Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-06-12 / 130. szám
2. Zalamegyei Újság 1937. június 12. Hirek a nagyvilágból. Londonból jelentik: A Press Association az Amerikából vissza- érkezet' kivándorlóktól értesül, hogy Eüis Island szigetét, az Egyesült Álamok kitoloncolási internáló te'epét, zsúfolásig meglökik az o'yan idegenek, akik bárminő okokból nem felelnek meg a szigorú amerikai beutazási szabályoknak és akiket vissza- toloncolnak Európába. Az Egyesült Államokban hajtóvadászat indult az idegenek ellen, akiknek kitoloncolásához minden ürügyet felhasználnak és a washingtoni kormány kétezerötszáz pengő jutalmat Ígért mindenkinek, aki tartózkodási engedéllyel nem bíró idegen nyomára vezeti a hatóságokat. * A háborúban megvakult Sír Ian Fraser kapitány, képviselő, a hadivakok értekezletén kijelentette, hogy még ma is, 19 évvel a háború befejezése uián előfordul, hOK'y volt frontharcosok a háború következtében megvakulnak. Tizenöt frontharcos, akit a világháborúban gá támadás ért, 1936 ban vakuit meg. Mégis re méii, hogy a volt kaionák, noha keserű tapasztalaikból legjobban ismerik a háború borzalmait, nem beszélik le az ifjúságot arról, hogy a hadseregbe belépjen. * Lord Baden Powell, a főcser- kész az „1900 Clubiban tartott beszédében a esés készet világot átölelő vonatkozásaitól beszélve, a nemzetek közötti barátság és jóindulatú ápolását sürgette. Ha az államok felfegyvetkezési költségeik egynegyedét a kölcsönös jóindulat, a külkereskedelem és a népek közötti érintkezés fejlesztésére fordítanák, akkor boldogság és jóiét uralkodnék az egész világon. * Rómából jelentik : Az ohsz lapokhoz egyre másra érkeznek a Spanyolországban harcoló olasz légionáriusoktól tevelek, amelyekben leleplezik a madridi vörös rádióleadó áihirterjesztésének egyik módját. A madridi rádió esti adásában ugyanis be szokták o vasni azoknak a nemzeti oldalon harcoló olasz önkénteseknek a névsorát, akik a harcokban elestek. Minthogy a madridi rádió 0 asz- országban jól vehető, igen sok olasz anya hallgatja esténként aggódó szívvel a leadást és igen 80kn-: k «ellett már az elesettek hevei között fia n ívét is hallani. A légionáriusok levele: í mban leleplezték a madridi rádió kegyeden eljárását. Kiderült ugyanis, hogy a vörösök kémszolgálata megszerezte a oldalon harcoló olasz önkén v, névsorát személyi adataikkal együtt és ezeket az adatokat olvassák be időnként a madridi rádióba, hogy igy rémületet keltsenek a légionáriusok körében és kegyeden tréfát űzzenek otthonmaradottaik- kal. Mario Pocobeüi tüzérhadnagy például a Tribuna szerkesztőségéhez intézett levelében a követ kezőket Írja: „Május 9-én este 19 óra 20 perckor legnagyobb meglepetésemre saját halálhíremről értesültem a madridi rádióból. Felesleges mondanom, hogy kitünően érzem magamat és továbbra is rajta leszek, hogy minél több vörös repülőgépet puf- fantsak le. Kérem a t. szerkeszVármegyénk déli részén szerdán délután óriási zivatar vonult végig, amelynek négy, csaknem halálos áldozata lett. Eszteregnye község mellett Pőcze János földjén dolgozott a gazda István nevű öccsével, ennek feleségével és Benke Ferenc- névéi. A hirtelen támadi zápor elől az asszonyok Pőcze János figyelmeztetése eiienére a közeiben álíó magas, terebélyes fa alá futottak, ahová később a férfiak is követték őket. Alig értek azonban a fa alá, a viliám beiecsa- pott a fába s a négy ember eszméletlenül, bénulian terült el a földön. A kisebb fák alá meneA A „Berliner Tageblatt“ egyik legutóbbi száma „D;utschíum im Ausland“ cimü melléletében hosz- szabb cikket kö öl Burgenland (Nyugatmagyarország) iskoláztatásáról. A cikk, amelynek címe : „Az iskoláztatás újjászervezése Burgenlandban“, visszapillantást tesz a kiegyezés utáni magyar iskolapolitikára és keserű szavakkal veti szemére a magyar kormányoknak, hogy német vidékeken az iskolát magyarosításra használták fel. Majd lelkendezve emlékezik meg a világháború hozta fordulatról, amikor is a magyarhoni németség ráeszmélt népi hovaiartozandóságára és „elemi erőve! vágyott vissza a német egységbe“. A cikkből, amely a vádaskodás lefojtott szenvedélyével szeretne éket verni a magyar és osztrák barátság közé és sunyi módon csillogtat meg távolabbi perspektívákat, az alábbi részleteket közöljük: tőséget, juttassa az olasz légionárius-anyák tudomására, hogy ne ijedjenek meg túlságosan, hogyha a madridi rádióban fiuk halálhírét hallják.“ küliek ijedten vették észre, hogy abba a fába ütött a villám, ahol Pőcéék álltak s azonnal odasiettek. Azt hí íék, mind a négyet agj. onsujio ia a villám, később azonban amikor megvizsgálták őket, örömmel állapították meg, hogy még van bennük élet. Egyik sem támaszkodott ugyanis a fa törzséhez, amely igy levezette a villámot. Beszaladtak a községbe, ahonnak telefonáltak Nagykanizsára a mentőkért. A mentők két autóval siettek a helyszínre s a négy, teljesen megbénult embert beszállították a kórházba. Á iapotuk rendkívül súlyos. kapcsolatban. „1921-ben a volt Nyugat-Magyarország (Vierburgenland) ősi,’ paraszti földjével, de városi és művelődési központok nélkül, osztrák uralom alá került. Mégi', mint azt az újabb magyarországi törlénetkutatás kimutatja, ennek a nyugati területnek igen magas műveltsége volt. A korai középkorban minden nagyobb plébániának megvolt a maga iskolája s az utolsó századok alatt az iskoláztatás csak növekedett. Németországból jöttek ide sok esetben egyetemi végzettségű tanítók, igy Burgen- landnak szoros kapcsolata volt a német néppel. 1867-ben megtörtént a „kiegyezés“ Auszlrií és Magyarország között. A törvényhozási jogot ezután Magyarország gyakorolta. Mindjárt a következő évben báró Eötvös közoktatás- ügyi miniszter két törvénycikket alkotott, amelyeknek eredménye- képen még ma is megvan a felekezetek óriási befolyása az államra. A törvények 6 éves iskoláztatást inak elő és ami bennünket, németeket érdekel — különleges jogot biztosit o>t a magyarországi néprétegek számára. A XL1V 68. te. az állam kötelességévé tette, hogy bármely nemzetséghez tartozó, állami iskolába járó tanulóknak anyanyelvűket oly mértékben kell elsajá'itaniok, hogy képesek legyenek akadémikus művelődésre is. Erinek a rendelkezésnek papirosalkotmány sorsa lett. Az 1879. évi törvénycikk s néhány további rendelet után úgy a felsőbb, mint az alsóbb iskolákban a német tanerőt a magyar váltotta fe>. Erdélyt kivéve, nem volt az országban német gimnázium. A magyar iskolákat magyarosításokra használták fel, még hozzá a németség gazdagabb rétegének segítségével. Miután az állam egy 1893 -i törvény értelmében szabadkezet nyert a felekezetekhez juttatandó állami segélyek kiosztásában, nyugodtan felléphetett az úgynevezett „államebenes“, vagyis a magyarosítani nem eléggé akaró tani ók elleni Az 1869 ben még meglévő 1232 iskolából 1905 ben már csak 272 állott fenn és ebből is az erdélyi szászok kezén volt 254. De még ez is megsemmisült az Apponyi kultuszminiszter ismert, 1907 es iskolatörvénye által. Nem csoda, ha ily köiü;mények között a német oktatás még a nagymű- veltségü Burgeiandban is csak gyenge eredményi ért ei. A világháború alatt végre a Burgenland németjei is ráeszméltek németségükre és elemi erővel vágytak vissza egy német egységbe. A forradalom után alakult nemzeti tanács igyekezett a műi szlottakat pótolni. Előfeltételetek hiányában azonban nem jutott tovább nyári iskoláztatásnál. A tanácsköztársaság bukása után a magyar állam új rendeleteket adott Ki, ezek értelmében az anyanyelven való tanítást csekély mértékben engedélyezték. Ausztria ebben az állapotban veüe át a burgenlandi iskoláztatást; amelyet a rendszeres alap hiánya miatt csak évek folyamán sikerült német szellemben felépíteni. A burgenlandiak örömére és elégtételére rögtön német lett a tanítás nyelve. A tanítási anyag nagy részét nem lehetett haszál- ni, azokat újrkkal pótolták a „Südmark“ német isfcolaegyesü- let segítségével. A hatéves tanításból 8 éves lett, sok új iskolát kellett alapítani és a régieket átalakítani. Munkásegyesületekben tucatjával kelt ételre a német élet- és művelődési közönség. A tanitás eredménye itt ma már nem marad el a birodalom iskolai nevelésügye mögött“. Ismét drágult a megélhetés. A legújabb index szerint a heti létminimum tovább emelkedett. A februári 62 54 pengővel és az áprilisi 62*71 pengővel szemben egy 5 tagú munkáscsalád májusi szükséglete a hó végén heti 62*72 pengőt tett ki, ami a februári állapottal szemben 0*28 százalékos, az áprilisihoz viszonyítva 0*02 százalékos drágulást jelent. Az élelmiszerszükségletnél májusban 0'1 százalékos Fényképezőgépekben nagy választék. Fényképek gyors és szakszerű kidolgozása ♦ Bánfai látszerész és fényképész szakUzletében Zalaegerszegi Arany Bárány épGlet Telefon s 178. Uraim ! Budapest sem nyújt többet az úri ruházkodásban, mint TÓTH SZABÓ ZALAEGERSZEG. Égiháboru idején ne álljunk magas fa alá. Villámcsapás ért négy embert az eszteregnyei mezőn. A „Berliner Tageblatt“ éles magyar ellenes támadása Burgenianddal
