Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-08-25 / 191. szám
XX. évfolyam 191. szám. Ára 8 fillér 1937. augusztusi 25. Szerda. Felelős szerkesztő: H e r b o 1 y Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. —■ ■ ___: Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*90 pengő, negyedévre 4 pergő. — Hirdetések dijszabás szerint. Japán általános hadműveleteket ~ Indít Kina ellen. Tokio, augusztus 24. Sugiama hadügyminiszter kijelentette, hogy a kínai viszály időtartamál hozzávetőlegesen sem lehet megái ■ lapítani. A viszály mielőbbi befejezése érdekében a japán csa patok megkezdik a legeiélyesebb hadműveleteket. Japán nem követi Kim halogató tak ikaját. A tokioi lapok nagy fontosságot tuiajdonitanak az újabb japán | csapatszáiiitásoknak. A japán csapatok tevékenysége Sanghajból a külvárosokra is kiterjed már. Jelentős sikereket értek el a japánok Északkinában, ahol a kínai ellenállás gyenge. Az amerikai és angol kormányt állandóan foglaikozratja a kínai viszály elszigetelése. Hűli amerikai külügyi állami* kár bákefslhi- vást intézett a hadviselő felekhez. Zala megye az alispán! jelentés tükrében. A szeptember 9,-i megyegyülés elé terjesztendő évnegyede« alia- páni jelentés a vármegye gazdasági helyzetének ismertetésével kezdődik. A terméseredmény — mondja a jelentés —, főleg a vármegye egyes vidékein nemcsak hogy nem kielégítő, de határozottan rossz. Megállapítja ebbői folyóan, hogy a vármegye közgazdasági helyzete most, a termés betakarítása után sem mutat javulást. Mivel pádig kizáróan a mezőgazdasági helyzet javulásától várhatjuk csak a kereskedelem és ipar, sőt a szabad szellemi pályákon levők gazdasági helyzetének javulását ip, az utóbb említett foglalkozási ágak gazdasági helyzetét is változatlanul nehéznek és súlyosnak kell jeleznie. Különösen nehéz helyzetbe jutottak azok a járások, ahol az augusztus 2-ára virradó éjjelen felhőszakadás volt. Ennek kapcsán a jelentés megemlékezik a károkról és a károsultak segélyezése érdekében tett lépésekről. A vármegyei háztartás pénzügyi egyensúlyát az elmúlt nehéz hónapok alatt is sikerült az alispánnak fönntartania. Hasonló a helyzet a községi háztartásokban is. A közbiztonsági viszonyok a vármegye területén kielégítők, a lakosság hangulata általában nyugodt, hazafias, vallásos szellemű. A közjóléti alap és közjóléti bizottság létesítésére vonatkozó belügyminiszteri rendeletét a közgyűlésen tárgyalják. Az iskolánkivüli népművelés szép eredményeinek felsorolásánál megemlékezik a jelenlés a háziipari tanfolyamok fölállításáról és azoknak nagy jelentőségéről, A tűzrendészet* törvény alapján megtörtént vármegyénkben is a lüzrendészeíi felügyelői kar átszervezése. Folyamatban van a tűzrendészet és a polgári légollalom intenzív kiépítése. A belügyminiszter 20 ezer pengőt bocsátott az alispán rendelkezésére iüzoltószerek és eszközök beszerzésére és a községek segélyezésére. A közegészségügyi f^^potok a vármegye legnagyobb régiében kielégítők voltak. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közül a malária kivételével valamennyi betegség megbetegedési arányszáma alatta maradt az országos átlagnak. A Irachoma csekély emelkedést mutat. Ismerteti a jelentés a közegészségügyi helyzet javítása érdekében tett intézkedéseket, a gyermekétkeztetési és tejakciók szép eredményeit, az egészségvédelem célját szolgáló intézmények működését és az egészségügyi személyzetben történt változásokat. A népesedési mozgalom április 1 - tő július 31-ig az alábbi eredményeket mulatja : élve született 2458, halva 65, bejelentett vetélések száma 103. Házasság- kötések száma 957. Meghalt összesen 1728 egyén, a természetes szaporodás 730 lélek. Az állategészségügyi viszonyok ax év első negyedéhez képest javultak. A iórühkór 32 községgel javult a második évnegyedben. További javulás várható gázkamráknak létesítése folytán. Az elsőnek beszerzését a földművelésügyi miniszter elhatározta, amit majd még a vármegye távolabbi helyén működő II., s eeeüeg Ili. létesítése fog következni. A sertésbetegségek száma emelkedett, aminek természetes oka, hogy a második évnegyed a meleg évszak és a sok csapadék, mert a fertőző betegségeket okozó csirák szaporodásának s így bz általuk okozott ragályos betegségek terjedésének a meleg s a nedvesség a lényeges tényezője. Az állatvásárok forgalma emelkedett. A gyümölcstermés eredménye a kedvezőtlen időjárás miatt kedvezőtlenül alakult. A sok esőzés következtében feliépeit különféle gombabeíegségek igen nagy károkat okozlak részben a virágban, részben a már kötődött gyümölcsökben. A gyümölcsösök telepítése iránt egyébként fokozott érdeklődés mutatkozik. A ráktelepitésről is megemlékezik a jelentés. A tenyésztésre alkalmas vizeknek nemes rákokkal való betelepítését még folytatni kívánja az alispán részben a kihelyezettek ivadékaiból, részben pedig a föld- művelési minisztertől újabban kért államsegélyből. A vármegye mezőgazdasági állapotáról, az utak, hidak javításáról és építéséről ugyanazt mondja a jelentés, amit a köz- igazgatási bizottság ülésén előterjesztettek. Macartney angol iró újabb körútja Göcsejben. Macartney angol iró, aki özv. Barthelmes Valterné birtokán Ba- bosdöbréíén tölti a nyarat, a napokban újabb körutat tett Göcsejben Fára József dr. vármegyei főievélíáros társaságában. A régi gyepüvonalat követve átmentek az Őrségbe is, amely történelmi és néprajzi kapcsolatban áll Göcsejjel. Az angbi tudós megtekintette a vidék természeti szépségeit és néprajzi nevezetességeit, igy Csesztregen a régi körülkerített házat, a nsmesnépi haranglábat, a veleméri templomot és freskókat. Magyarszombatfán a fazekasipar fészkét nézték meg, ahonnét Göcsej fazekasipari szükségletét látják e!. Az iró megtekintette egyik iparos műhelyét. Őriszentpéteren keresztül tért visz- sza Babosdöbrétére. Élénk érdeklődés mellett tartották meg a növény« termelési nagygyűlést. Az Alsódunánlúli Mezőgazda- I sági Kamara növénytermelési szakosztálya most tartotta nagygyűlését Keszthelyen Manninger Adolf jószágkormányzó, szakosztályi elnök vezetése mellett. Megjelent mintegy 200 tag, köztük vitéz Teleki Béla gróf főispán és Malatinszky Ferenc felsőházi tag. Az egybegyüítek üdvözlése után az elnök arról tartott előadást, mi az oka, hogy az idén az ősziekben olyan rossz termés volt. Rámutatott, hogy két periódusban is volt nagy szárazság, utána bőséges eső, majd szokatlanul olyan alacsony hőfok, amilyen eddig 50 év óla nem volt. Ez jelentkezett ősszel és tavasszal. Ebből kifolyóan a talajban nem volt nitrogénképződés. Bizonyos vidékeken felette nagy volt a csapadék ; 57 mm átlagosan, pedig csak 37 szokott előfordulni. A jövő év termése fogja megmutatni, hogy helyes volt-e az az irány a növényim- velősben, amit eddig követtek. Kolbai Károly akadémiai r. tanár a 4. zöldmezőkongresszussal kapcsolatban Angliában tett tapasztalatairól számoit be az ottani zöldmezőgazdálkodásróf. amely szoros kapcsolatban van az angol iparral, állattenyésztéssel, gyarmatpolitikával. Zucker Ferenc dr. fővegyész a talaj-oltásokról tartott előadást. Először is a rotterdani kísérleti intézet működését ismertette, majd áttért a talajoltásra a nálunk alig ismert szójaoltásra, amely külföldön nagyon elterjedt. Az előadáshoz Veér Ferenc dr. javaslatot terjesztett be a szójab-oltásra vonatkozóan. Kuihy Sándor dr. az istálótrá- gya szerepéről beszélt, amelynek feladata a) a növénytáplálás, b) a humuszszolgáltatás. Rajczy Géza az ipari és kereskedelmi növények termelésé-
