerést vál­tottak ki. Festetics György her­ceg támogatásával sikerült fűmag- anyamag-szaporitó telepet létesí­teni, amiben nagy része van Koi- bay Károlynak és Holly Sándor jószágigazgatónak. Az egyesület nevében köszönetét mond nekik. , Bejelentette, hogy a taglétszám 800, amiből 438 közüiet. Java­solta, hogy Hauser János dr.-t, az akadémia új igazgatóját disz. elnöknek, vitéz Szentkirályi Gyula helyére pedig Pesthy Bála nyug. akad. igazgatót válasszák, ami meg is történi. A számvizsgáló bizottság tagjai lettek: Csiky László akad. tanár, elnök, Kulin Sándor rk. tanár és Sóthy Is ván tanár. Örömmel jelentette a fő­ispán, hogy a Kormány a zöld- mezőmozgaiomban további tá­mogatását is kilátásba helyezte. A számvizsgáló bizottság jelen­tése után Kolbai Károly ügyve­zető aíelnök a gyepnövényneme- sitési és kisérleti eredményekről számolt be. E téren a versenyt még Angliával is fölvehetjük, bár ott egyetlenegy intézmény 800 ezer pengős költségvetéssel dol­gozik, mig nálunk a szövetség csak 4300 pengőt költhet. D5ry Lajos igazgató a mult- évi működésről tett jelentést. Ja­vasolta 9 nagybirtokos, 19 társu­lat, 2 gazdakör, 25 község, 116 kisbirtokos fölvételét. Kukuljevíc József dr. ny. akad. tanár a legelőfertőzések meggá­tolása, Szaíay Albert dr. bencés jószágkormányzó a műtrágya-árak ügyében javasol felterjesztést a földművelési miniszterhez. A ja­vaslatokat elfogadták. Ezután a főispán a legteljesebb elismeréssel méltatta Kolbai Ká­rolynak nagy munkáját, amelyet az egyesület érdekében most már Angliában is kifejtett, amiért nagy hálával tartozik az egyesület. Majd a tisztikar működéséről szólott elismerően s javaslatára köszönetét mondtak munkálko­dásukért. Dr. K—c. Rövid táviratok. A kormányzói pár ma Fried- richshaíenbőí Svájcba utazott és onnét Olaszországba folytatja út­ját. — A japánok a kínai harc­tereken több győzelmet arattak. Nankingot ismét bombázták. — A spanyol nemzetiek folytatják előnyomulásukat. Gijon lakossága fel akarja adni a várost.— Széli belügyminiszter hazaérkezett kül­földről. — Tankönyvszükségletét már most jegyeztesse elő a Zrí­nyi könyvkereskedés­ben. Ugyanott kaphatók víz­hatlan Emergue-gyártmányu iskolai aktatáskák.

Next

/
Thumbnails
Contents