Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-06-20 / 137. szám
4, Zalamegyei Újság 1937. június 20. lengését ki akarják szorítani a társadalmi élet műsorából. Ezúttal a falunál tartunk, ahol ez a muzsika kezdi veszélyeztetni az ifjúság nemzeti irányú komoly kultűrmunkára való felkészülődését és zavarja a népművelési bizottságok irányitó fáradozását. Nemcsak a zene, a dallam ellen — ha ugyan annak nevezhető — hanem a magyartalan s többnyire léha és ostoba szöveg ellen is van észrevétel és kifogás. Ez a kettő együtt vált ki olyan káros hatást, amelytől a néplé- lek megmérgezését s a falvakban évek óta folyó népművelési kul- iűrmunka megakasztását és veszélyeztetését lehet föltételezni. Ugyanennek a kultúrmunkának keretében az ország minden vidékén megalakultak a levente- zenekarok és a népművelési énekkarok, amelyek hivatott vezetők irányítása mellett kielégítik azokat az igényeket, amelyek a falu társadalmában e téren jelentkeznek és szolgálják a magyar zenekultúrát, nincs szükség tehát olyan nemzetközi muzsikára, amely távol áll a magyar nép leikivi - Jógától. A magyar zenekultúra történelmi múltra tekinthet vissza, izzó dallamai a kurucvilág leikéből sarjadtak és szárnyalnak a magyar történelmi múlt eseményein át nemzedékről nemzedékre, biztató és vigasztaló reménységgel, hogy ma — a szétforgácsolt magyarság összekötő kapcsaként — szolgálják a beteljesülő jövendőt. Mi, magyarok nem nélkülözhetjük azt az erőt, amelyet nekünk a magyar nóta jelent, nem közömbös előttünk, hogy a magyar nóta és magyar népzene miként csúszik le arról a helyről, amelyre évszázados történelme s a magyar lélek rajongó szere- tete állította. Elsősorban a magyar falu kötelessége minden módon védelmére kelni, hogy ez az erő egészségben maradjon. Csodatevő erejét sokszor bebizonyította a magyar nóta a múltban, amikor felhangzott ütemeire újjászületett lélekkel és felfrissült erővel állt ismét talpra a csüggedő magyar s ugyanezt várjuk tőle jövendő nehéz feladataink végrehajtásánál is. Bizonyára ezek a szempontok indították a népművelési bizottságokat is annak felismerésére, hogy a falu ifjúságát mentesítsék azoktól a hatásoktól, amelyeket a néger jazz zene ébreszt fel bennük és veszélyezteti esztendők komoly munkáját és fáradozását és evégből a rádióműsor olyan összeállítását szorgalmazzák, amely ennek a veszélynek megszűnését jelentené. A magyar rádió mindig készséggel teljesiti az indokolt kéré seket és igényeket, igy nem lehet kétséges, hogy ebben az esetben is megteszi a tőle telhetőt, ha hozzá fordulnak. A magyar falu és magyar nép lelkében továbbra is őrizze meg a magyar nótavilág kincseit, amelyek sírva vigadásában elkísérik őt tövises magyar utakon bölcsőtől a koporsóig s mindnyájunk akaratából a nagy nemzeti feltámadásig. Ami újdonság holnap, azt már ma láthatja TÖTH Gyulánál Özv. Hegyi Lajosné szül. Simonies Anna, úgy a maga, mint családja és a rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a felejthetetlen férj, szeretett édesapa, após és nagyatya, Hegyi Lajos folyó hó 19 én reggel 9 órakor életének 73-ik évében Kaszaházán hirtelen elhunyt. A boldogult drága hült teteme folyó hó 20-án délután 4 órakor lesz az újtemető halottasházánál beszentelve és ugyanott örök pihenőre helyezve. A megboldogult lelki üdvéért az engesztelő szentmiseáldozat június hó 2í-én reggel 8 órakor lesz a plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutatva. Zalaegerszeg, 1937. junius 19. Áldás és béke legyen örök pihenésed! Minden külön értesítés nélkül. Felhívás a tüzkárbiztositás előnyeire. Bődy Zoltán alispán a járási főszolgabirákkal és a megyei városok polgármestereivel közli a belügyminiszternek azt a rendeletét, amely a tűzkár elleni biztosítás előnyeiről szó1. E rendelet értelmében az elsőfokú tűzrendészed halóságnak, községekben pedig az elöljáróságnak minden év tavaszán egyszer fel kell hívnia a lakosságot a tűzkár elleni biztosítás előnyére. Figyelmeztetni kell azonban a lakosságot, hogy a túlbiztosítástól minden körülmények között tartózkodjék, mert a biztosítás tárgyá nak teljes értékén túl a biztosítás érvénytelen. De az értéken aluli biztosítás helytelenségére is fel kell hívni a lakosság figyelmét. Jövő héten kezdődik Keszthelyen a népművelési előadóképző tanfolyam. Zala vármegye iskolánkivüli népművelési bizottsága junius 24- től 26 ig az idén is megrendezi Keszthelyen a Kát. Legényegylet nagytermében népművelési előadóképző tanfolyamé’. Az érdeklődés fokozódására jellemző, hogy az idén már 236 személy jelentkezett a százas létszámú tanfolyamra. A felvett száz hallgató közül rk. lelkész 6, protestáns lelkész 2, orvos 6, tanár 4, jegyző 20, tanító és tanítónő 62. A tanfolyamot junius 24-én délelőtt háromnegyed 9 órakor nyitják meg vitéz Teleki Béla gróf főis pán jelenlétében. Előzőén 8 órakor istentiszteletek lesznek. Junius 24 én a tanfolyamot megnyi ja Bődy Zoltán alispán, bizottsági elnök, majd a következők adnak elő: Szerecz Ferenc dr. a keszthelyi gimnázium igazgatója: A magyar családvédelem irányelvei. Kontra Lászó dr. m. kir. tisztifőorvos : Az iskolánkivü i népműveléssel kapcsolatos közegészség- ügyi feladatok. K. Koháry Andor m. kir. őrnagy : Nemzetvédelmi szolgálat. Kaffka Károly, az Országos Magyar Vendégforgaími Szövetség ügyvezető alelnöke: A hazai nyaralás problémájában rejlő szocális és kulturális értékek ismertetése. Náray Andor gazdasági akadémiai rendes tanár: újabb ismereteink a tej összetételéről. Délután 3 órakor: A keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia gazdaságának és kísérleti telepének megtekintése. Második nap. Rozsnyay József vármegyei gyümölcstermelési igazgató : A haszongyümölcsösök főtényezői. Fára József dr. vármeUraim I Budapest sem nyújt többet r az úri ruházkodásban, mint TÓTH SZABÓ ZALAEGERSZEG. gyei főlevéltáros : Az iskolánkivüli népművelés a magyar házépítés, a magyar népviselet felújítása és a népszokások terjesztése szolgálatában. Stolp Ödön akadémiai igazgató : A magyar zöldmező mozgalom célja és jelentősége. Lillik Béla vármegyei népművelési titkár: Útmutatás a népművelési tevékenységek megszervezésére. Móra János áll. gimnáziumi tanár: Arany János. (Minta- előadás.) Délután 3 órakor. Hajókirándulás Badacsonyba. (Indulás 15 h. 15 perckor, visszaérkezés 21 h. 25 perckor.) Harmadik nap, junius 26-án. Pataky Mária dr. tanügyi s. titkár: Az iskolánkivüli női népművelés céljai és eszközei. Czakó István dr, miniszteri titkár: A külföldi iskolánkivüli népművelés ismertetése. Borbély József miniszteri számvevőségi főtanácsos: A népművelés ügyvitele és gazdálkodás rendje. Bcnkő Sándor országos háziipari főfelügyelő: A háziipar jelentősége. Békefi József dr. tanügyi s. titkár: A Balaton ahogy a költők látják. (Az előadást énekszámokkal kísérik: Bertha Vince tanító és Hajba Kálmán vm. irodaűszt.) Az előadó- képző tanfolyamot cézárja : Bődy Zoltán Zala vármegye alispánja, mint a Bizottság elnöke. Védekezés az aranka károk ellen. Az aranka nevű élősdi növény a lóherében és lucernában évenként igen sok kárt tesz, azokat fejlődésükben gátolja, sőt teljesen kipusztithatja. Az aranka magját a szél, áradás és állatok is elhurcolhatják a szomszédos arankamentes herébe s a trágyával is bekerülhet a tiszta magokkal bevetett és jól gondozott táblába. Nem elég tehát, ha csak a szorgalmas és gondos gazda vet tiszta magvakat és irtja a netán mégis mutatkozó arankafoltokat; ennek a munkáját tönkre teheti a hanyag és gondatlan gazda mulasztása. Ezért a mezőgazdaságról és mezörendőrségről szóló 1894: XII. t. c. 51. §-a elrendeli, hogy minden birtokos köteles a birtoka egész területén az arankát megjelenése után azonnal alkalmas módon kiirtani. A hatóságok felhívják ennélfogva a lóherét vagy lucernát termelő gazdákat, hogy lóheré- seiket és lucernásaikat többször minél gondosabban vizsgálják át. Ha táblájukban arankát találnak, az arankafoltokat meg kell karóval jelölni és azok nyúlványain téri még egy lépésnyire le kell kaszálni vagy sarlózni a területet s a lekaszált vagy lesar- lózott lóherét vagy lucernát zsákba szedve a földről el kell távolítani, ügyelve arra, nehogy a zsákból csak egy szál is széthulljon. A lekaszáli folt helyét felkapálva vagy felásva a még ott levő növényrészeket legalább 30 cm. mélyen a föld alá kell temetni. Aki az irtást elmulasztja, az idézett t. c. 95. §. k. pontjába ütköző kihágást követ el és a kiszabandó büntetésen felül az irtást a mulaszió költségére a hatóság fogja — újabb figyelmeztetést mellőzve — elvégeztetni.
