Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-04-23 / 90. szám

XX. évfolyam 90. szám.

Urai 8 fillér

1937, április 23. Péntek.

Felelős szerkesztő: Herboly Fereac.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ —- Telefonszám 128.

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban

Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint

Ottó király egyéniségéről nyilatkozott egyetemi tanára.

Sí legmodernebb ural kodé — mondja

a professzor*

A modern tudományos élei egyik kimagaslóan jelentős személyisége érkezeti a magyar fővárosba. A Nouvelie Revue de Hongríe társaság meghívására vasárnap este Budapestre érkezett gróf Charles Terlinden, a világ- hit ű belga történelemtudós, a iou vsin-i egyetem tanára.

Majd igy folytatta : — Az a meggyőződés szűrődöd le bennem, hogy országok szerint vál'ozik a politikai rendszer Ami az egyik államban helyesnek és Üdvösnek bizonyul, a másikban talán nem lehet célravezető. Egy kaptafára fogni Európát, szerintem végzetes ügyetlenség, tőt hiba lenne!

sály őszinte érzelmeit a magyarság iránt.

— Meglepő volt — mondotta —, a váratlan epizód, amely Őfelsége megtisztelő látogatása alkalmával történt. Feleségem komor- r;ája magyar lány és csak természetes, hogy a legnagyobb hódolattal köszöntötte királyát. II. Ottó lebilincselő lénye sugárzó nyíltságával percekig elbeszélgetett az egyszerű leánnyal, csengő magyar szóval érdeklődött az otthoni átlapolok felől, kezet is adott ás bizonyos, hogy örökre felejthetetlen élménnyel ajándékozta meg s>: évek óla családunk szolgálatában álló derék teremtési.

A hírneves belga tudós kétszeresen érdekes és jelentős egyéniség, nem csupán mint «nagynevű történész, hanem mint olyan tudományos személyiség, aki hcsz- szafeb ideig II 0 tó király tanára volt a louvain i egyetemen. A tudós az örökös királyról ezeket mondotta :

— Nem megszokott udvariasságból, de meggyőződésből mondom, hogy dz ifjú király valóban legjelentősebb tanítványom voü az utóbbi esztendők során. Ériégem szerint káiségki üí modern uralkodó lesz, ha majd megkoronázzák és minthogy ifjú korához képest rendkívül érett és megfontolt, politikai . állásfoglalását tekintve, a helyes és célszerű óvatosság jellemzi őt.

— Az, ami II. Ottó ritka egyé niségéban a legjobban meglepett, mialatt olyan Síergnc^és lehettem, hogy hallgatóim kö.öu tiszteljem őt, a fiatal király egyenesen bá mulatós nyelvismerete volt — mondotta tovább gróf Terlinden. — Kevesen tudják, hogy a német és magyar nyelveken kívül olyan tökéletesen bírja a francia nyelvet, mint valaki, aki csakugyan francia ősök sarja. Folyékonyan beszél ezenkívül, angolul és spanyolul, sét úgy tudom, jártas a szláv nyelvekben is. Magától értetődően gyakran volt alkalmam személyesen érintkeznem az ifjú királlyal — mondotta tovább gróf Terlinden. — A legnagyobb érdeklődéssel figyeltem példás szorgalmát, amely lehetővé tette számára, hogy kitüntetéssel szerezze meg 1425 ben alapított ősi egyetemünk politikai és szociálpoiíti- kai tudori oklevelét és kivételes megtiszteltetésnek tartottam, amikor Őfelsége néhányszor ellátogatott az otthonomba is. Igen szellemes és nagyon is találó az a kijelentés, amelyet egy alkalommii II. Oltó tett, mikor arra vonatkozóan intéztem hozzá kérdést, vájjon milyen politikai elgondolás szerint óhajtaná kormányozni a népeit.

— Nincs mit elfelejtenem — mindent meg kell tanulnom 1 —- hangzott az ifjú király válasza.

Ami engem illet — így folytatta tovább II, Ottó ez? a rendkívül érdekes kijelentéséi —, semmit sem óhajtok inkább, minthogy békés teremtsek, ha majd híva tottságom érája elérkezem.

Gróf Terlinden néhány érdekes észrevételt is tett a beszélgetés során, a melye« mindennél világa*

_!_ }__Jk i-iiiL «M V. M ..

— Talpig uralkodásra termett, nagyfudású kiváló ifjú Magyarország örökös királya — mondotta végül gróf Terlinden. — Fejedelem, aki megjárta a* élei iskoláját, rengeteg tapasztalat, élmény, sok megpróbáltatás és talán még több tanúság szülődéit le márki a lelkében. Boldog ország lesz, amelynek királya lehet 1

jJobSs balatoni utakat j sürgettek a zalai

■ képviselőka

ü'Hiai&ni hitele.

I A Balatoni Társaság meghivá- j j >ára viuss József Ferenc főherceg ilnökieiével értekezletet larioitak | a balatoni felsőházi tago» 6a kép- 1 viselők. A balatoni teendőket elő- ! szőr kéri Izsák Gyula ismertette j részletesen. Fontosnak jelölte meg I a Balaton melleit a férőhelyek | szaporítását OTI-köIcsönók révén, j a bakdoni birtoktestek telekkönyvi | rendezéséi, a meftetdijkedvezmé- | nyék kiterjesztését, a speciális i balatoni vasúti tarifa bevezetését ! (75 százalékos kedvezménnyel), a j balatoni téli kikötő építését, az j élelmiszerellátás szabályozását, a ] csatorna- és ví ?. vezeték hálóz d j megépítését minden fontos helyen, a villanyvilágítás fejlesztését és a | villanyár mérséklését, Keszthelyen a balatoni akvárium megépítését, a műemlékek védelmét, a turisztikai értékek feltárását, a Kishala • ion növény- és állatvilágának vé- ! delmét. !

Az előterjesztés felett élénk vita folyt. Esterházy Móric gróf szerint igen fontos, hogy Bécs és | Grác összeköttetése a Balatonhoz j a legjobb legye??.

j Meizler Károly dr. megállapi- { tolta, hogy igen rossz a Balaton- I nak Béccsel és Gráccal való ősz- I szeköitetése. Rámutatott,' hogy másfél év múlva lejár Hévíz bér- | leti szerződése. Utalt a keszthelyi j öböl hinár@sodá3ának és eli&za- í posodásának veszélyére. A Balatoni Múzeumot végre olyan öszszeggel kell ellátni, hogy meg is lehessen nyitni, különben elvesznek a meglevő kulturkincsek. Általában nem sva bad elfelejteni, hogy a balatoni beruházások üzemiség is jó '' befektetések, tehát nem szabad takarékoskodni a beruházásokkal.

Számos felszólalás után Haha

államtitkár biztosította az értekezletet a kormányhatóság Itgmsgyobb jóakaratáról.

Hávizszentandráson megépül a vízvezeték, még pedig olyan kedvező módon, hogy az érdekeltéé- geket külön hozzájárulás nem terheli. A község lakói a nyáron már egészséges ivóvizet kapnak. A beton víztornyot művészi módon képezik ki és egyúttal kilátótorony 1,-sz. Ai egész építkezés 150 ezer pengőbe kerül.

A balatonfüredi gyógyhelyi bizottság elhatározta, hogy támogatja a cserkészek nyári ünnepét és a Hungária Yacht Club klub- házépitését. A fürdőielep főutját asvfaltOítalja.

A BIB az idén az elő- és utó- ssezonb n 25 ezer embert visz le a Balaton meilé, ha biztosíthatja ezeknek olcsó ellátását. A balatoni vendéglősök vállalták a ked- j vezményss ellátást. A balatoni penziósok tényleg igyekeznek olcsó árakat bisíositani. Almádiban 39 pengőért hirdetnek 7 napi ellátási', Siófokon pedig 48 ás 52 pengőért.

üflit akar még

a bocskoros oláh, aki a legnagyobb, isgszebb és leggazdagabb részt kapta szétmarcangolt országunk testéből ? Nem volt neki elég ennyi, hanem ap?ánként egyesektől, testületektől, egyházaktól is rabol, ha a kirabolan- dók — magyarok. De most mindezeken túlmegy. Most már a trianoni szégyenvonal mentén élő magyarokat, akiket hatalma alá dobiak, arra kényszeríti, hegy ők készítsenek támadó pontokat, ahonnan Magyarország ellen indulhat a szovjet. Megparancsolta, hogy Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti, ez a négy nagy magyar város saját költségén épittessei! repülő-állomásokat a csonka ország további pusztit- hatása céljából. Igaz, a csehek is építtetnek volt magyar területeken, magyar vidékükén ilyen vipsraféizkekeí, de ezek legalább állampénzen végeztetik a munkákat. Áz oláh azonban a maga balkáni kíméletlenségével, durvaságával egyenesen gyüket emeltet a magyarral magyar testvérei ellen. Amikor ezekről a spekulációkról haliunk, bizony csak az jut eszünkbe, hogy a revíziót valahogy siettetni kellene, mert minél tovább várunk, annál nehezebb lesz annak keresztülvitele. De hát a trianoni békét revizió alá venni csak közösen tehet, a u.érződő felek egybehangzó akaratával. A revizió ugyanolyan forma lenne, mini a rank kény- szerifett békekötés. Az egyik fél csak jogokat szerezne, a másik pedig csík lemondana. Ezt jószántából természetesen egyik utódállam sem teszi. A nagy nemzetek hiába Ígérik, hogy majd kényszeríteni fogják az utódállamokat, ezt nekünk álmunkban sem szabad elhinnünk. Egyrészt azért nem, mert ez szándékukban sincs. (Mar ez is döntő). Másrészt pedig, hogy, ha akarnák is, ma már, a mai puskaporos Európában, nem tehetik és nem is merészelik. Ilyenformán a békés lehetőségek szinte kizártak. Nem marad más hátra, mint — hatalmi szóra várás. Ezt kétféleképen lehet elérni. Vagy háború útján — amelyről ma szó sem lehat —, vagy olyan szerencsés államszövetség útján, amelynek hatalma lesz majd köielezö parancs ebben a kérdésben. És akkor, vagy ilyen esetben már nem a revizió, mint olyan, hanem a tények, az új kor intézkedései adják meg a kegyelemdöfést Trianonnak. — Nekünk igy legszentebb kötelességünk marad a revizió hangoztatása és az érié való harc mind az idők beteljesedéseíg. A gondolat, az eszme és a politikai irányzat ott van minden emberben és minden pártban. Külföldi revíziós szervezeteink út-