Zalamegyei Ujság, 1937. július-szeptember (20. évfolyam, 145-221. szám)

1937-07-27 / 167. szám

XX. évfolyam 167. szám. Ára 8 fillér »37. július 27. Kedd. TALAAlGYEI djsag Felelős szerkesztőrHerboly Ferenc. m Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ...... Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban nmrnn Előfizetési árak; egy hónapra 1‘5Ü pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerinte Uri felfogás. A földművelésügyi panama tisztázása során kiderült, hogy az egyik, bolondnak nyilvánított bű­nöző mégsem bolond, hanem al­koholista, magyarul részeges. Azután bőkezűen élt, házat épí­tett, berendezkedett éjszakázott, orfeumozotr, bározott s megsüve- gelték előkel úriemberek. A tisztviselői fizetésből nem került ki p nagy urizálás, tehát — sik­kasztania kellett 1 Minden titkos bűnöző beleka­paszkodik az előkelőségbe. Ha egy dúsgazdag Rotschild báró keverednék meg és hosszabb szo­lid élet után kezdené meg a pénzpocsékolást, ám hagyján: — mindenki tudja, hogy volt neki és talán marad is neki. Má­soknál azonban gyanús a hirte­len támadt jólét és költekezés. £s lent a proletár nép között egy­kettőre sugdoiÓ2nak, ha valami gyanúsat észlelnek. Csak fent elég mindennek a letakarására a „dezsentlemen“ fogalma ? Micso­da urivilág az, amely nem érzi meg egymáson az erkölcsi érté­ket, vagy értéktelenséget sokkal előbb, mintsem beavatkoznék a rendőrség ?! Hallgassunk csak: milyen mo­rajlás hangzik a széles néprétegek soraiban nem csak azok ellen, akiknek szennyesét most teregeti rendőrség, ügyészség, hanem ál­talában a tisztviselői osztály, még nagyobb általánosságban az úgy­nevezett uriosztály ellen. Pedig a tisztviselői osztálynak csak né­hány tagja tévedt meg ugyan, de ezek hosszú esztendőkön ke­resztül szórták, pocsékolták a közpénzeket, eléghették ki azok ból úri passzióikat, akkor, ami­kor ezreknek nincs meg a min­dennapi betevő falatjuk. Hogy a tisztviselői fizetések gyengék, ez tudott dolog. Nem is a tisztes­séges polgári szórakozást sajnálják az intelligenciától, ha­nem az erkölcstelenségek tömege okozza az elégedetlenséget, a bi­zalmatlanságot. Általánosítani nem szabad; a jelen esetben nagy igazságtalan­ság, nagy bűn is volna az. De tudni kellene, hogy a bűnöző ki­vel és kikkel együtt mulatozott, társalgott, barátkozott. Égy egy hiba még eltitkolható a baráti kör előtt; de tiz hosszú esztendő szennyes élete mégis csak feltá­rul azok előtt, akik bensősége­sebb viszonyban vannak vele. Mgis csak igaz a közmondás : madarat tolláról, embert barátjá­ról lehet megismerni. Ezek az úri facérságok bökik legjobban a magyar paraszt, a magyar munkás szemét. Ezek miatt lett sokaknak az a vélemé­nye, hogy a rangon és a zseb bírásán felül kell élnie annak, aki magasabbra akar kapaszkod­ni, amit alaposan táplál azok szerencséje, akik közül nem egy kerül elöbb-utóbb rendőrkézre. És itt meg keil jegyeznünk, hogy a tiszta kéz lehet egyszerűen tiszla és orvosi szempontból tiszta. Tiszta kézzel eszik az ember, de ennél nagyobbfoku tisztaság kí­vánatos az operáló orvosnál. A rendőrileg tiszta kéznél is van nagyobb: az igazi dzsentlemené, ha az egyet jelent a keresztény lelkiismeretességgel. A cimboraság és a társadalmi érintkezés farizeizmusa ma a fő­szempont. Az egyéni, vagy még jobban a magánéle* elég sok mocskot mutat anélkül, hogy tár­sadalmi következmény ei lennének. A nőcsábilás például inkább di­csőség, mint piszokság az úgy­nevezett úri felfogás szerint és egy-két tönkretett nőnek sorsa igazán nem izgatja fel az úri lel­kiismeretet. A csábító lovagszám- ba megy. A törvényes feleség e!­Macartney angol iró, aki — mint megírtuk — Babosdöbrétére érkezett nyelvtanulás és néprajzi tanulmányok céljából, a napok­ban Fára József dr. vármegyei főlevéltáros társaságában autó- körutat tett Göcsejben. Majdnem az ö szes érdekesebb falvakat meglátogatta és érdeklődéssel fi­gyelte a nép sajátosságait. A vidék nagyon tetszett neki. Visz­A telepítésről és más földbir­tokpolitikai intézkedésekről szóló törvény hatályábalépése és végre­hajtása tárgyában kiadott rende­letet a hivatalos lap vasárnapi száma közli. Az eiső fejezet a telepítési törvényt augusztus 1-én lépteti hatályba. Általános elvként szö­gezi le, hogy csak azokon a he­lyeken és csak azoknak a javára kivánnak beavatkozni, ahol a bir­tokmegoszlási és népesedési vi­szonyok egyensúlyát a szabad- birtokforgalom nem tudja bizto­sítani és főképpen azok érdeké­ben, akik — ha valamelyes anyagi erővel rendelkeznek is, — önerejükből a törpebirtokosok vagy földnélküliek sorából fel­emelkedni nem képesek. A föld­művelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik az eljárás megindítása és sem egyesek, sem csoportok, hagyása nem befolyásolja senki­nek a társadalmi helyzetét, sőt az elvált férfi és nő egyformán to­vább hancurozik anélkül, hogy legalább a bűnös fél viselné tet­teiért a felelősséget társadalmi téren R De erre még csak gon­dolni sem lehet. Az elvált házas - társak „érdekesek“. A vadháza­sok, majdnem úgy élnek, a csak polgári hájasok pedig egészen úgy élnek, mint a hitestársak. Lagerlőf Zelma leírja a „Jeruzsá­lemében, hogy a falu leghiva- tottabb vezére faképnél hagyja menyasszonyát és más leányt vesz e>, mert ez gazdagabb. Az egész falu elidegenkedik tőle, mert a vagyonnál többre becsü­lik a tisztességet 1 Egy nem ka­tolikus falubeli társadalom regé­nyes misztériuma adja fel a kér­dést, hogy nem igy kellene len­nie a valóságban ? Dehogynem ! szatérve Zalaegerszegre jött be és meglátogatta az itthon nyaraló Pais Dezsődr. egyetemi nyilv. rk. tanárt, akivel érdekes beszélgetést folytatott a magyarok őstörténe­téről, Macartney professzor tegnap elutazott Sopronba egy magyar barátjához, akivel az ország több vidékét tekinti meg, majd 'au­gusztusban visszajön Zalába. sem egyesületek nem jogosultak olyan kérelem előterjesztésére, amely valamely ingatlan megszer­zésére, vagy valakinek ingatlan­ban való részesítésére irányul. Hangsúlyozza a rendelet, hogy még olyan ingatlanokat is lehető­leg a tulajdonossal történt meg­egyezés alapján kell megszerezni, amely ingatlanok tekintetében egyébként átengedésre kötelezési eljárásnak is helye vari. Azoktól a birtokszerzőkíől, akik a törvény révén önálló kisbirtok- hoz jutnak, a rendelet a juttatott föld becsértékének 25—30 szá­zalékát és a szükséges gazdasági felszerelést kívánja meg. Módot ad azonban a rendelet arra is, hogy szükség esetén a csak mezőgazdasági felszereléssel bíró lakosság is kishaszonbérlethez, vagy családi otthon létesítéséhez szükséges házhelyhez juthat, sőt az állástalan gazdasági cselédek jövőjének biztosítása céljából le­hetővé teszi azt is, hogy ezeknek a szüséges gazdasági felszerelése a telepítési alap terhére előleg- zett kölcsönből szereztessék be. A rendelet a hitelezett vételár rész után fizetendő kamatot álta­lában évi 3 százalékban állapítja meg, lehetővé teszi azt is, hogy a háromnál többgyermekes bir­tok szerzővel szemben — ha összes ingatlana nem töb 20 ka­taszteri holdnál — az évi kamat 2 százalékig mérsékeltessék. A hetedik fejezet a telepes köz­ségek létesi ésével foglalkozik részletesen és szociális rendelke­zéseket tartalmaz. A nyolcadik fejezet főkém az építési kölcsö­nök folyósítását szabályozza. Ez a kölcsön legfeljebb 1500 pengő lehet és annak törlesztésére leg­feljebb harmirc évet lehet meg­állapítani. Végül meg Kell emlékezni még a rendeletnek azokról a rendel­kezéseiről is, amelyek az utóbbi években elárverezett és a nagy­bankok kezén lévő 20 katasztrá- lis holdnál nem nagyobb ingat­lanok visszaszerzésére vonatkoz­nak. A rendelet a hitelintézeteket arra kötelezi, hogy 1937. augusz­tus 1. előtt árverésen, vagy ár­verés hatályával biró eladás utján szerzett összes ingatlanokat ok­tóber 1-ig a földművelésügyi mi­niszternek jelentsék be. A bejelen­tett adatok alapján azok az ár­verést szenvedettek, akiknek a 20 katasztrális hóidat meg nem ha­ladó ingatlanát a hitelintézet még nem adta el, az elöljáróságok ál­tal felszóliítatnak, hogy az elár­verezett ingatlanaik visszaszerzé­sét kívánják-e. Akik a törvény feltételeinek megfelelnek, vagyis a vételár 30, illetőleg 25 százaié- százalékát kifizetik, visszaszerez­hetik még el nem adott ingatla­naikat. Rövid táviratok. Budapesten Pribelszky Erzsé­bet cselédleány revolverrel súlyo­san megsebesítette Horváth Géza főhadnagyot, majd agyonlőtte ma­gát. A leány korábban neveiőnő volt a főhadnagy gyermeke mel­lett. — A miskolci gyorsvonaton Matiyasov8zky Imre dühöngeni kezdett, megtámadta az utasokat éz kettőt megsebesített. Nehezen tudták megfékezni. — A függet­len kisgazdapárt Böhönyén, Festetics Sándor kerületében gyű­lést rendezett Tildy Zoltán rész­vételével. A nyilasok nagy bot­rányt rendeztek és akasztófával fenyegették Tildyt. A nyilasokat csendőrség távolította el. — A honvédfőparancsnok, Sónyi Hu­gó, autója Mezőkövesdnél elgázolt egy szekeret. Sebesülés nem tör­tént. A főparancsnok már autón folytatta útját. — Cáfolják Ró­Macartney angol iró Göcsejben. A telepítési törvény végrehajtási utasítása.

Next

/
Thumbnails
Contents