Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)
1937-08-07 / 177. szám
XX. évfolyam 177. szám. Ára 8 fillér 1937. augusztus 7. Szombat. Felelős szerkesztő: Herbo 1 y Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =|=f|s= Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengd, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. lődik az ország népe, megfogadja-e a többezer állásnélküli tanítónő a kultuszminiszternek remekbeszabott tanácsát: férjhez- mennek-e. Azután meg: levetjük-e magunkról azt az évszázadok óta bevett ostobaságot, hogy a tisztviselő, vagy katonatiszt különb, mint más magyar ember. Nézzünk egy kicsit a he tárokon túl. Ott kint mosolyognának, ha valaki ilyent mondana. Anglia azért lett nagy, mert egészséges kereskedőcsaládai voltak. S mi azért lettünk ilyen kicsinyek, mert nem tudtunk belehelyezkedni a gazdasági életbe. No, de elég . . . Szeretnők már munkában, gondoskodásban, de megelégedésben és polgári jólétben pótolni azt az időt, amit elvesztegettünk a haszontalan földrajztanulásra. Megelégednénk, ha elfogadnák földrajztudományunkból azt az egyet, hogy: Magyarország a Kárpátoktól az Adriáig terjed. Ezer éven át megéli ünk ennyi tudással, — érjük be most is ezzel. Japán még bizik a kínai békében. A külpolitika hírei. Földrajztanulás. Az nem elég, hogy meg kell tanulnunk a különös hangzású spanyol városok, folyók és hegyek neveit, hogy nyomon követhessük a spanyol polgárháború fejleményeit, mert sohasem lehet tudni, mely városnál, folyó vagy hegy mellett történt esemény lesz döntő kihatással a mi sorsunkra is, az európai béke sorsára; — a nyár folyamán már távol keleti parányi szigetek neveit kellett kutatnunk a térképen, hogy fogalmunk legyen az oroszok és mongolok viszálykodásáról, amely szintén magában hordozta a világégés veszedelmét. Mindezek tetejébe most ismét bővíthetjük földrajzi tanulmányainkat és a kerékbetört kinai szavakkal vesződhetünk, lévén Kínában is harctér és ebben a nyugtalan világban minden messze esemény is különleges jelentőséget nyer. Kinai falvakért folyó csetepaté is olyan érdekellentéteket robbanthat ki, amelyeknek veszedelmes rezgései elhatnak ezer és ezer kilométerekre. Ilyen forró napokat éltünk már, amikor rájöttünk arra, milyen hiányos a földrajziudásunk. Kiderült ugyanis, hogy semmit sem tudtunk addig kopár szerb hegyekről, piszokba fúladó lengyel falvakról, Doberdóról, Piaverői, sőt Verdunről sem. Pedig ezeken a helyeken készült a világtörténelem. Ezeken az eddig nagyobbára ismeretlen helyeken pecsételődött meg népek és nemzetek sorsa. Jobb ügyhöz méltó buzgalommal tanultuk a földrajzot és amikor már azt hittük, hogy mindent tudunk, kiderült, hogy megint semmit sem tudunk. Párisban jobban tudják a magyar földrajzot, mint Magyarországon, mert Párisban azt is tudták, hogy vannak nálunk hajózható patakok és kettévágható tanyák, udvarok, a magyarokról pedig kiderítették, hogy tótok, oláhok, szerbek, németek . . . Ezt is meg kellett tanulnunk és még mindig nem jutottunk földrajzi tanulmányainknak a végére. Az a lecke, hogy megtanuljuk, hogy Európa sorsát befolyásolhatja az Amur folyó szigete, a spanyol félsziget kis öble, a kőfallal körülvett Kina valamely városa, vagy faluja. Elegünk volt már ebből a földrajztanulásból. Van iit dolog, teendő épen elég magunk körül is. Most például igen fontos volna tudni, hogyan és miképen értékesitheljük terményeinket, hogyan szállítják le a tűzifának és húsnak szédítő magasságra emelkedett árait. Azt sem volna kár tudni, mennyit érnek a foglalkozásnélküli diplomásokról készült statisztikai kimutatások, grafikonok. Az iránt is nagyon érdekTokio, augusztus 6. Beavatott körök szerint a japán kormány bizik abban, hogy a hivatalos háború elkerülhető lesz Japán és Kina között. Erre következtetnek abból, hogy a japán követ Nan- kingba utazott és tárgyal a kinai kormánnyal. Japán azt követeli, hogy Hopei és Csahar tartományokat alakítsák független államokká, vonják vissza a kinai csapatokat és Japán is hajlandó visszavonni csapatait Mandzsúriába. Ezzel adná tanujelét, hogy nem akarja megsérteni Kína területi függetlenségét. Páris, augusztus 6. A Jour genfi jelentésében fenntartja azt az álhtásá?, hogy Alfonz volt spanyol király csütörtökön több előkelő spanyol úrral tárgyait. Alfonznak az a szándéka, hogy kilép zárkózottságából, közeledést keres az angol és francia kormányhoz, s vissza akarja áliitani trónját. Római jelentés szerint a pápai államtitkárságon kijelentették, hogy a Vatikán csak tényleges állapotként ismerte el a spanyol nemzeti kormányt, s nem jogilag. Nem akarja ugyanis veszélyeztetni a vörös területen élő kato likusok érdekei!. A francia lapok azt jelentik Spanyolországból, hogy a vörös területen (erjed a fejetlenség. Ka- talóníában az anarchisták Caballero veze ésével felkelést készítenek elő a kommunista kormány megbuktatására. Zavarok mutatkoznak az északi vörös területen is. A biscayai tartomány elnöke állítólag ajánlatot tett a nemzetieknek Sant Ander átadására. Madrid védelmének vezetője, Miaya tábornok ideiglenes szabadságra ment. A British Corporal nevű angol gőzös a spanyol vizeken veszélyes helyzetbe jutóit. Vészjeleket adott le és közölte, hogy a hajót bombázzák. London, augusztus 6. A spanyol benemavatkozási bizottság ma délután ismét ülést tart. A bizottság elnöke, Plymouth lord tegnap autó balesetet szenvedett és bekötött fejjel jár, de azért elnököl a mai ülésen. Azt hiszik, hogy a mai ülést ismét elnapolják, mert a szovjet kitart álláspontja mellett, hogy nem ismeri e< a nemzetiek hadviselési jogát. Ez esetben továbbra is megmarad a csonka ellenőrzés rendszere. Lőwenstein Jakab halastavában is elszakította az árvíz a gátat; a kár megközelíti a 15 ezer P-t. Murakeresztur és Molnári községek között az ár elsodort egy 6 méteres beton hidat. A forgalom emiatt megakadt. A kár a esendőn jelentés szerint körülbelül 15 ezer P. Német—osztrák— magyar tanácskozások. Bécs, auguszlus 6. A lapok jelentése szerint Neurath német külügyminiszter és Schmidt osztrák külügyminiszter üdülésre Bad Qasteinbe utaznak, ahol már ott tartózKodik Darányi Kálmán és Hóman Bálint, s rövidesen odaérkezik Kánya Kálmán is. Valószínűen fontos magyar—német— osztrák megbeszélések lesznek. Legális (?) eljárás a nemezti szocialisták államának egyik tartományában. Julius 20-án az irgaimasok dortmundi (Westfália) kórházában a titkosrendőrség tiz tisztviselője jelent meg és közölték a szerzetesekkel, hogy a kórházat néhány órán belül el kell hagyniok, — nehogy az úgynevezett erkölcs- pörökkeí kapcsolatban a lakosság körében nyugtalanság keletkezzék a betegápoió rend ellen. A szerzetesek elhagyták a kórházat, átadták helyüket a kirendelt „barna testvéreknek“. Kioltották a kórház kápolnájában az örökmécsest, elvitték onnan az Oitáriszentséget. Magánházakná! kerestek éjjeli szállást. A kiutasító végzésben van egy intézkedés, amely szerint a szerzetesek tulajdonosai maradnak továbbra is a kórháznak és ezért kötelesek a „barna testvérekének és körülbelül száz al- aikalmazotínak a fizetését kiutalni. Ebbői az intézkedésből világos az a titkos reményük, hogy a minden jövedelmétől megfosztott rend fizetésképtelen lesz, és igy a hatóságok „legális“ uion hozzájutnak az irgaimasok 800 ágyas kórházához, amelyben 30 éven át ápolták a betegeket önzetlenül. Önzetlen munkájuk révén 18 millió márkát takarított még Dortmund városa. A szerzetesek kilakoltatásának indokolására csattanóképen másnap, julius 21-én, amikor köztudomásra jutott a hatóság eljárása, a város iakóssága oly parázs tüntetésben tört ki a szerzetesek mellett és a hatósági eljárás ellen, hogy nagyszámú rendőrségnek kellett hatalmi erőszakkal széiszórni az elkeseredet- ségékben feldühödött tömeget. Újabb jelentés az árvízkárokról. A nagykanizsai főszolgbiró a vasárnapi éjszakai ítéletidő pusztításairól az alábbi jelentést terjesztette be az alispánhoz: Szepetneken megrongálódott 8 ház. Ezek közül Malek József, Tepesics Györgyné, özv. Sifterné, Adamovics István és özv. Füiöp Istvánné házai olyan nagy mértékben rogálódtak meg, hogy a községi elöljáróság jónak látta a nevezettek kilakoltatását, akiket a szomszédoknál helyeztek el. A lekaszált sarjut a viz elsodorta és a réteket elöntötte, elsodort az ár mintegy 90 darab majorságot is. Szepetnek község kára mintegy 5000 P.
