Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-04-13 / 81. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. április 13, Az igazságügyminiszter magatartását bírálja a zalaegerszegi ügyvédi kamara memoranduma. Csábítóan szép angol szövetekből, kitűnő szabású ruhák, csakis TÓTH GYULÁNÁL rendelhetők előnyős feltételek mellett. Finom u r i divat osztály. tóit be szebbnél szebb fölvétele­ket. A czensztochovai kegytemp­lom, a Szent Lukácstól eredő Fe» ke!e Mária-kép és kolostor külö­nösen meglepte a közönséget. De a többit is a íegnagyobk érdek­lődéssel szemlélték és élvezettel hallgatták az azokhoz fűzött bő, kimerítő, gyakran humoros meg­jegyzésekkel átszőtt mjgyarázaio- kat. Végül a pálosok pécsi rend­házát mutatta be s nagy tapssal kisért előadása után átadta a szót Zembrzuski Mihály pécsi pálos perjelnek, aki a kő zönség szűnni nem akaró taps­vihara közben lépett az előadói asztalhoz. Tört magyarsággal, ide- genes kiejtéssel, de sok kedves­séggel mondott köszönetét a közönségnek az érdeklődésért s örömét fejezte ki, hogy megjelenhetett Zalaegerszeg kö­zönsége előtt. A pálosok össze- fonottak a magyar lélekkel, a ma­gyar szellemmel, a magyarság ér­dekét szolgálták s attól őket ej- válaszlani nem lehetett soha. Ö, mint lengyel születésű ember, mondhatja, hogy a lengyel nem zet tiszteli, szereli a magyar né­pet s várja boldogulásának óráját. Lengyelországban akárhol, akárki beszél a magyarokról, csak szere­tettel emlékezik meg róluk ; de há­romévi tapasztalata azt mutatja, hogy a magyarok is épen ilyen érzelemmel vannak a lengyelek iránt. Csodálattal, bámulattal, de sajnálatai és részvéttel nézik a lengyelek a magyar testvérek küz­delmes életét és rokonszenvöknek kifejezője az is, hogy Lengyelország nem ismerte el a trianoni békeszerződést, mert nem ratifikálta azt. Köszöni ismételten a nagy érdek­lődést és kéri a közönség támo­gatását. Lelkes éljenzés és taps volt a válasz a perjel beszédére, amely­ben a lengyel-magyar testvériség meghatóan domborodott ki. A kö­zönség sokáig szeretettel ünne­pelte a visszatért magyar pálosok első perjelét. A közel kétórás előadás a Le­ánykongregáció énekével zárult. Rövid táviratok. A brüsszeli választáson a rexista Degrelle súlyos vereséget szenvedett, mert csak 70 ezer szavazató! kapott Van Zeeland miniszterelnök 275 ezer szavaza­tával szemben. — Vasárnap a spanyol nemzeti csapatok nagy győzelmeket arattak Madrid és Bilbao körül. — A pápa vasár nap autón sétakocsizást végzett a Vatikán kertjében. — Belgrádba érkeztek a török államférfiak. -- Franciaországban véres össze­tűzések voltak a baloldal és jobb- o daí között. A zalaegerszegi Ügyvédi Ka­mara vasárnap tartotta évi köz­gyűlését Udvardy Jenő dr. kor­mányfőtanácsos elnökletével. Az elnök megnyitójában megemlí­tette, hogy ez a közgyűlés az utolsó, amelyet még az 1874. évi törvény hatálya aiatt tartanak. Az új ügyvédi rendtartás kapcsán rámutatott arra, hogy a magyar ügyvédi kar mindig megtette kö­telességét és a kiíünő birói kar­ral együtt az igazságszolgáltatás fejlődéséért dolgozott. Megemié kezett arról is, hogy a törvény megalkotásakor a kamara egyik tagja, Boschán Gyula már mű­ködő ügyvéd volt és megérte a törvény hatályon kívül helyezését is. Boschán Gyula, aki példáké pe az érdemes ügyvédnek, két hét múlva töiti be 90. életévéi. Indítványozta, hogy ez alkalom­ból üdvözöljék és érdemeit jegy­zőkönyvben örökítsék meg. Az indítványt egyhangúan elfogadták. Boschán Ernő dr. ismertette a multévi zárószámadási és az idei költségvetést. A közgyűlés köszö­netét szavazott a pénztárosnak. Bozzay Jenő dr. titkár ismer­tette azt az alapos memorandu mot, amelyet az új ügyvédi rend­tartással kapcsolatban az igaz­ságügyminiszterhez terjesztenek fel. Előzőén ismertette a minisz­ternek felsőházi beszédét, amely­A Move Zalaegerszegi Sport | Egylet vasárnap tartotta nagy ér- 1 deklődéssel várt közgyűlését. A gyűlésre több mint száz tag vo­nult fel, hogy meghallgassa Hel­meczi István dr. ismeretes indít­ványainak tárgyalását, de a tago­kon kívül is sok érdeklődő jelent meg. A Move központját hivata­losan Serényi Miklós, az isméit nyilas gróf képviselte. Izgalmas vita folyt az indítványok felett, amelyeket végül is elvetettek. Az indítványok mellett általában 4—5 nyilas tag szavazott, ellene 10— i5 tag; a közgyűlés nagy több­sége pedig tartózkodott a szava­zástól és csak csendes szemlélő­ként volt jelen. Érdekes pikanté­riája volt a gyűlésnek, hogy Hel­meczi dr. indítványára üdvözölték a Move országos elnökét, Marton Bélát, holott épen Helmeczi dr. volt az, aki ismeretes indítványai­nak első részében bírálta Marton Béla szerepét a Moveval kapcso­ben álláspontjuk szerint az igaz­ságügyminiszter az ügyvédséget sú'yosan érintő kijelentéseket tett. A memorandumban a kamara bí­rálja az új törvényt, megállapítja, hogy az nem kielégítő és nem oldja meg az ügyvédség kenyér- kérdéséi. A miniszter beszédei kiábránditóak és lesújtók az ügy­védi karra. Foglalkozik a me­morandum a jegyzők magánmun- kálataivai, s ezzel kapcsolatban is furcsálják a miniszter felfogá­sát, amelyet nem tudnak osztani. A jegyzői magánmunkálatokkal kapcsolatban a titkár konkrét ese­tet is előadott. Lesencetomajon Koháry Ödön jegyző azt mon­dotta egyik gazdának: addig nincs keresni valója ügyvédnél, amig én itt vagyok. A kamara fegyelmit kért a jegyző ellen. A tapolcai' főszolgabíró nem találta vétkesnek, az alispán ellenben megintette. A kamara ezt sem ía látja e égségesnek és a belügymi­niszterhez feiebbez A gyűlés elfogadta a memo­randumot azzal a kiegészítéssel, hogy kérik az igazságügyminisz tért, szorítsa korlátok közé a jegyzői magánmunkákat. A közgyűlés köszönetét szava­zott Bozzav Jenő dr.-nak, végül Pozsogár Rezső dr. egyik indít­ványát tárgyalta le.g latban. A pártpolitika. A közgyűlést vitéz Horváth Bertalan dr. elnök nyitotta meg, aki lendületes megnyitójában fő­leg azt hangsúlyozta, hogy az egyesületnek ki kell kapcsolódnia minden pártpolitikából és arra kell törekednie, hogy a nemzeti és keresztény alapon álló társa­dalmat összefogja. Serényi Miklós gróf, a követ­kező felszólaló, ugyancsak a párt­politikának a Moveba való bevo­nulása ellen beszélt, de mindjárt leszögezte, hogy a zsidókérdés megoldásának sürgetését, a kom­munizmus elleni harcot és a faj­védelmet a Move nem tekintheti pártpolitikának, sői minden Move tagnak kötelessége ilyen irányban harcolni. A továbbiakban a gróf arról beszélt, hogy a nemzeti tár­sadalom túl könnyen felejt, pedig ma nagy szükség van arra, hogy a bolsevizmus ellen erős küzde­lem legyen. A tárgysorozatra áttérve vitéz Horváth Bertalan dr. elnök kiosz­totta a különböző kitüntetéseket. A lövészek közül a mesterlövé­szek nagy ezüst jelvényét kapták Szász Gábor dr., Pirity Árpád és Obitz Károly, az atléták közül az olimpiai emléklapot Farkas Fe­renc, Feili Gyula, Háry Emil, a tenníszezők közül ezüstérmet és egyesületi érmet Briglevics István dr., Gyapay-Bruck Béla és Ján Ferenc dr., ezüstérmet Péczely Andor és Borbély András dr. Az alapszabályok* módosítása következett ezután. A iegiényege- sebb módosítás, hogy az egyesü­let pártpolitikával nem foglalkoz­hat, politikai egyesületeket és pár­tokat nem támogathat, továbbá az egyesületben politikai, nemzetiségi és munkabérkérdéseket tárgyalni tilos. Árvay István dr. szí indítvá­nyozta kiegészítésű1, hogy a Move a zsidókérdést ne tekintse nemze­tiségi, hanem faji kérdésnek, de indítványát, mint nem szabályszerű időben beadottat, nem tárgyalták és az eredeti módosítást fogad­ták el. Mikula Szigfrid dr. felolvasta részletes főtitkári jelentését, amely felöleli az egyesület multévi érié­kes munkásságát. A részleges tisztujitás során ki­sebb incidens után alelnökké Sza- lay Lászlót, főtitkárrá Mikula Szigfrid dr.-t, pénztárossá Németh István dr.-t, ellenőrré Törő Imrét, ügyészekké Széli György dr.-t és Zsidó Sándor dr. t, orvosokká Borbély András dr.-t, Farkas Béla dr.-t, Szekeres Sándor dr.-t és Szirmai Géza dr.-t választották. A választmányba 22 uj tag került. A Move tagjai és színei. Ezután került sor Mikula Szig­frid dr. főtitkár előadásában a Helmeczi-féle indítványok tárgya­lására. Az első pontban az indit- ványttevő javasolta, hogy a Move eredeti célsitüíéseinek és a tájvé­delmi gondolatnak propagálására tartsanak rendszeres előadásokat. A választmány ezzel szemben napirendretérést javasolt, mert az egyesület vezetősége úgysem té­vesztette soha szem elöl a Move célkitűzéseit..^ Helmeczi.jifván dr. hosszabb beszédben okolta meg javaslatát. Azt fejtegette, hogy é nem félti a Move szellemet a vezetőségtől, csak azt akarja elérni, hogy a bolsevista veszély miatt a Move még fokozottabban foglalkozzék a nemzeti társadalom nevelésével. Briglevics Károly dr. azt hang­súlyozta, hogy a közgyűlésnek lényegileg nem volna kifogása az indítvány ellen, csakhogy azt a látszatot kelti, mintha a vezetőség nem teljesítené megfelelően köte­lességét. Ezért nem fogadhatja ei az indítványt. Bár minden magyar ember úgy állana őrhelyén, mint Horváth elnök, — mondotta, — mire a közgyűlés percekig ünne­pelte az elnököt. Árvay István dr. azt fejtette ki, hogy az indítvány nem bírálata a vezetőségnek, sőt elősegíti annak működését. Végül a közgyűlés napirendre­térést határozott el az első indít­vány felett. A tagfelvételek. A másik indítványról, amelyben Helmeczi dr. az alapszabályaié­Legtökéletesebb látást biztosit a Zeiss punktal üveg! Kapható s c dánfai optima fotó szaküzletében. Pécs, ZalaegerHzeg. Élénk vita után a Move köz- gyűlés elvetette a „tájvédelmi11 javaslatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents