Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-04-22 / 89. szám

XXr évfolyam 89. czám. 3 1937. április 22. Csütörtök. Felelős szerkesztő:Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1‘50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Ölté kiréisr Pár'Is&a érkezett*. iSd@i* miniszter lieurathnái. — A kül­politika hírei. Paris, április 21. Oltó király ide érkezeit és a Sarbonr/e könyv­tárában dolgozik. A király az Egyetértés című vendéglőben étke­zik. Berlin, április 21. Rőder hon­védelmi miniszter ma délelőtt féi 9 órakor megérkezett az anhaiíi pályaudvarra, ahol Blomberg had ügyminisater és a némeí kormány több -agja fogadía, Rőder Vilmos eltépett a kivezényelt diszezázad előtt, majd az Esplanade szállóba hajtatott. Később megkoszorúzta a névtelen hős emlékművé?, majd Neurath külügyminiszternél tett látogatást. Stokholm, április 2!. Szovjet Oroszországban újabb letartózta­tás! huiiám kezdődőit. Elfogták a GPU 22 vezető tagját, sőt Sz’a- lin személyes őrségének egyik vezetőjét is, mert az a gyanú eb ienük, hogy összeesküvést szer­veztek Sztálin megbuktatására. Letartóztatták Szerebrovszkif, a szovjet arany bevásárlóját is, aki íöbbmiiíióvai károsította meg az államot a saját részére kötött üz­letek során. Róma, április 21. Schuschnigg kancellár Berger-Waidenegg mi­niszterrel útban van Velence felé. Elindultak a találkozóra az olasz államférfiak i?. Százkilencven pécsi bányász a bíróság ’ előtt. Pécs, április 2L A legutóbbi pécsi éhségsztrájkban szereplő 190 bányász ellen, akik rendzavarást is okoztak, az ügyészség vadai emelt magánosok elleni erőszak és személyes szabadság megsér­tése miatt, mivel több társukat erőszakosan tartották vissza a bá ­nyában. A nagyszabású fcünper tárgyalását ma ke die meg a pécsi törvényszék a vasssbányatelepi moziban. A mozit már kora reg gél megtöltötte a 190 vádlott, a 3C0 tsnu és a sok érdeklődő. A tárgyalás rendjének biztosítására nagyobb csendőrosatagokst én deiektiveket rendeltek ki. A tárgyalás megnyitása után az ügyészség 28 oldalas vádiratát ismertették és felvették a vádlot­tak személyi adatait. Ma délelőtt Vasas halárában felvágta erei! a büntetéstől való féléimében Kausz Ferenc vádlott, Hogyan élnek a cubai magyarok ? Az elmúlt napokban egy fistai, derék szsiési áldszópsp érkezett látogatóba a szaíázi rendház ven­dégeként Szombathelyre. Erdei Ferencnek hívják. Tiz évet töltött Cuba szigeten, ahonnan most jött meg szülőföldje ás édesanyja meglátogatására. Erdei Ferenc beszél a különös országról, amelynek négymillió lakása v n és a félmilliós fővá­rosról, Havannáról, amelyről szi- varos polgártársainknak taián egé­szen más véleményük lehet, mint ami a valóság . . . — Cubában 20—25 évvel ez­előtt még csak egyeben magyar élt. Ma syolcezer. Az első cubai magyar Ziskay Antal győri fiatal­ember vall, aki végig küsdötie a cubai szabadságharcot és a tábor­noki rangig vitte fel, Majd a fő­város pénztárosa Sett. Az utóbbi idikben azonban nagy cukorkrach veit, ami Ziskaynak nem jód jól. Most már nem pénztáros, de azért van miből élnie. Hogyan pusztítják a csehek és a rmmá nők a magyar vért ? — A többi nyolcezer magyar is megél valahogy, bár nehezen. Ezek megdöbbentő körülmények között jutottak ki Cubába 1923 —24-ben. Nem Csonka -Magyar- országról, íanem a Felvidékről és Erdélyből valók. Titkos tár­saságok „csempészték“ ki őket hatósági támogatással. A csehek és a románok úgy akarták gyen­gíteni a fennhatóságuk alá került magyarságai, hogy a magyar fia­talembereket ezrével küldték ki Cubába. Idősebbeket és nőket nem, csak a jó erőben levő fiatal ^ férfiakat. — Hanem a magyarok igen szorgalmas és munkás népnek ! bizonyultak Cubában, ahol egyéb- j ként kétmillió fehér, egymillió \ néger és egymillió félvér él. Mi­kor a kormány iába, hogy az idegenből jöttek szorgalmasabbak 1 és jobban érvényesülnek, mint a ! cubaiak, rendeiefet adott ki, hogy | ezentúl az idegen, aki elveszíti állását, nem vállalhat új munkát. — Ez a rendelkezés mérhetet­len csapás volt a cubai magyar­ságra is. Rengeteg vérünk esett ennek áldozatul. Sokan megkísé­relték, hogy átszöknek az Egye­sült államokba, Cubai benszüiöli halászok vállalkoztak is az át- csempészésre. Aztán lakatlan ho­mokszigetekre vitték őket, .ahol éhen pusztultak, vagy olyan szi­getekre rakSák őket, amelyeket dagálykor teljesen döntenek a ] hullámok. Rengeteget a tengerbe j doblak, miután értékeiket elrabol­ták. Akiket a floridai mocsaras partvidéken raktak le, azok is el­pusztultak. Magyarok csontvázai a homokszigeteken. — A cubai iskolahajók kirán­dulások alkalmával a lakatlan h©- mokszigdeken nagyon sok csont­vázat találtak ruhamaradványok- kai és rettendes szenvedésről tanúskodó búcsúlevelekkel. Ezek­ből a levelekből tudjuk az elpusz­tult magyarok tragédiáját. — Azok pedig, akik nem akar­lak hasonló sorsra jutni, kény- szerűségből a kommunisták és az anarchisták közé álltak, így legalább kaptak a szovjet pénz­ből. Ennek mtg az lett az ered­ménye, hogy hamarosan egyénié foga ómmá vált a kommunista és a magyar név. Valóságos iríóbad- járaíot indított a rendőrség a ma­gyarok ellen, mert természetesnek vették, hogy aki magyar, az kom­munista. — Egy magyart, aki épen ki­jött az egyik kávéházbő!, egysze­rűen agyonlőtték a rendőrök. Et­től a megrendítő eseííői kezdve foglalkozom intenzíven a cubai magyarok megmentésével. Meg- aP’.kiioStuk a cubai magyarok ke­resztény otthonát, ahol könyvhöz, újságokhoz juthatnak véreink. A könyvtár gyarapítására indítottam idehaza is széleskörű propagan­dát Az egyik fővárosi iskola majdnem ezer kötetet gyűjtött össze. Ezeket a könyveket a Ma­gyarok Világszövetsége (Budapest, IV., Gésa-utca 4.) szállítja ki ál- lamköKségen. — 1930 ban ísrtoüuk az első magyar misét és mikor a mise után feíhangzód a magyar Him­nusz, a templomban mindenki zokogod . . . A kiassijgsfi SKŐvötanfolyam kiindulópontja less a gSooeji háziipari munkának. A vármegyei népművelési bi­zottság és a szombathelyi házi­ipari felügyelőség által Kísszige- len rendezett szövőíanfo yarn zá róvizsgáját május 6 án délután 3 órakor tartják meg kiállítás kere­tében, a főispán és alispán jelen­létében. Ezzel kapcsolatban az alispán rendeldei intézed a lenti, novai, le-enyei és zalaegerszegi főszol- gabirákhoz. Elrendeli, hogy a szövés-fonással foglalkozó, ken­dert és lent termelő községek la­kosságát hívják fel a kisszigeíi kiállítás megfekintésére, mert a kiállításon meggyőződhetnek a szövés fonás gazdasági hasznos­ságáról. A kiállítás kiinduló pontja lehet — Írja az alispán — az al- sóiendvai, Idényéi, novai és zala­egerszegi járásokban a jövő év­ben meginduló s;övő-fonó házi­ipari munkának, amelyet a megye a leghathatósabban kíván támo­gatni. Súlyos hivatali szabálytalanságok miatt felfüggesztették a nagykanizsai főszolgabiróság irodatisztiét. Lontay Alán dr. a nagykanizsai járás főszolgabírója a közelmúlt­ban névtelen levelei kapott, amely Varga Jenő irodatiszt ellen gya­núsításokat tartalmazott. Pár nap múlva azután ugyanilyen tartalmú levelet kapott teijes névaláírással. A fjpoígabiré erre házivizsgála- totffeHrftjjtlgl, majd személyesen jelentést felt az alispánnak. Az al­ispán vitéz Berta Jenő dr. tb. fő­jegyzőt és a megyei számvevőség egyik tisztviselőjét küldte ki az ügy kivizsgálására. A két napig tartó vizsgálat igazolta, hogy a levelekben foglalt vádak nem alap­talanok. Varga bélyegielelesések- kel manipulált, iparengedélyek és munkakönyvek kiadásánál köve­tett el szabálytalanságokat úgy, hogy a felektől beszeded össze­geket saját céljaira használta föl. Értesülésünk szerint többezer pen­gőről van szó. Az alispán a le­folytatott vizsgálat alapján Varga Jenő ellen a fegyelmi eljárást el­rendelte e egyben állásától azon­nal felfüggesztette. A vizsgálat még folyik. Varga teljes beismerésben van.

Next

/
Thumbnails
Contents