Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-08-01 / 172. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. agusztus 1. Az alispán a kender- és lenter­melés fokozásáért. márvánnyal burkoltak, a szovjet­polgárok százezrei laknak istáló- nál is rosszabb odúkban. A szov­jetparadicsom tizennyolcadik esz­tendejének nagyobb dicsőségére. Kigyúladt az éjszaka az ovoda tetőzete. Az éjszaka könnyen veszedel­messé válható tűz tört ki Zala­egerszegen a Wlassics-utcai köz­ponti városi óvodában. Lengyel Mihály rendőrfőfelügyelő három­negyed 12 óra tájban ellenőrző körútját végezte a Wlassics-ut­cában, s egyik járókelő figyel­meztette, hogy az ovoda padlásán alighanem tűz van, mert gyenge füstöt lát előszivárogni. A főfel­ügyelő a megfigyelés helyességé­nek megállapítása után azonnal telefonált a Papp cukrászdából a tűzoltóknak, majd intézkedett, hogy a tűzoltók megérkezéséig is megkezdődjék az oltás. Megállapították, hogy a tűz a padláson keletkezett, s felfedezé­sekor a Wlassics-utcai oldalon már tüzet fogott a tető lécváza és lángra lobbant egy gerenda. Néhány fiatalember vödrökben hordott vízzel kezdte meg az ol­tást, majd a munkát a néhány perc alatt megérkezett tűzoltóság folytatta. Fél egy órára sikerült teljesen eloltani a tüzet, amely — ha idejében észre nem veszik — elpusztította volna az egész tetőzetet. a tüzvizsgálat során, amelyet ma délelőtt tartották meg, kide­rült, hogy péntek délután bádo­gosok és cserepesek dolgoztak az ovoda tetőidének javításán. A tűzoltóság véleménye szerint a tüzet az okozta, hogy a bádogo­sok forrasztó lámpájától meg- gyuladt a padláson levő víztar­tály fürészporburkolása, majd deszkaburkolata, s ettől fogott tüzet az egyik iartó gerenda és a lécezet, A tűz által okozott kár nem jelentős. Az esettel kapcsolatban a tűz- oltóparancsnokság előterjesztést tesz a tűzrendészed hatóságnak, hogy más városok példájára ad­jon ki rendelkezést, hogy a pad tásokon, tetőkön forrasztó mun­kát végezni csakis tűzoltói fel­ügyelet mellett szabad. Ez a gya­korlat különben hosszabb ideje a zalaegerszegi postaépületben is szerelési munka alkalmával. Eladó birtok. Salomvár és Keménfa határában 128 hold szántó, 17 hold rét, 70 hold erdő, körülbelül 4— 5 hold belsőség szép gyümöl­csössel, szabad kézből, örök ár­ban, esetleg bérletre is azonnal eladó. Eladó még egy major az összes fő- és melléképületekkel együtt. Cím : Rékli János és Rékli István, Salomvár, Méhefa. — Kiadó lakás. A város tulajdonát képező, Berzsenyi-utcai- bérházban 2 szoba, konyha és mellékhelyiségekből álló összkom­forttal rendelkező lakás folyó évi augusztus hó 1 • re kiadó. Bővebb felvilágosítást a lakásra vonatko­zóan a városi számvevőség ad. Bődy Zoltán alispán az alábbi rendelkezést adta ki a járási fő- szolgabiráknak. Ezelőtt 50 évvel a magyar asz- szonyok ruhásládái és almáriom- jai háziszőttes len- és kendervá­szonnal voltak megtöltve, amely nek anyagát maguk termelték, nyütték és áztatták. Midőn be következett a külső gazdasági munkát akadályozó esős ősz és utána a hosszú tél, előkerültek a padlásról a rokkák és nőttek a fonalgombolyagok. Mire elkészül­tek a fonással, összeállították a szövőszéket és a télen át font len- és kenderfonalat megszőtiék. Ez voll nagyanyáink legkedve sebb foglalkozása. A gyárilag előállított vászon megjelenésével egyidejűén a ken­der és lentermelés is csökkent, a háziszövés pedig kevesbedeit, sőt egyes vidékeken teljesen nyo- maveszett. A mezőgazdaságra be­következett szűk esztendők azon­ban megtanították a gazdaközön­séget arra, hogy, ami ruhafélét olcsón vásárolhat, az egy-kettőre lefoszlik róla, az erős jő minősé­gűt pedig megfizetni nem tudja. Ennek a felismerésnek követke­ménye, hogy egyes községekben már ismét kezdenek foglalkozni a kender- és Jentermeléssel, fo­nással és szövéssel. A m. kir. kormány felismerve a házifonás és szövés nemzet- gazdasági, szociális és egészség- ügyi jelentőségét, azokban a köz­ségekben, ahol a lakosság len- és kendertermeléssel foglalkozik, a téli hónapokban szövőtanfolya­mot rendez. Az elmúlt év telén vármegyém­ben is volt} több ilyen tanfolyam, amelyek közül a legsikerültebb Kissziget községben folyt le. Ezen a tanfolyamon erős és jóminőségü alsó és felsőruhának való törölközők, törlők, ágy- és asztalnemüek, zsákok és ponyvák készültek. Nem hiányoztak a la­kás díszítésére szolgáló párnák, függönyök, ablakrolók stb. sem. A tanfolyam befejezésekor rende­zett kiállításon szerzett tapasztala­tok arra indítottak, hogy a házi­ipar ezen ágát vármegyémben azokban a községekben, ahol lent és kendert termelnek, mielőbb fo­kozottabb mértékben megindítsam. A szövőtanfolyamok megszerve­zését különösen fontosnak tartom a falusi lakosság szociális helyze­tének javítása érdekében. Igaz ugyan, hogy az utóbbi két évben a gazdaközönség anya­gi helyzetében javulást állt be, amely a törpebirtokosok és nincstelenek életviszonyát is ked­vezőbbé telte, de még mindig nem annyira, hogy családjának a legszükségesebb ruházatáról gon­doskodó tudna. A m. kir. Iparügyi Miniszter Ur segélyével Zalaegerszegen az állásnélküli okleveles tanítónők részére szővőoktatóképző tanfo­lyam most van folyamatban. A tanfolyamot végzettek az ősz fo. iyamán a falu lakosságát lesznek hivatva megtanítani azokra az elméleti és gyakorlati ismeretekre, amelyeket a tanfolyamon elsajá­títottak. A szövőlanfolyamok fontos gaz­dasági, szociális és egészségügyi céljaira való tekintettel felhívom főszolgabíró urat, hogy hatósága területén azokban a községekben, ahol már most foglalkoznak ken­der- és lentermeléssel, úgyszin­tén azok termékeinek feldolgozá­sával, a szövőtanfolyamok iránt a lakosság érdeklődését keltse fel, hogy a tanfolyamok az ősz folya­mán megszervezhetők legyenek. A „Munkaügyi Közlöny“, ez a kiváló szaklap, már az előző évek­ben akciót indított az ipar de­centralizálása érdekében. A lap most közli Kokron Károlynak eb- ban a tárgyban tartott előadását s egyben fölkérte az összes váro­sokat, nyilvánítsanak véleményt ez ügyben. Mikula Szigfrid dr. h. polgár- mester el is készítette már előter­jesztését, amely a többek között a következőket tartalmazza : — Az ipari decentrálizációinak kél tényezővel kell számolnia. Az egyik az, hogy a létesíthető ipar­telep nyersanyag és munkás­létszám szempontjából fedezve le­gyen, a másik az ipari termékek ér- tekesitsének biztosítása. Ez a gaz­dasági körfolyamat természetesen a legkivételesebb esetben teremt­hető meg nehézségek nélkül. Ily nehézségek természetüknél fogva csak az államhatalom segítségé­Azokban a községekben pe­dig, amelyeknek éghajlata és talaja a len és kendertermelésre alkal­mas a lakosság figyelmét hívja fel ezen ipari növények termelé­sére, hogy jövőben ezekben a községekben is meg lehessen ta­nítani a falu asszonyait és leá­nyait a szövés-fonás mestersé­gére. Végül felhívom főszolgabíró urat, hogy folyó évi szeptember hó 1-ig jelentse, hogy ha ósága területén mely községekben ter­melnek lent és kendert, úgyszin­tén azt is, hogy hányán foglal­koznak azok feldolgozásával. Jelentendő fenli határidőre azon községek neve is, ahol a termé­szeti adottságok a lent- és ken­dertermelést lehetővé teszik. Ezen községekben a lél folyamán a népművelési előadások keretében foglalkozzanak a len- és kender- termelés fontosságának kérdésé­vel. Közlöm, hogy a len- és ken­dertermelésre vonatkozó útmuta­tót a termelésre alkalmas közsé­gek helyi népművelési bizottsá­gának az ősz folyamán megkül­döm. A falusi nép felruházása és ez­zel összefüggésben lévő anyagi helyzetének javitása érdekében ki­adott rendelkezésem pontos vég­rehajtását nemcsak ellenőriztetem, hanem személyesen is ellenőr­zőm. vei szüntethetők meg. Az állami segitség első megnyilvánulása az alapítás és szervezés megsegitése, a továbbiakban pedig oly anyagi ter-mészetü kedvezmények, ame­lyek látszóan az állami jövedelmek csökkentése folytán átmenetileg, de csak látszóan károsak az ál­lamra viszont gazdasági szem­pontból tekintve a kérdést, egy, helyesen elgondolt befektetés, minthogy a létesített vállalat az állammal szemben hosszú évtize­deken át fogja kötelességeit leró­ni, úgy anyagi, mint szociális és honvédelmi szempontból. Ana­log eset a házak adómentességé­hez, ahol az állam egy ideig kieső jövedelmeit föláldozza egy- ,í részt a városfejlesztés, másrészt a munkalehetőségek előmozdítása érdekében, de ezzel szaporodván az adótárgyak száma, jövedelem­többlettel bőségesen kárpótolva lesz. — Mennyivel több érv szól ily elgondolás mellett ipari vál­lalatok létesítésénél, ahol az ál­dozat kisebb, de az előnyök (állandó munkaalkalom biztosí­tása) sokkal nagyobbak és főleg állandók. — Mennyivel produktívabb és állandóbb beruházás lenne pél­dául az, hogy az állam az egyes kö- zületeknek juttatott in- ségsegélyt ipari vállala­tok létesítésére és fenn­tartására fordítaná, mert itt érvényesülhetne iga­zán az az elv, hogy a Fényképezőgépekben nagy választék. Fényképek gyors és szakszerű kidolgozása ♦ Bánfai látszerész és fényképész szaküzletében Zalaegerszegf Arany Bárány épület Telefon i 178« Mikula h. polgármester előterjesztése az ipari decentrálizáció kérdésében.

Next

/
Thumbnails
Contents