Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-04-20 / 87. szám
Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ ; Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint l'nR9HMSU8GMKKSKBMnH9HHHnMnH A vezérek és a diktatúra ellen beszélt a miniszter- elnök Szegeden. A zsidókérdésről, a nagytőke kötelességeid©® é® ilagyarerszág egyenjogúságáról" is Neszéit Darányi., Szeged, április í9, Darányi miniszterelnök vasárnap mondata el nagy érdeklődéssel várt szegedi beszédéi. A nagygyűlésen több miniszter, 8 mintegy száz képviselő és felsőházi lag jelent meg. Ivády pártelnök nyitotta meg a gyűlést, majd Darányi Kálmán miniszterelnök mondotta el beszédét. Beszéde elején hangoztatta, hogy nincs szükség különféle vezérekre, meri a nemzetnek van vezére : az államfő. Hangsúlyozta azt i?, hogy az alkotmányos élet zavartalanul működik, nincs , semmiféle párluralmi diktatórikus törekvés. Legfeljebb csak kótyagosok ábrándoznak olyasmiről, amit nem lehet komolyan venni, amit azonban kíméletlenül elfojt, ha ténylegesen izgatássá fajulna. A kormány külpolitikáját továbbra is a béke szolgálata vezeti. Készek vagyunk egyengetni a korrekt viszony uíját ama államok felé is, amelyektől ma még több-kevesebb ellestél választ el, feltéve, hogy azok jóakaratot mutatnak és Magyarország természetszerű követelményei a túloldalon megfelelő felismeréssel találkoznak. Magyarországnak a nemzeti biztonsághoz épen olyan joga van, mint más szuverén államoknak. Ebből következik, hegy a dunai államokkal való együttműködésre vonatkozó minden javaslatot csak a teljes egyenjogúság alapján vizsgálhatunk meg, Gondoskodni keil a kisebbségek védelméről is, mert a kisebbségek sorsának kielégítő rendezése nélkül Magyarország és a kisantant államok között normális viszony nem alakulhat ki. Közölte a miniszterelnök, h@gy a külállamokkal eredményes gazdasági tárgyalások folynak. A Nemzeti Bank valutapolitikája bevált. A Jugoszláviával kötött olasz megállapodások reánk is megnyugtatóan hatnak. A belpolitikára áttérve hangoztatta a miniszterelnök, hogy a kormány dolgozott az elmúlt fél év alatt és rosszakaratú kritika azt mondani, hogy nem történt semmi. Felemlítette példaképen a telepítés megkezdését. Az aikoímányjog! javaslatok fontosak a nemzet jövője szempontjából, csak arra kel! törekedni, hogy a javaslatok minél kevesebb zökkenővel kerüljenek telő alá. A kautélákra nemzeti szempontból okvetlen szükség van. Nem hajlandó még egy általános nyílt választást csinálni. A pártokkal folytatott tanácskozás után nyilatkozik a választójogi javaslat benyújtásának időpontjáról. A nyugalom érdekeben törekszik az ifjúság problémájának megoldására. De megállapítja, hogy a magasabb képesítés nem jelenthet jogcímet a közszolgálati pályák elnyerésére. Az ifjúságnak a gazdasági éleiben kell elhelyezkedési Keresnie. Nem kívánatos, hogy olyanok, akiknek nincs közük az ifjúsághoz, mozgósíthassák azt a maguk politikai cél- \ jaira, mert nem ez az ifjúság I nemzeti feladata. Semmiféle rend* l zavarást nem tűrnek és gondos- j b®dnak az egyetemi tanítás zavartalanságáról. Meg akarja segíteni a kormány a mezőgazdasági proletariátust, j Ezért j meg akarja valósítani a mezőgazdasági munkásság öregségi biztosítását, hogy a szegény földmunkás osztályrésze öregségére ne a koldusbot legyen. Természetesen a mai viszonyok között ezt csak szerény keretekben lehet megtenni. A kormány szerves munkaprogrammal is enyhíteni akarja egyes vidékek föfdmunkásságának munkanélküliségét. Ilyenek az útépítések, a csatornázás, árvízvédelem stb, A miniszterelnök ezután a zsidókérdésről beszélt és ezeket mondotta : — Szólni akarok még a zsidókérdésről, amely fölött nem lehet egyszerűen elsiklani. Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy ez a kérdés nincs, amikor mindenki érzi, hogy van. Vizsgáljuk meg gyűlölködés és elfogultság nélkül, teljesen tárgyilagosan e?.t a kérdési és vessük fel, vájjon a zsidóság oka-e minden bajnak? Ha Magyarországon zsidóság nem volna, kétségtelenül bajaink volnának akkor is. Csonka ország lettünk, agrárállam vagyunk és nincs elég tőkénk, nagy és egyenlőtlen elosztású a népsűrűségünk, nincs nyersanyagunk. Előrebocsátom, hogy a zsidókérdést utcai tünteti- ' sekkel és fejbeverésekkel nem 1 lehet elintézni. A kormány mindent elkövet arra nézve, hogy a rendbontókkal szemben a törvények teljes szigorát alkalmazza, — Á törvény előtti egyenlőség azonban nemcsak igényt jelent a személyi és vagyonbiztonság tekintetében, amety igénynek feltétlenül eleget teszünk, hanem jelenti azt is, hogy a törvényeket mindenkinek egyformán meg kell tartania és azok kijátszásától tartózkodnia keli — még az üzleti élet* beír is. — Tagadhatatlan, hogy Magyar- országon a zsidó lakosság arány- száma nagyobb, mint a legtöbb más országban és az is tény, hogy a zsidókérdésnek, amely főleg gazdasági probléma, a magva abban rejlik, hogy a zsidóság még ezen magas arányszámáf is jóval J meghaladóan jutott érvényesülésre a gazdasági életben. A zsidókérdésben irritálja a magyar társadalmat a Keletről beszivárgó galíciai is, a maga elzárkózásával és ösztö- üzleti mohóságává!, (ügy van. Helyeslés,) Meg kell állapítanunk azt, hogy a régi, iiiievő és a beszivárgóknak kulturfokon is fölötte álló zsidóságnak az érdeke, hogy ne azonosítsa magát ezzel a tőié is érzésben és gondolatban teljesen idegen népséggel, amelynek beszivárgását mi, a magunk részéről, mint kormány, minden eszközzel a legszigorúbban meg fogjuk akadályozni. De itteni működését és esetleges törvényellenes és káros üzelmeit is szigorúan ellenőrizzük s őket és működésüket korlátok közé szorítjuk. Ezek hazánkat úgyis többnyire csak átvonulási és gazdasági vadászterületnek tekintik. Hangsúlyozta ezután a miniszterelnök, hogy a nagytőkét fokozottan keil a teherviselésbe bekapcsolni, mert a terheket a gyengébb vállakró! az erősebb váiiakra kell áthelyezni. Bejelentette, hogy a pénzügyminiszter tervezete legközelebb elkészül a társulati adó jobb kimunkálásáról és felemeléséről. Elvárja a nemzeti társadalom, hogy a nagytőke önként ia hozzájárul a nemzeti és szociális problémák megoldásához. Beszéde végén azt kérte a miniszterelnök, hogy ne szóljanak beíe pártjának belső ügyeibe. Természetes, hogy egy ilyen nagy pártban mindig vannak árnyalati különbségek; a lényeges az, hogy a tagok a kormány programmja tekintetében egyetértenek. A miniszterelnök után Bor* nemissza iparügyi miniszter cáfolta azt a vádat, mintha a Hangya támogatása kereskedelemellenes volna. A kormánynak kö- tessége, hogy a falusi lakosság terményeinek jobb értékesítést biztosítson. Nem lehet jobboldali szélsőségnek nevezni azt a törekvést, amely a keresztény magyarságnak a gazdasági életben való jobb érvényesülését mozdítja elő. A nagygyűlést bankett követte. Államellenes szekta vezetőit leplezték le a zalamayfei Nagykutason. Három nagykutasi legény terjesztette m különös févfanokat. Az utóbbi hetekben az ország csendőrsége különös szekta ügyében folytatott nyomozást. A szekta tagjai „Jehova Isten tanainak követő“ név alatt szervezkedtek a faivakban. A csendőrség figyelme Nyíregyháza környékén irányult rájuk, ahol elfogtak több szektariánust g megállapították, hogy a szekta feje Gerhard Zennig német- származású budapesti lakos volt. Zenniget szintén elfogták, mivel alapos volt a gyanú, hogy vallás és államellenes tevékenységet fejt ki. A nyomozás során kiderült, hogy Zennigen kívül három zala- megyei, nagykutasi lakos volt a vezetője a különös szektának : Fábián Jenő, Fábián Menyhért és Fábián József. A három testvér apja Fábián Imre jómódú nagykutasi gazda, akit az egész környéken jóravaló embernek ismernek s aki a lakosság szerint nem értett egyet a három testvér mozgalmával. Ezzel szemben g három fiú már hosszú idő óta furcsa elveket vall. Fábián Jenő, aki cipész, már a forradalmak idején rokonszenvet mutatott a téveszmék iránt. A testvérek megfordultak Budapesten s úgy látszik, ott szedték magukba a különös gondolatokat és ott kerülhettek kapcsolatba Gerhard ZenniggeJ. Már 1921-től kezdve járták gyalogosan az országot s főleg a Dunántúlon, Vas és Zala megyékben terjesztették „eszméiket“, amelyek a nyomozó hatóságok megállapítása szerint nemcsak a törvényes vallások ellen irányulnak, de álíans- és társadalomellenesek is, mert alkalmasak arra, hogy a tanulatlan emberek fejében zavaros fogalmak keletkezzenek a fennálló állami berendezkedésről. Zala megyében Nagykutason, a teskándi és ságodi körjegyzőségben, Vas
