Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-04-08 / 77. szám
XX. évfolyam 77. aiám. Ara 8 filléi* 1937. április 8. Csütörtök. Felelős szerkesztő‘.Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban «Mil' Hl .1.1 Előfizetési árak; egy hónapra T50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Eredménytelen volt Benes belgrádi útja. A külpolitika hirsi. Belgrád, április 7. Bene» cseh köztársasági ernök különvonaián ma délután hagyta e! Belgrádot és Zágrábon, Becsen ä! tér vissza Prágába. Politikai körökben most már nyíltan beszélik, hogy Ber.es Utazása nem hozta mtg a kívánt eredményt. Benes c^ak tájékozó dőlt Jugoszlávia külpolitikájának jövő irányáról és nem is nozta szóba a (randa kisamant kötósö- nős katonai segé^nyujtósi egyezmény tervét. Brüsszel, ápri is 7. A belga határon fekvő Eupen városban száz újonc nagy tüntetést rendezett a nemzed szocialisták ellen és megtámadta azokat. A nemzeti szocialista érzelmű kereskedők kirakatait beverték. A tüntetés or» szágszerle nagy feltűnést kellett. Sevilla, április 7. A biscayai fronton a nemzetiek előrenyomultak és elfoglalták Eibar városát. A nemzed csapatok egyre közelebb jutnak Bilbao városához. A védőkre géppuskákkal tüzelnek. Rrpü‘őik állandó támadásokat intőinek: a vörüsöK e len. A pécsi pálosok előadást tartanak vasárnap Zalaegerszegen. Megírtuk, hogy P. Zembrzuski Mihály, a pécsi pálos rendház perjele a közelmúltban Zalaegerszegen járt s ez alkalommal arra törekedett, hogy a magyar alapítású rend kapcsolatot teremthessen Zala megye székhelyével. Az akkori megbeszélek eredménye képen vasárnap érdekes előadás lesz Zalaegerszegen este fél 7 órakor a felnőttek és az ifjúság számára a pálos rendről és a magyar—lengyei kapcsolatokról. Először Hollósy Endre ny. Máv. felügyelő ismerteti rövid előadásban a pálos rend történetét, majd Me rényi hittanár tart veíiíeűképes előadást a pálosokról és Lengyel- országról. Végül P. Zembrzuski Mihály mond záróbeszédet. A perjel lengyel szerzetes, de kétéves magyarországi tartózkodása alatt megtanult magyarul s igy magyar nyelven s ó! a zalaegerszegi közönséghez. A belügyminiszter nem engedi meg, hogy a zalaegerszegi kórházat átvegye a vármegye. A vármegye törvényhatósági bizottsága a múlt év február 13 án tartott rendes közgyűlésén határozatot hozott, amelyben kimondotta, hogy a zalaegerszegi városi közkórháznak a vármegye kezelésébe leendő átvételéhez — elvben — hozzájárul. A belügyminiszter ez évi április 3-án keli s a megyéhez ma érkezett leiratában ezt a határozatot feloldotta.- Határozatát azzal indokolja, hogy a vármegye súlyos háztartási helyzetében a kórháznál uralkodó, valóban tűrhetetlen állapotokon való gyökeres és megnyugtató segítéshez szükséges beruházások fedezeteinek biztosítósára önmagában nem váilal- kozhalik, jóllehet, nemcsak Zalaegerszegnek, hanem a vármegye közönségének igen fontos érdekei fűződnek ahoz, hogy a jelzett közkórház az odairányuló vidékek lakóinak zavartalan és kifogástalan kórháj í ellátását biztosítani képes legyen. Épen ezen érdé kekre való tekintettel méltányosnak és fontosnak tartja a miniszter, hogy a vármegye közönsége a zalaegerszegi kórháznál fönnálló, föltéíienü! a megfelelő javításokat és pótlásokat igénylő hiányosságok és rendellenességek kiküszöbölését a maga részéről is hathatósan támogassa, hasonlóan, amint azt a nagykanizsai városi korház fejlesztése kapcsán elismerésre méltóan tette és amint a zalaegerszegi kórházat illetően elvben ismételten ki is mondott. Felhívja végül a vármegye közönségét, utasítsa az alispánt, hogy a kórháznál a tűrhetetlen állapotok megváltoztatására legszükségesebbeknek mutatkozó teendők programmjáf sürgősen állíttassa össze és azt a költségek, valamint ezek fedezete ügyében teendő jelentésével együtt mielőbb terjessze föl. A bolsevizmus elhárítását előmozdító feladatok. KároSyi György gróf saal&egerszegi előadásának részletei. Károlyi György gróf, zalaszent- gróti nagybirtokos, mint már megírtuk, vasárnap az antiboisevista gyűlés alkalmával érdekes előadást tartott ä boisevizmus elleni küzdelem módozatairól. Előadásából folytatólagosan közöljük az alábbi részieteket: A boísevizmus következményeire és veszélyére megrázó szavakkal világit rá Xi. Pjus pápa „Quadra- gesimo Anno“ kezdetű enciküká- jában. „A szocializmus egyik szárnya — mondja XI. Ptus pápa — kommunizmussá lett s mint ilyen, elméiéiben és gyakorlatban nyíltan és leplezetlenül két főcélt követ: a legélesebb oszlályharcoí és a magántulajdon teljes el őrlését. Vakmerőségében semmitől vissza nem retten, semmit nem kimé!. Halalomra jutva, leírhatatlan és hihetetlen kegyetlenséget és embertelenséget tanúsít. A sok rom és pusztulás, amelyet Kelet- európa és Ázsia tágas területein okozott, hangosan hirdetik ezt. Mennyire eíiensége az Egyháznak és magának az Istennek, azt a tettei bőségesen bizonyítják és mindenki tudja.“ Továbbá azt mondja : »Mély fájdalommal nézzük azok Könnyelműségét, akik a fenyegető szörnyű veszedelemmel mit sem törődve, nyugodtan tűrik az erőszakos és véres fölforgatók törekvéseinek elíerjedését az egész világon. Még szigorúbb bírálatot érdemel az a tanya gondtalanság, amely bekötött szemmel tovább tűri azokat az állapotokat amelyek a lelkeket elkeserítik és a társadalom fölbontásának szállást esi- nálnaku. A társadalmat és az emberiség boldogulását fenyegető minden baj ellen, akárcsak az egyént veszélyeztető betegségek ellen, a leghatékonyabban a megelőzéssel lehet védekezni. így van az a bol- sevizmussii is, amely iéiében veszélyezteli és támadja meg az egész keresztény kuliurát, annak őiazea teljesítményeivel és képviselőivel együtt. A megelőzésnek, a preventív védekezésnek feladatai egyrészt az államhatalomra, másrészt a társadalomra, a magánemberekre hárulnak. A bolsevizmust megelőző, elhárító államhatalmi feladatoknak összessége nem nélkülözheti a következőket: 1. Államhatalmi feladat: Azon- nali megszakítása ügy a diplomáciai, mint minden kereskedelmi kapcsolatunknak az orosz szovjettel. Úgy a diplomáciai Képviseletük, mint kereskedelmi alkalmazottaik, egy elienőrizheleilen, állandó veszélyt jelentenek minden országban, állandó titkos aknamunkát és íázitóst végezve a fennálló atiami és társadalmi tend, valláséi köles és keresztény kultúra el'en. 2. Állami feladat: Ártalmatlanná tétele a hatóságok által nyilvántartott összes kommunista meggyőződésű egyéneknek és a legszélsőbb baloldali, felforgató szocializmus azon elemeinek, amelyek csak nevükben különböznnk az előbbiektől. Az érthetetlenül ma is engedélyezett „Népszava* már három hónappal a kommün kitörése élőit, 1918, december 22-én igy írt: „A szociáldemokrata pari sohasem tiikolía és ma sem titkolja, hogy igenis meg akarja dönteni a polgári társadalmat ...“ „Meg kell állapítanunk — mondja a „Népszava“, — hogy épen a szocializmus nagy végcéljaiban nincsen különbség a szociáldemokraták és bolsevisták között.“ 3. Áíiami feladat: Korszerű és ezért a mulasztásokat pótlandó, radikálisan szociális intézkedések foganatosítása minden közgazda- sági téren, A jóakaratu maradiak figyelmeztetésére, akik ait látszanak hinni, hogy, amint az ő gondolkodási képességük, úgy az idő rohanó szekere is megá lott, idézem ismét a Szeníatya szavait: „Bár igaz, hogy a szegénység és a proletársors nem azonos fogalmak, mégis s proletárok igen nagy tömege a (újgazdagok csekély számával szemben megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hagy a földi javak a mi korunkban, az industriaüz- mus korában, amikor oly bőségesen termelnek értékekei, nincsenek helyesen elosztva és ngm szolgálják megfelelően a különböző osztályokat.“ Továbbá „a szabad verseny fölfalta önmagát, a szabadkereskedelem helyébe a gazdasági hatalom lépett, a nyereségvágyat a hatalmi mohóság követte, a gazdasági élet kegyetlen, du?va és félelmetes lett.* Valamint
