Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-04-15 / 83. szám
Ara 8 fillér XX. évfolyam 83. szám. mammmmm Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : Telefonszám 128. Felelő* szerkesztő: Hérbőly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban 1937. április 15. Csütörtök. Előfizetési árak; egy hónapra T50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A kisgyülés ülése. Zala megye törvényhatósági j kisgyülése ma délelőtt lario'ta | havi rendes ülését vitéz Teleki 1 Béla gróf főispán elnöklete mef- j ietí. Az ülésnek napirendjén 252 j tárgy szerepelt. A Hiszekegy elmondása ulán a főispán elparentáita id. W;assics Gyula bárót és Tormay Cecile t s javaslatára emlékűket a kisgyü* lés jegyzőkönyvben örökiti meg és családjaikhoz részvéíiratot intéz. A tárgysorozat első pontja volt Erdős Ferenc zaiamerenyei lakós hadirokkant és társainak segélye zése. Két férfi és négy hadiözvegy segélyezéséről van szó. Az előadó 20—20 pengő segélyt javasolt. Pehm József prelátus a kérdéssel kapcsolatosan, — nem a szóban- levőkre vonatkoztatottan — megjegyzi, hogy vannak hadiözvegyek, akik csak azért nem mennek férjhez, hogy a segélyt el ne veszítsék és vadházasságban élnek. Mivel pedig az állam bűnöket nem finanszírozhat, javasolja, hogy a hadiözvegyek segélyezése ügyében előbb eszközöljenek ebben az irányban vizsgálatot. A főispán helyénvalónak találta Pehm pre Játusnak javaslatát, amit a kisgyü- lés magáévá is tett s a kivizsgálást a most segélyért folyamodó hadiözvegyeket illetően is elrendeli. A két hadirokkantnak a javasolt 20—20 pengőt megszavazza. Balatonfüred község elöljáróságának kérelmére a kisgyüSés a hajókikötőhöz vezető ut építési költségeihez 4000 pengőt szavazott meg a jövő évi költségvetés terhére. Hegyi Rafael és társai Lesence- némeifaíu és Lesenceistvánd községek képviselőtestületének a váltótartozásuk átvállalása tárgyában határozatát megfelebbezték. Hosz- szabb vita után a kísgyülés felkérte az alispánt, hogy folytasson tárgyalásokat az érdekelt takarék- pénztárral és az elhalt jegyző özvegyével. A ságodi körjegyzőség községeinek dijnoki állás szervezése tárgyában hozott határozatát pártolóan terjesztik föl a belügyminiszter elé. A zalaszabari jegyzőválasztás ellen beadott fölebbe- zést elutasították. Németh János nenesspáti lakos fölebbezést adott be a községi legtöbb adót fizetők névjegyzéke ellen. A fölebbezés- nek helyt adtak. Andráshida, Apátfa és Vorhota községek egyesítése tárgyában úgy határozott a kisgyülés, hogy csak Andráshidá- nak is Apátfának egyesítését javasolják. Vorhotának, amelyet a Zala és árterülete választanak el Andráshidától s amely a zalaegerszegi plébániához tartozik, Szent- erzsébetheggyel való egyesítését tartják lehetőnek. Radó Gyula dr. körorvesnak hadipétlék iránti kérelmét teljesítik. Lenti községnek törlesztéses államköicsön engedélyezése iránti kérelmét párSolóan terjesztik a belügyminiszterhez, az iskola építése ügyében hozott határozatát jóváhagyták. A becse- helyi kápolna újjáépítésére 200 pengőt szavaztak meg. Nagykanizsa a méníelep kibővítésére 80 ezer P-t vesz föl, amit a kincstár 10 év alatt kamataival együtt visszafizet. A bérösszeg marad. To Érdekes ügy tárgyalását kezdte meg ma Kovács János dr. elnökletével a zalaegerszegi törvényszék büntető tanácsa. A per vádlottja Vukics István szepütneki lakos, aki a legutóbbi általános választások idején a Idényei kerület kereszténypárti képviselője iöiije volt. Vukics Istvánt Lukács János dr. szepetneki jegyző és naí elöijárósági tag jelentette fel, s felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás címén indult meg ellene az, eljárás, mert ö* j szepetneki kisember föidigényiési 1 ügyében beadványt intézett az alispánhoz és ebben többek között ezeket irta : „Olyan elöljáróság, amely öt szegény embernek elveszi fél hold bérleiét, nehe- I zebbé teszi megélhetéséi, árva j gyermekek szájából kiveszi az ■ amúgy is szűkre szabott kenyeret, hogy azt egy tételben másnak adja“, továbbá: „úgy veszem észre,' hogy az erkölcsi kötelességet nálunk nem ismerik. Nem akarják meglátni, hogy a kisembernek megvédése nagyobb érdek a köz szempontjából, mint egy embernek a jutalmazása, bármilyen jóbarátság fűzzön is valakit hozzá.“ A főtárgyaíás megnyitása után az elnök ismertette a vádiratot, valamint az alispánhoz intézett beadványt, amelyben Vukics István jogorvoslatot kért az alispántól az öt kisember érdekében, majd Vukics István kihallgatására került sor. A föld igénylés története. Vukics István kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és elmondotta a beadvány történetét. Szepetnek községben van 15 hold vagyonváltság föld, amelyet eredetileg öt továbbszolgáló katona kapott meg 3 holdas részletekben. Az idők folyamán a katonák 6 1 vábbi kibővítésre 20 ezer pengőt szavazót! meg a város. A határozat jóváhagyást nyert. Nemeslör- demic nevének Baíatontördemicre való változtatását javasolja a kis- gyüiés. Hévizszerüandrás 19 ezer P MABI kölcsönt úgy akar fölvenni körorvosi lakás építésére, ha az állam ad községháza építésére ugyanannyit. Határozata nem nyert jóváhagyást. A többi, kisebb jelentőségű községi és segélyezési ügy letárgya- lása után az ülés 11 órakor befejeződött. * 1 holdról lemondottak és a megüresedett földet hat szepetneki kisembernek juttatták tovább tulajdonul. 1935 folyamán további 3 hold föld üresedett meg lemondás révén, s ezt az elöljáróság, illetőleg a képviselőtestületi öíös bizottság ugyanannak a hat kisembernek adta ki bérbe félholdas részletekben addig is, amig sor kerülhet arra, hogy a földeket az igénylőknek tulajdonul adják oda a továbbjuttaíás során. A bérleti szerződés 1937 október végéig szólt. 1936 augusztusában öt bérlő, akik között kát özvegyasz szony is van, értesítést kapott az elöljáróságtól, hogy a Va—V* holdas bérletüket 1936 október 1 -re felmondják, mert hatodik bérlőtársuk, ifj. Haveika Lajos cipész az egész három holdat tulajdonul igényelte továbbjuttaíás formájában. Az öt kisember a felmondást nem vette tudomásul, mert az volt az álláspontjuk, hogy ha juttatás történik, akkor abból nekik is részesedniük kell, mert hiszen ők valamennyien földművesek. A községi irodában azt a választ kapták, hogy már elkéstek, mert Haveika Zalaegerszegen elintézte a juttatást. Az öt kisember hozzá jött panaszra — folytatta Vukics István. Úgy érezte, kötelessége ügyüket kezébe venni, mert hiszen a szélsőséges eszmék terjedését falun csak úgy lehet megakadályozni, ha a kisemberek ügye minél nagyobb megértésre talál. Elmondották a bérlők, hogy nem értik a dolgot, hiszen ők együtt béreltek Havelkával; a földet megművelték, az adót megfizették, valamennyien földművesek, tehát joguk van a földre. Elmondották azt is, hogy a bérbevételkor a körjegyző megígérte nekik, hogy értesíti őket, ha a földek tulajdoni juttatására kerül sor, s akkor igénylést adhatnak be a földekre. Ehelyett a felmondásról kaptak Írásos értesítést azzal, hngy jogorvoslatnak helye nincs. Vukics István ekkor a kisemberek panasza ügyében elment a jegyzői irodába és ott a körjegyző távol- létében Uzsoki György aljegyzővel beszélt, aki egyébként neki kereszifia. Megkérdezte, mi az oka a bérlet felmondásának. Az aljegyző azt felelte, hogy ifj. Haveika Lajos 1935-ben kérte a föld neki juttatását, azért mondták fel a bérletet. A nyáron ki is dobol- taíta az elöljáróság a három hold föld megüresedését és azt, hogy igényelni lehet, de csak Haveika jelentkezett. Vukics válaszképen megjegyezte, hogy az elöljáróságnak tudnia kellett, hogy a három holdon bérlők vannak s ezek elvárhatták volna, hogy Írásban értesítsék őket arról, hogy tovább- juítalás készül, mert hiszen nem gazdátlan földekről volt szó. Az aljegyző azt válaszolta, hogy az elöljáróságot a törvény erre nem kötelezi. Vu&icsot felháborította ez a meg nem értés annál is inkább, mert a kidoboiás olyan formában történt, hogy abból a kisemberek nem értesülhettek megfelelően a föd megüresedéséről és arról, hogy igénylésre van joguk. Ekkor kért orvoslást az alispántól s beadványában bírálta az elöljáróság szociális érzékét. Annál furcsább volt az ügy, mert az ötös bizottság még a felmondás előtt, 1936 juiius 22-én már javaslatot is tett, hogy a földeket Havelkának juttassák. A beadványban rámutatott arra, hogy a törvényen kívül bizonyos erkölcsi és szociális szempontokat is szem előtt kellett volna tartani ebben az ügyben. Az alispán új tárgyalást rendelt el, de az ötös bizottság ekkor is Haveika juttatását javasolta. Ekkor az alispán helyszíni tárgyalásról intézkedett s végül is a közigazgatási bizottság gazdaság albizottsága igazságot szolgáltatott a kisembereknek g nekik is juttatott a földből. Vukics István vallomása után védője, Árvay László dr. a valóság széleskörű bizonyítását kérte, a sértettek képviselője pedig ellenbizonyítás bejelentésére kért határidőt. A törvényszék a bizonyítási indítványoknak helyt adott és a tárgyalást elnapolta. Érvényesültek-e a sxsciália szempontok a szepetneki kisemberek, föidigényiési ügyében ? A törvényszék elrendelte a bizonyítást Vukics István perében»
