Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-08-20 / 188. szám
XX. évfolyam 188. szám. UH#cS‘ Ára 8 fiilés* 1937. augusztus 20. Péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. --------- Telefonszám 128. Felelő s szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint, István király Schnattner Szigfrid O. S. B. A középkor hitegységének áldott és nagy ereje borul ezen a napon egész hazánk fölé. Minden augusztus 20. a keresztény és nemzeti szolidaritás ünnepe, tanúságot teszünk arról, hogy hűek akarunk maradni az ezeréves keresztény Magyarország eszméjéhez. Az országalapitó gló- riás szent király ünnepén any- nyira természetesnek, magától értetődőnek találjuk ezt a tényt, hogy el sem tudjuk gondolni, hogy másként is lehetett volna. Vájjon Európa szivében lennénk ma is, lenne kultúránk, lett volna történelmi hivatásunk, gond- viselésszerü missiónk Szent Istvánunk nélkül ? . . Krisztushivő keresztények lettünk volna-e első nagy apostolunk hiányában ? Történelmi súlyt jelentettünk volna-e a népek mérlegén az Árpádvérből származó királyi dinasztia nélkül, amelynek első tagja Szent? Ezeresztendőre szóló visszapillantásban a történelem utjai erősen elmosódnak. A költészet egybevegyül a való élettel, a legenda a biztos tényekkel. Egy ember alakja azonban mindig kimagaslik, mert az emberiség sohasem nélkülözhette a Nagy, a Vezér, a Hős eszméjét és ennek reális, történelmi megjelenését. A magyar nemzet gyermekkorára is illenek Carlyle szavai: „Képzeljétek magatokat a nemzetek korai gyermekkorába, Európánk szép hajnalhasadását, amikor még minden fiatalon, frissen ragyogott, mint valamely főlséges napfölkel tekor s a mi Európánk a gondolkodás, a lét küszöbén volt. Csupa csodálat és remény a re ménynek és csodálkozásnak gyönyörű ragyogása — az erős embereknek a tüzében. Erős fiai a természetnek. De volt közöttük egy, aki nemcsak rettenhetetlen kapitány és harcos, aki villogó vad szemével meg tudta látni, hogy mit kell cselekednie, próféta nagy és mély gondolkodó, feltaláló, vagyis olyan, mint aminő az igazi nagy ember mindig és mindenhol“. íme a mi Szent Istvánunk, aki a magyarság élet- hajnalán prófétánk, rettenhetetlen Vezérünk, mély bölcs gondolkodónk, Szentünk és királyunk. Király, akiről ugyanaz az angol bölcselő azt írja, hogy a király 8 hősiesség utolsó megtestesülése a népek életében. „A király az ; emberek parancsnoka, akinek akarata irányadó mindnyájunk felett, akinek hűségesen alárendeljük magunkat és igy találjuk meg üdvünket. Gyakorlatilag ő a hősiesség változatos alakjainak összefoglalása: pap, tanitó, a földi, vagy lejki méltóságnak bárminő kifejezéseit is képzeljük el egy emberben, az benne ölt testet. Rex, regulator, roi a neve : az angol elnevezés még jobb : King (király), könning, ami any- nyit jelent, hogy sokra képes, tehetséges ember. A francia nép Nagy Károlyban tiszteli ezt a királyi személyt, az orosz ember Nagy Péterben, az angol Nagy Alfrédben, mi Szent Istvánunkban. Nem tudom, hogyan képzeljük el a mi Szent Istvánunkat ? Lem- bergben van egy Szent István szobor, bajusz és szakáll nélküli dal ás lovag ül a paripán páncélosán, lovassági csizmában. A Hartwigh-féle elbeszélés szerint Szent István fekete bőrű, sovány- termetű, komor ember volt. Senki sem látta soha mosolyogni. Nem tudjuk a való igazságot, de én csak úgy tudom elképzelni a mi Nagy Királyunkat, ahogyan az esztergomi Szent István bencés gimnázium lépcsőházának egyik freskóján láttam ábrázolva. A pécsváradi Asztrik apát a Szent Király elé hozza a koronát. István hatalmas testű, apostoli megjelenésű alak. Vállraomló göndör fürtök, mellig érő szakáll, a jóság és szépség tipikus megjelenítése. Sárga ruhájáról, sárga palástjáról rőtvörös, skarlátpiros díszletek csillannak elő. Gyönyörű környezetben valami patriarchális, szinte égi jelenség, akinek a szeme meleg és jóságos, a tekintete ettől lenyűgöző, a keze finom lehet és csak áldani tud, a hangja, ha szólna, férfiasán, tisz- tánzengő mély bariton csengne felénk. A freskó a Paírona Hungáriáé, a Nagyasszonyunk, az angyalok társaságában, mint remekül szőtt szinszőnyeg adja a háttért a Szent Királyhoz. így csak az első római pápákat, a nagy szentatyákat tudja elképzelni az ember! Az uralkodó mellett és körött a kivont kardok fehér, csillogó teste; a kettős, apostoli kereszt a szerzetes kezében ; lobogók, zászlók magyaros szinegyüttese ; Asztrik apát szépen dekorált egyházi ruhája, kezében a vérvörös párna a rajta nyugvó aranysárga, ékköves koronával, előtérben a páncélinges, kürtös zöld ruhája, felül a bol- dachin szép lila szine átszőve az Árpádok pólyás címerével. Ez a mi királyunk! Tanítónk, prófétánk, vezérünk,, apostolunk, pátriarchánk, szentünk és mindenünk. Ilyen milieuben, ebben a környezetben neveli őt Krisztus Egyháza ideális, keresztény királlyá. A legszebb díszt, a legértékesebb valamit Róma, a pápa küldte neki. A koronás Szent István jelenti a keresztény államiság kezdetét, a Szentkorona fontosságának döntő születését, az Egyház és állam szoros egy- befonódását, a magyar alkotmány egységes fejlődését és fenmara- dását. Homlokán ezzel a pápai ajándékkal úgy jelenik meg Eu- . rópa történetében, mint az első í kanonizált keresztény uralkodó. ! Francia, német, olasz és latin i krónikák beszélnek nagyságáról, csodáiról. Már életében elterjed hire az egész világon a magyarok István királyának, hires a bőkezűsége, fejedelmiek az adományai, bölcsek a törvényei. Az első, igazi, nagy uralkodó, aki a szentség fényében ragyog és akit az Egyház hivatalosan a szentjei sorába iktat. A szentek története szerint is „sírjánál az Ur éveken át az ő érdemei miatt sok nyavalyában szenvedőknek, lázas betegeknek, bajt és szomorúságot jelentőknek, nehéz ítélete alatt nyűgöknek végtelen jó tété - ményeket adományozott. Éjszakánként gyakran hallották ott az angyalok énekét és a templom P. Leonardus M. Bello, a ferencesek római generálisa megérkezett Magyarországra a ferences rendházak meglátogatására. A generálist, aki Murakereszturnál lépte át a magyar határt, Nagykanizsán nagyszabású fogadtatásban részesítették. A papságon kívül az állomáson megjelentek a város, valamint a különböző hatóságok és testületek képviselői. A pápai himnusz hangjai közepette futott be a vonat az állomásra. A generális öleléssel üdvözölte P. Scheirich Bonaventura tarlományfőnököt és P. Czirfusz Viktorin plébánost, majd Krátky István dr. polgármester és P. Czirfusz plébános üdvözölték a magas vendéget. A menet azután megindult a templomba. Itt a generális meleg szavakkal mondott köszönetét a fogadtatásért. A kapott szerétéiért — mondotta — minden jót kívánok ennek a városnak és a magyar hazának. A rendfőnök szentmisét is mondott a templomban, majd tisztelgő küldöttségeket fogadott. Beszédében kívánta, hogy Magyarország ismét visszakaphassa régi határait. Nagykanizsáról a generális Bu- csuszentlászlóra utazott és meglátogatta a búcsújáróhely ferences rendházát. Szerdán délután 6 óra felé P. Bello autón Zalaegerszegre érkezett P. Scheirich Bonaventura tartományfőnök, P. Hermann Her- mengild kapisztránus tartományszárnyait a legédesebb illat töltötte be“. Ezer év kriptájából, amely országokat, népeket, vallásokat rejt borzalmasan mély ölében, minden év augusztus 20-án megdicsőülten, élő valóságként támad fel előttünk a legelső, legnagyobb, legbölcsebb és legszentebb királyunk alakja. Nagy erényei, fenséges akarata, messze- látó szeme, zseniális elgondolásai ma is gazdagítják árva nemzetét. Szent István államalkotó ereje ad erőt új honépitésre, példája mutatja az utat, amelyen szét- szóródottságunkból egy kévébe gyüjthetjük népünket. A Szent István nap szép emléke és komoly tanítása : az ezeréves, fenntartó szentistváni gondolattól való eltávolodásunk csak végleges zuhanással járhat! főnök és Takács Imre rendi tanácsos társaságában. A ferences templomnál a magas vendéget P. Ernő ferences házfőnök fogadta nagy hivősereg élén, s melegen köszöntötte. A generális olasz nyelven válaszolt az üdvözlésre, s azt P. Scheirich Bonaventura forditoíta magyarra. A rendfőnök megtekintette a templomot és rendházat, s mindkettő nagyon megnyerte tetszését. Háromnegyedórás tartózkodás után melegen búcsúzott és tovább utazott Szombathelyre, ahol ugyancsak ünnepélyesen fogadták. Rövid táviratok. Portugália |megszakitotta a didlomáciai kapcsolatot Csehországgal és visszahívta prágai követét, mert a cseh kormány megakadályozta a Csehországban megrendelt portugál fegyverszál- litmány leszállítását. — Kiutasították a londoni Times tudósitóját Németországból „célzatos“ cikkei miatt. — A spanyol nemzetiek Santandernél már 2 ezer négyzetkilóméter területet foglaltak el. — A kisgazdapárt nagválasztmányi ülésén Eckhardt ma hangoztatta, hogy a német— olasz csoport ma erős, de nem lesz tartós és a vezetés a világ- politikában az angol—francia- amerikai csoport kezében marad. — Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt ma melegen ünnepelték tízéves püspöki jubileuma alkalmából. A ferencesek római generálisa Zalaegerszegen
