Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-06-04 / 123. szám
XX. évfolyam 123. azém. Ara 8 fillér BKm 1937. június 4. Péntek. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. — ■ : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Mi legyen a gyermekből? Kis gyermek kis gond, — nagy gyermek pedig nagy gond. Ez a régi közmondás ilyenkor válik időszerűvé, amikor az iskola padjai kő ül a diák már kiszabadul. Az a szülő, aki a mai nehéz megélhetési viszonyok közölt nem egyszer a szájától vonja el a falatot és inkább takargatja megkopott, szinehagyoit, foszladozó ruháját, lemond olyan ártatlan szórakozásról is, ami alig mérhető fel a pénzegységgel és mindezt csak azért teszi, bogy jusson és több jusson a gyermekének. Ez a különböző kötelezettségekkel terhelt szülő ilyenkor érzi igazán, hogy az iskoláztatás végén még korántsem fejezte be feladatát és kötelezettségéi, mert gyermekének igazi elhelyezése és kenyérkeresése csak ezután kezdődik. A pálya megválasztásakor mindig figyelembe keil venni a gyermek hajlandóságát, a különleges vagyoni viszonyt és azt a lehetőséget, ami a boldogulásra vonatkozik. Igen sok esetben a gyermek sem érez hajlandóságot arra a pályára, amit stü ője művel, pedig beleülhetne a készbe és nyugodtan folytathatná a kezdet nehézségeitől megszabadult ember megkönnyebbülésével életéi. Iiyen esetekben ritkán használ a rábeszélés, vagy az erőszak, mert az örökös, engedve a különböző okoknak, vállalja ugyan a neki nem tetsző foglalkozást, de rendszerint belebukik. A másik eset akkor szokott előfordulni, amikor a szülő taníttatja gyermekét és azt akarja, hogy „legyen különb az apjánál“. M is sokszor az a nehézség, hogy a gyermek nem akar „úr“ lenni, hanem meg akar maradni ősei sokszor egyszerűbb, de nagyobb munkával járó foglalkozási körében. A tanult ember gyermeke rendszerint szintén értelmiségi pályára lép és még mindig igen erős az a maradi felfogás, hogy például tisztviselő ember gyermeke nem lehet iparos, vagy kersskedő, mert ez a körülmény rossz fényt vetne a csa ádra. A világháború gyökerestől felforgatta a magyar életei és lehetetlenné tett oiyan elgondolásokat, amelyek esetleg évszázadokon át a legtermészetesebbeknek látszottak. Ma már meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy minden magyar gyermek ott keresi tisztességes munkával a kenyeret, ahol a legnagyobb lehetősége nyílik boldogulására. Tegyük félre már egyszer azt a fellogás», hogy mindenkinek tanult embernek kell lennie és legalább is egy fél fokkal magasabbra jutnia, mint szülőjének társadalmi állása volt. Ha továbbra is ez a meggyőződéssé vált felfogás maradna érvényben, hovatovább eljutnánk oda, hogy sok munkakör betöltetlenül maradna. A XX. század emberének gyermeke jövendője megalapításakor a rideg valósággal is kell számolnia és nem szabad csak érzelmeire hallgatnia. pengő költségvetésileg is biztosítva van a hiány fedezetére. Megemlítette a főszámvevő, hogy a hiány emelkedéséhez hozzájárult az is, hogy a múlt évben behajtatatlanság címén 37 ezer pengő adóleirást kellett végezni. Jelenhette a főszámvevő, hogy a kórháznál 60 ezer pengő behajthatatlan ápolási díjhátralék mutatkozik. A város vagyona és és követelése 6.691.000 nenpő, az ezt terheíő adósság 3.251.239 pengő. Ennek fele a villamos üzem beruházási adóssága. A villamos üzem nehéz helyzete. Szilágyi főszámvevő ezután a villamos üzem zárószámadását ismertette, amely szomorú képet mutat. Az üzem deficitje 23.801 pengő. Hangsúlyozta a főszámvevő, hogy a villamos üzem helyzetén fordul meg a városi háztartás sorsa. Ha az idén a villamos üzemet terhelő kölcsön rendezése terén nem történik gyökeres intézkedés, akkor 1938-ban a villamos üzem deficitje már a városi háztartásban fog jelentkezni, vagyis a hiány eltüntetése pótadóemelést tesz szükségessé. Vitéz Tamásy István dr. polgármester megerősiteíte ezt a közlést. Eddig is volt az üzemnek hiánya, de azt mindezideig fedezni tudták az üzem tartalék- alapjából. Ez az alap azonban már kimerült s a jövőben minden hiány pótadóemelást jelent. Tudatában van a helyzet súlyosságának, azért állandóan napirenden tartja az ügyet illetékes helyen. Legutóbb a belügyminisztériumot kérte az iparügyi minisztériumban való közbenjárásra a villamos bölcsön rendezése érdekében. A város kitart álláspontja mellett, hogy a viílanyszerződést revízió alá kell venni. Ezt kérik az iparügyi minisztertől és elvárják a Tröszttől. Máskép az üzem és a háztartás helyzetén nem tudnak segíteni, mert a kiadásokat tovább csökkenteni nem lehet. Bencze Imre dr. azt vetette fel, hogy a képviselőtestület tagjai hivatalos személyek kísérete nélkül küldöttségiieg járjanak e) az ügyben a kormánynál, mert ez hatásosabb. Varga Mihály javasolta, hogy komoly formában figyelmeztessék a villamos Trösztöt a nehéz helyzetre. A közgyűlés végül a számadást elfogadta és elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlésen foglalkoznak a villanyüggyel. Családi munkabérek. A napszámos utcaseprők kérték a várostól a jelenlegi 1*80 pengős napszámbérek felemelését. A polgármester javasolta, hogy ilyen formában ne emeljenek, mivel a költségvetés keretei nem engedik meg, ellenben vezessék be a csaPótadóemelés fenyegeti Zalaegerszeg adózóit a villamos Üzem deficitje miatt. A városnál bevezetik a családi napszámbért. Zalaegerszég város képviselőtestülete vitéz Tamásy István dr. polgármester elnökletével szerdán délután közgyü ést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok csak igen mérsékelt számban jelentek meg. A gyűlés elején mindössze 6 tag volt jelen s csak később emelkedem számuk tizennégyre. E*ső tárgyként Mikula Szigfrid dr. h. polgármester ismertette a városi javedalmi hivatal létszámé val kapcsolatos belügyminiszteri leiratot A miniszter kívánságának megfelelően módosították a szabályrendeletet, egyúttal a jelenlegi vezető, vitéz Nyilassy Ferenc személyére vonatkozóan a java- dalmi hivatali vezető állását a IX. fizetési osztályba adóügyi számvevői állássá szervezték át január 1-től visszamenően. Tudomásul vették, hogy a belügyminiszter engedélyezte a díjtalan közigazgatási gyakornoki állás szervezését és felhatalmazták a polgármestert, hogy az állást kinevezés utján töltse be. A Kálvária melletti ingatlanok ügyét tárgyalták ezután Wassermann Frigyes műszaki tanácsos előadásában. A vármegye kisgyü- lése tudvalévőén a város korábbi határozatát feloldotta és elrendelte a területnek a város belsőségéhez csatolását. Most a pénzügyi bizottság javasolta, hogy a kisgyülési határozat ellen éljenek felülvizsgálati kérelemmel, mivel a bizottság véleménye szerint a kisgyülés túllépte hatáskörét és sértette a képviselőtestület jogait. Jakabffy Antal a felülvizsgálati kérelem beadása ellen szólalt fel. Hangoztatta, hogy a terület parcellázása nagy eiőnyt jelentene a városra pénzügyi, városrendezési, szociális és gazdasági szempontból. A parcellázás és beépítés révén emelkednének a város adóbevételei. Esztétikai, kegyeleti és városrendezési szempontból is kivánatos a parcellázás, azonkívül a zalaegerszegi gazdák is földhöz jutnának. A terület nem esik ki a városból és kivánatos a beépítése. Nem tartja üdvösnek a vármegyével való szembehelyezkedést akkor, amidőn a megye mindig jóindulatot tanúsított a várossal szemben. Bencze Imre dr. a felülvizsgá- gálati kérelem beadása mellett szólat fel, de egyúttal javasolta, hatalmazzák fel a polgármestert tárgyalásra az ügy érdemi rendezése érdekében. Zsidó Sándor dr. csatlakozott Jakabffy Antal inditványáaoz, mert a felülvizsgálati kérelemmel hátráltatnák az ügy érdemi elintézését, amihez szerinte fontos érdekek fűződnek. A városfejlesztési és adózási szempontok a parcellázás és belsőséggé nyilvánítás mellett szólnak. Vitéz Tamásy István dr. polgármester rámutatott arra, hogy a belsőséghez való csatolás elől a város néhány éven belül amúgy sem zárkózhatnék el. Kivánatos a major eltüntetése esztétikai és egészségügyi szempontokból. A belsőséggé nyilvánítás mellett szólnak a városrendezési, adózási szempontok és a gazdaérdekek. A közgyűlés ezután 6 szavazattal 4 ellenében kimondotta, hogy felülvizsgálati kérelemmel él ugyan, de egyúttal a polgármester utján tárgyalásokat indít az érdemi megoldás céljából Két tag nem szavazott. Ezután Wassermann Frigyes műszaki tanácsosnak a villamos üzem vezetéséért az 1933—37. évekre évi 400 pengő munkadijat szavazták meg és megbízták az üzem további vezetésével. A zárószámadások. Szilágyi Mihály főszámvevő ismertette a városi háztartás 1936. évi zárószámadását. Közötte, hogy a számadásban az előző évi 74 ezer pengővel szemben 178 ezer pengő hiány mutatkozik. A nagy emelkedés oka formai. T. i. eddig bevételi hátralékként szerepelt egy nagyobbö8szegü fel nem vett kölcsön, s most ezt miniszteri intézkedésre törölni kellett. Ha a kórházügy megoldásra kerül és ingatlan átengedéssel rendezik a háztartásnak a kórházzal szemben fennálló 153 ezer pengő tartozását, akkor a 178 ezer pengős hiány eltűnik, mert 20 ezer
