Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-09-01 / 197. szám

XX. évfolyam 197. szám. ® f liléi* 1337* szeptember I. Szerda. Felelős szerkesztő: Hérbőly Ferenc. i s5bsss&& as?? Irerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Ixéchenyi-tér 4. = Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban t sl sssmz&m Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengd, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ä múlt századnak szabad versenyt hirdető és min­den egyéniséget megölni iparkodó törekvése, valamint az a tudo­mányos álarcba burkolt hazug­ság, hogy az ember csak úgy és akkor érti meg igazán a másikat, ha nyelvben, szokásban, ruház­kodásban és étkezésben is minél egyöntetűbbé válik, vagyis minél jobban eltünteti az ellentéteket, — ez a divatos felfogás mikö- zénk is befészkelődött. Már odáig értünk a nagy nemzetköziségben, hogy szégyenietiük őseink szo­kásait, nyelvét, ruházkodását, da­lát, táncát, bútorát és pirulva gondoltunk azokra az időkre, amikor még mi is olyan »barbá­rok* voltunk, amikor fitymálva vettük tudomásul a »műveli“ nyugaton elterjedt szokásokat és vívmányokat. Ennek a nagy egy­formaságra való törekvésnek lett az eredménye a világháború el­vesztése: is, amikor megkófyago- sodott agyú és a magyar nép vérétől, gondolkodásául merően idegen álpróféták kibeszélték a puskát a magyar baka keiéből. Azt mondták: a föld minden nép hazája, nincs győző és legyőzött, csak ember van. Hát ennek a szerencsétlen eszmének keresztjét hordjuk Trianon óla. Amikor a mgy háború lezaj­lása után új világra ébredt az ember, új utakat kereset», hogy az új célt, a boldog:-bb, művel­tebb és kiegyensúlyozottabb em­ber eszméjét elérhesse, akkor döbbentek rá a 19. század hamis tanának végzetes voltára. A min­dent és mindenkit egyformára mázoló és az egyéniséget meg­fojtó törekvések után valósággal üdítő forrásként tört fel a népek életébe a múltnak sok sok e felej­tett kedves emléke és nem egy­nek kigúnyolt hagyománya. Az új irányt keresők megtalálták a ki­meríthetetlen kincsesbányát ott, ahol legkevésbé keresték: magá­ban a magyar népben. És ami­kor felhangzott országszerte, hogy föl keit kutatni, föl kell keresni, meg kell őrizni, a jövő századok részére át kell menteni a nép szivében, leikében található kin­cseket, lelkes, áldozatkész magá­nosok, egyesületek, körök, ható­ságok vállalták ezt a szent köte­lességet. Nézzünk csak körű* szfikebb hazánkban, Zalában, sőt a még szüsebben, a Göcsejvidéken. Fölfedezték az évszázados nép­szokásokat, népdalokat, táncokat, építési stílusokat, a pompás nép­művészetet s ezt mind csokorba kötve Sióban, írásban, képekben, sőt két esetben kiállításon ország világ elé tárták. A falusi láccvi- galmakon újra uralkodó szerep­hez jut a csárdás, amit az előző években hűtlenül elhagyott az if­júság. Diákfiuk, diáklányok ma­gyaros szabású egyenruhát ölte­nek magukra, sőt hölgyeink is divatossá teszik a magyar vise- lelet. Pár évvel ezelőtt szervezet ala­kult a nagy nemzed célok eléré­sére, amely szervezet azonban sok kicsinylést, gúny*, gáncsot volt kénytelen elszenvedni, mert a »modernek“ nem ériét ék meg, vagy nem akarták megérteni, mi­velhogy népies, tehát „parasztos“ célt szolgált. Ez a szervezet a Gyöngyösbokréía, amely ma már szervesen beletartozik a trianoni Magyarország gyötrelmeibe és egyik biztos eszköze lett a föl­lendülésnek. Amikor először sze­repelt Budapesten, sokan azt mondoílák, m ért viszik a jó vi déki magyart a fővárosba „kira­Bukarest, augusztus 31. Nagy feltűnést keltett, hogy Bárdosy László magyar követ a sinajai kisantant értekezlet alkalmából ma tanácskozást folytatott Anto- nescu román és Krofta cseh kül ügyminiszterrel, előzőén pedig az értekezlet elnökével tárgyalt egy órán keresztül. Á megbeszélésről jelentést nem adtak ki, de vaió­A kereskedelmi miniszter az alábbiakról értesitelte a Balatoni Szövetséget: A Balatonhoz vezető vasúd és autóbuszvonalak menetrendjének egybeál itásánál a beérkezett ké­relmeket különös figyelemmel tárgyaitatta és a lehetőségekhez képest teljesítette is azokat. A győr—balatoni ut átépiíése, illetően állami kezelésbe való át­vétele iránt ezidőszerint megfelelő fedezet hiányában nem iníézked A zalaegerszegi róm. kát. egy­házközség képviselőtegiüíele va sárnap tartott közgyűlésén fog­lalkozód azzal a sértő támadás­sal, amely Udvirdy Jenő dr. kor mányfőtanácsost érte a nyilasok kaiba“, ahol a sok úri nép csak bámulja, sőt el is rontja ... Ma azu»án belátja mindenki, hogy ezekben a Gyöngyösbokrétákban, amelyek egyre másra alakulnak a Göcsejvidéken is, igen, ezekben a Gyöngyösbokrélákban új életre támadt szokások mtnlik meg a magyar nép lelkét azoktól a nem­zetközi badarságoktól, amelyek idegen földrészek idegen lelkét és szokásait akarják belopni az életébe. Büszkék vagyunk a Gyöngyösbokrétára, amely a sok évtizedes hazugsorozat után ha­misítatlan ősi tisztaságában és nagy művészetének teljes vilá­gosságában mutatja meg a ma­gyart a magyarnak és az idese- reg ő idegennek. színű, hogy a tanácskozások fő­leg a magyar fegyverkezés kér­désével és a kisebbségi kérdéssel foglalkoztak. Hir szerint a kisantant hajlan­dó a magyar fegyverkezési egyen­jogúságot elismerni, ha az nem történik meglepetésszerűen és Magyarország garanciákat ad. hetik. Az uí átépítése azonban későbbi programijában már elő van irányozva. A Sopron—sárvár —tapolcai állami útszakaszra is, amelynek nagyobb mérvű helyre­állítása már közelebbi programra jában szerepel. A győr—soproni állami ulsza- kasz átépiíése részben rneg fog történni, mig az áíépitetlenül ma­radt útszakaszok fokozottabb fenntartásáról szintén gondos­kodni. fog. lapja részéről nsgyiengyeli be­széde miatt. A közgyűlés elé Boda Bá’a egyházközségi kép­viselőtestületi tag és 8 társa a következő indítványt terjesztették: — Udvardy Jenő dr.-t — egy­házközségünb egyik oszlopos tagját — méltatlan hírlapi táma­dás érte azért, mert egy vidéki szónoklatában hitet tett a »Di* csérfessék az Ur Krisztus“ mel­lett a „Bátorság“ ellenében és mert elítélte a ma divatos vallás­talan mozgalmakat. — Tiszteletté! indítványozzuk, mondja ki a képviselőtestület közgyűlése, hogy Udvardy Jenő dr.znak séielmezett kijelentéseivel az egyházközség mindenben egyet­ért, azokat helyesli s azoknak nyilvános hangoztatását szüksé­gesnek tarlja s^ Udvardy Jenő dr.-t a hite melletti bátor kiállásért szereidének és nagyrabecsülésé­nek kifejezésével üdvözli. — Kérjük a tisztelt képviselő­testületet, hogy eme indítványun­kat a legközelebbi ülésen tár­gyalni, elfogadni s a határozatot Udvardy Jenő dr.-nak megfelelő formában tudomására hozni mél- tóztassék. Az indítványt az egyházközségi tanács javaslatára a képviselő­testület egyhangúan elfogadta és határozatié emelte. A határozatot az egyházközség elnöksége tudomására hozta Ud­vardy J.nő dr. kormányfőtaná- csosnak. A kormányzó Tirolban. Bécs, augusztus 3í. Horthy Mik­lós kormányzó és felesége teg­nap délután autón német terü­letre mentek át, ma pedig visz- szatértek Ausztriába és a tiroli Sefeldbe érkeztek. Hir szerint a kormányzói pár­nak Ausztriába érkezésük első napján kisebb balesetük volt. Autójuk Lienznél összeütközött egy autóbusszal. Sérülés nem történt. Rövid táviratok. Az osztálysorsjátékon 20 ezer pengőt nyer (67.138, 10 ez­re! 54.304, 5 ezret 34.658, 72.742. — Meghalt 86 éves korában Magdics István székesfehérvári ka­nonok. — Darányi miniszterel­nök ma Eckhardtíai és a NÉP vezetőivel tanácskozott. — Az amerikai sajtó vezércikkekben nagy meglepetéssel ir arról, hogy Msgyarország dec.mberben meg­kezdi adÓESágainak törlesztését Amerikával szemben. — A szov­jet F ehéroroszországban 8 iroc- kijistát kivégeztetek. — Palesz­tinában ismét zsidóellenes za­vargások voltak. A zavargások során 2 zsidót és 2 arabot meg­öllek, — Valenciában összees­küvés történt a vörös kormány ellen. Az anarchisták élénk tevé­kenységet fej'enek ki, a valenciai helyzet su’yos, A nemzetiek észa­kon sikereket értek el. A román és cseh külügy­miniszterekkel tanácsko­zott a magyar követ. ssss^ a a a rape ja miniszteri leirat a Balatonhoz vezető utak építéséről. Az egyházközség képviselő­testülete is vissza­utasította az Udvardy Jenőt ért támadást-

Next

/
Thumbnails
Contents