Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-06-13 / 131. szám
Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =—1 ■ : Telefonszám 128. WBffijBKiHWIMWBMBHMWBBaWillMllllll Ilii m I» POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A szégyenfolt, amit a békeszerződésekkel sütöttek homlokunkra, lassankint kezd eltűnni. Szomszédaink, akik pan- durszerepeí ieijesiteílck körülöttünk, azt hitték, hogy megfojthatnak bennünket, mert úgy körülzártak határainkat, hogy mosdani is képtelenek voltunk. Magukkal egyenlőknek nem ismertek el bennünket, ellenben megkívánták, hogy velő; kedvező gazdasági szerződéseket kössünk. Kötöttünk is, de azok sohasem hoziák meg azt az eredményt, amit azoktól vártak. Mi nagy szerényen meg- roegjegyezgettük, hogy valamirevaló gazdasági szerződés nem köthető addig, amig megfelelő politikai szerződések nincsenek. Ilyenkor azután, mint durcás gyermekek, szemünkbe vágták, hogy mi mindig csak a revízióra gondolunk és fegyverkezési egyenjogúságot követelünk. És mi megint csak nagyszerényen azt válaszoltuk : igen. Étre ők: nohát erre ugyan hiába váriok . . . Egyszerre azután mindenfelé szállóigévé váit a Dunavöigy rendezése. Enéikül igazi béke nem lehet. A fülünkbe harsogták barátaink és ellenségeink egyaránt. Mi pedig jót bólintottunk rá : igen, a Dunavöigyében rendet kell teremteni, csakhogy ott ne* künií is vannak jogaink és így szavunknak is kell lenni. Tudíuk nagyon jói, hogy nélkülünk akármi« csinálnak is, rendet teremteni nem tudnak ; de parancsszóra mi nem hallgatunk. Tessék elismerni jogainkat, tessek velünk mini egyenlő féllei beszélni s akkor megkezdhetők lesznek a rendcsinálási munkálatok. Ismételten csak fenyegetőzés volt a válasz. Ámde megtört a jég, amikor Olaszország határozottan mellánk- állott s széttörte a bennünket szóritó vasgyürüt. Most azután újabb eseményekről érkezik hir hozzánk. A kisámánt, amely arra az esetre, ha mi is kimondanánk, hogy védelmünkről úgy gondoskodunk, amint azt jónak látjuk, támadással fenyegetett bennünket, most feltétéi nélkül hajlandó megengedni, hogy Magyarország katonailag fölfegyverezze magát. Ez azt jelenti, hogy Magyarország megkapja a fegyverkezési egyenjogúságot. Ezzel homlokunkról törlődik a szégyenfolt, mert olyan biztonsági szervezeteket alakíthatunk, mint amilyent a teljesen független államok alkothatnak és nem kell egy egy sportrepü őgép építésekor, vagy egy-egy leventeünnepélykor a határon túlról fenyegető kardesörtetést hallanunk. Érdekes ebben a hirben az, hogy különösen a cseh külügyminiszter fáradozott ennek a határozatnak a lé'rehozásán, hogy elérjék azt az előfeltételt, hogy Ma- J gyarország, Ausztria és Csehország között eredményesen foly-* tathatók lehessenek a tárgyalások a szorosabb gazdasági együttműködésről. A megíörí jég tehát tovább reped. Ezt a jeget pedig nem nevezheti senki másnak, mint tria . nőni békeszerződésnek, amelynek érintheteUenségére annyiszor esküdtek kisántánték. As ő egykori felfogásuk szerint elmúlhat ág és föld, de a trianoni békemü soha el nem múlhat. És gime, most épen a kisántán? fővezére, Csehország dolgozik azon, hogy a recsegő alkotmány összedőljön, Úgy látszik, beismerték, hogy ingová- nyon építettek, hogy az a hajlék, amelyben olyan jól érezték magukat, bármely pillanatban őssze- c.nolhatik és maga alá temeti azokat, akik alatta tanyáznak. Két évtizednek súlyos megpróbáltatásait derekasan átszenvedtük. Megmutattuk, hogyan kell a sors csapásait emberien elviselni g hogyan lehet kifosztottan, le- longyolódottan is megmaradni a tisztesség és becsület mezején. És ériünk is el eredményeket. De rnég nagyon sok van hátra. Szent István birodalmát a maga teljességében helyre kell állítanunk, mert csak akkor törlődik le a szégyenfolt úgy, hogy annak még nyoma se maradjon. Hála Istennek, jó utón vagyunk : remélhetjük igazságunk teljes diadalát. „Zalaegerszeg építőipari szempontba! teljesen kihalt város.“ „A Magyar Iparos“ című lap június 7-i számában írja a következőket : — „Zalaegerszeg építőipari szempontból teljesen kihalt város. A külső területen levő kisebb családi lakóházakon kívül ösz- szesen az elmúlt évben egy egyj emeletes épület épült. Bar tatarozásra és átalakítási munkákra a házaknak több mint 50 százaléka szorul, mindössze 17 átalakítási és tatarozási munkát végeztek a városban. Az elmúlt évben végzett összes építési munkálatok hatósági megállapítás szerint 250—260 ezer pengő bruttó összeget tettek ki ; ezzel szemben az emuit év folyamán az alábbi építőiparosok voltak nyilvántartva : 3 építőmester, 17 kőművesmester, 14 kőművesiparos, 2 ácsmester, 5 ácsiparos, 2 kőfaragómester. — Összesen épült 1936. .évben 1 db, egyemeletes épület, 27 db. földszintes épület, 6 db. földszintes toldalék, 17 db. kisebb átalakítás és tatarozás. — Adatgyűjtő tudósok és statisztikusok, ki tudjátok-e számítani, hogy ezek alapján Zalaegerszeg városának építőiparosai mennyit kerestek, de legfőképen, hogy miből éltek meg ?“ Mezt várjuk, hogy az épitőipari szempontból „kihalt“ városban jobbra forduljanak a dolgok. Újabb ígéretet kaptunk arra, hogy a kórházban az átalakítási munkálatok, amelyek 50 ezer pengőt jelentenek, augusztus elején megkezdődnek, továbbá arra is, hogy az ősszel megkezdik a pénzügyi palota építését is. Csakhogy ad dig, amig igy kereset lesz, miből élnek a munkára várók ? Keresnek-e annyit, amiből a tűzifa drágulásával súlyosbított télen megélhetnek ? Az időjárás megengedte volna, hogy májusban hozzáfogjanak a beigért munkákhoz. Eddig már szépen kereshettek volna iparosaink és munkásaink és most még mindig hosszú heteken át várakozniok kell. Itt lent, a szomorú helyszínen elkövettünk mindent, hogy dűlőre juttassuk a dolgot, de ott fent, úgylátszik, nem tartották szükségesnek a gyors intézkedést. Még annyira sem ment előre az ügy, hogy legalább azt tudnók, hol épül föl a pénzügyi palota. Pedig két hónappal ezelőtt pár napra ígérték a választ. Nem jó politika ez. Szociálisnak épenséggel nem mondható. Sokat ártott a meleg a gabonáknak és sietteti az aratást. Budapest, junius 12. A földművelésügyi miniszter ve!ésje!en- tése szerint a kevés csapadekot és a nagy hőséget minden ga- bona megsínylette. A rendellenes hőség miatt a gabonafélék tud gyorsan érnek be. Csapadékra nagy szükség vo’na. Magánjeleníéses szerint a hőség miatt a gabonák vidékenként már majdnem teljesen beértek s mindenfelé a szokottnál előbb kerül sor az aratásra. Az árpa főbb helyen máris beérett és Bács* topolyán ma megkezdték az aratást. XI. Pius pápa állapota. Róma, június 12. XI. Pius pápa állapota változatlan. Elég jól érzi magát és folytatja a zarándokok kihallgatását. Orvosai ajánlották, hogy többet pihenjen. Meghalt Andréka főkapitány- helyettes. Budapest, junius 12. Ma éjszaka 63 éves korában a hőség következtében szivszélhüdésben meghalt Andréka Károly nyug. főkapitányhelyettes, a budapesti rendőrség kiváló tagja. Mint közrendőr kezdte meg pályáját, majd elvégezte a középiskolát és a főiskolát és gyorsan haladt előre a ranglétrán. O alapította a főkapitányság politikai osztályát. A spanyol helyzet. Gibraltár, junius 12. A Deutschland német cirkáló kifutott Gibraltárból és itóbi háfottaivai, valamint sebesültjeivel útban van a németországi Wilhelmshaven felé. A spanyol nemzetiek a biscayai szakaszon erős ágyuiüz uián heves támadást indítottak. A Biibao körüli vasöv fontosabb pontjai a nemzetiek kezébe kerültek. A spanyol ellenőrzés tekintetében a négy hatalom megegyezett. A politika hirei. Budapest, junius 12. Darányi minisztereinök ma délelőtt kihall« gatáson jeleni meg a kormányzónál, akinek jelentést tett az időszerű ügyekről. Lázár igazságügyminiszter ma megbeszélést folytatóit a miniszterelnökkel a kormányzói javaslatról s megvitatták a módosításokat. Az új javaslat elkészítését az iganságügyminisz- tériumban megkezdték. Salgótarjánban ma járt le az ajánlások beadásának határideje. Csak Széil József belügyminiszter adóit be ajánlást, akit igy 20-án egyhangúan választanak meg. Neurath Budapesten« Budapest, junius 12. Neurath német külügyminiszter tegnap délután Budapestre érkezett és tanácskozott a magyar kormány tagjaival az időszerű kérdésekről, A német külügyminiszter ma délelőtt ünnepélyesen megkoszorúzta a hősök emlékkövét, majd a Kerepesi temetőbe ment és koszorút helyezett Gömbös Gyula sírjára.
