Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-05-30 / 119. szám

1937. május 30 Zalamegyei Újság 3. Győr, Pannonhalma, Veszprém. Beszámoló egy tanulmányi kirándulásról. R ÉVÁI KÖNYV NAPJA TAMASI ÁRON ÁBEL Ábel a rengetegben Ábel az országban Ábel Amerikában Ára a Könyvnapon valódi egésZbórkötésben ____ P Ó.““ Budai György eredeti fametszeteivel Az önerejéből kultúremberré vált földműves-író csodálatos önéletrajza Ára a Könyvnapon házi lenvászonkoiésben P3.60 Könyvnapi ára vásionkötésben P 3.— Megírtuk, hogy a Notre Dame tanitónőképző és polgári leány­iskola hatvanegy növendéke hét főn reggel tanulmányi kirándu­lásra indult Győrbe, Pannonhal­mára és Veszprémbe. A kirándu lók szerdán érkeztek haza s ut- jukró! az egyik képzős a követ­kezőkben számol be : — Jó kedvvel indultunk útnak, i mert íudiuk, hogy sok szépet és tanulságosat látunk és gazdag ta­pasztalatokkal térünk msjd haza. Figyelmünket mindjárt az állomás elhagyása után lekötötte a tájnak szépsége. Alighogy kiértünk a ki­es Zalavölgybő), feltűnt a Keme­nesaljának két magánosán álló, jellegzetes hegye, a hires bort termő Somió és a Sághegy. Kelet felől homályosan látszottak a Ba- konynak a Kisalföldet szegélyező ágai, amelyeknek legészakibb nyúlványán fekszik Pannonhalma. A szép „vár“ nak azonban csak halvány körvonalait láthattuk, ami­kor Győr felé közeledtünk. — A győri állomáson várt ben­nünket Németh Ferenc hiitanár úr. Földalatti folyosón át mentünk az állomási épület előcsarnokába 8 amint az utcára léptünk, a ha­talmas, magastornyu városháza előtt álltunk. Jól megnéztük a szép épületet s azután a gondozott parkon es néhány szép u cán át az Orsolyák zá’dájába ér ünk, ahol a tanitónőképzőben egy si­kerűit minlaanitásí hallgattunk vég g. Pihenő uíán a tanár úr elkalauiolt bennünket a városnak minden, megtekintésre érdemes pontjára. Mindenekéit a Dunára voltunk kiváncsiak. De iermésze tesen csak a Kisduná! láthattuk, mert az „öreg“ Duna messze fo­lyik a várostól. A vashídon át­mentünk Révfaluba, ahonnan a városnak igen szép képét láthat­tuk. Visszatérve megtekintettük a hid közeiében a püspöni papne­velő intézetet, annak értékes könyvtárát, majd fe jutottunk a Káptalandombra, ahoi betértünk imára a székesegyházba. Imánk végeztével a templom szépségeit vizsgáig ttuk és hosszasan időz­tünk a templom főnevezetessége, Szent László királyunk hermája előtt. A templomból kijövet a püspöki palotát tekinieilü* meg, majd a palota alatt a Dunába torko ó Rábára tekintenünk le s gyönyörködtünk a szép látvány­ban. — Ez után sorra látogattuk a város többi nevezetességei*, a karmeliták és bencések templo­mát, majd a gyárvárosi új temp lomot. Utunkban a tanár úr fi gyelmeztetett bennünkei egy-egy közintézményre, régebbi épüle­tekre, történelmi eseményeket fel tüntető táblákra. A bencésump lom és a hozzá kél oldalról csat­lakozó rendház és gimnázium előtt terül el a piactér, ahol a „lőcsei fehér asszonyt“ ' lefejezté«. A hosszú séta és a tanár úr fe vi á- gositó magyaráza ai teljesen meg­ismertették ve ünk a csinos város1. — Kifáradtan tértünk este pi­henőre, de reggel már korán tál pon voltunk, hogy le ne késsü k a 7 órai vonatról, ame y Pannon­halmára vitt bennünket, A tá^as síkon úgyszólván nyílegyenesen vezet a vasút délfelé. Gyönyörűen bontakozott ki elöltünk Pannónia szent hegye, tetején ékes koroná­jával, az ősi bencés monostorral. Az állomásról a várhegy tövében fekvő Győrszentmárton község főutcájához, a Szent Imre úthoz csatiakozó szerpentinen vonultunk föl a kolostorhoz, amely óriási méreteivel csodálkozásra hangolt bennünket. A bejárainál a Bala- tonfüreden tartózkodó Kelemen Krizo8zíom főapát úr Öméltóságá­nak megbízásából Sárközy Pál dr. perjel úr Bánhegyi Jób dr. és Kallós Berí hold dr. főiskolai tanár urakkal és Vidóczy Asztrik jószágkormányzó úrral fogadott bennünket s mindjárt közölte is velünk, hogy Bánhegyi tanár úr lesz a kalauzunk, — Most megkezdődött „kőr­útunk“. Nem is tudom, mivel kezdjem leírását. Bánhegyi tanár ur páratlan figyelmességgel, lebi­lincselő kedvességgel teljesítette velünk szemben vállalt föladatát s bőséges magyarázatok kíséreté­ben tárta elénk a Rendnek felbe­csülhetetlen ériékü kincseit, ame­lyek között első helyen az óriási könyvtár áll. Szemkápráztató so­kasága van itt az irott és nyom­tatott könyveknek, amelyek hosszú évszázadok kultúrájáról beszélnek. Lélegzetvisszafojtva hallgattuk a pompás magyarázatot, amit bűn lelt volna csak egy köhintéssel is megzavarni. És egyik ámulatból a másikba estünk, amikor a re­mek székesegyházon kezdve vé­gigjárok nem a látni-, hanem a csodáinivalókat. A képtárat, a kis muzeumo', a levéltárat, ahol Hol­ler Konrád főtisztelendő úr, a za laegerszegie'snek jó ismerőse, adóit szakszerű magyarázatokat. Csodálkozásunk csak fokozódott az üvegfesimények szemlélésénél. — A monostor többi részének megtekintése után a Boldogasz- szony kápolnához és az ezredéves emlékműhöz mentünk, sétát tet­tünk a pompás parkban, elragad­tatással szemléltük a gyönyörű vidéket. — Kétszer tettük meg az utat Szenlmártonból föl a várba, de nem bántuk meg, mert örökre fe- íejiheietlen előttünk, amit a ma­gyar katoiikusság közel ezeréves feli gvárában láttunk, hallottunk. — Szerdán reggel a Bakony vadregényes tájain át utaztunk Veszprémbe. Ez az ut is egyik pontja volt a kirándulás program­jának, mert meg kellett néznünk a Bakonyt, csonka Hazánknak ezt a természeti szépségekben bővel­kedő vidékét is, amit csak most kerdünK értékelni. A rengetegek közepette, iit-ott alagutakon ke­resztül fuió vasú' 11 órára vitt bennü >ket Veszprémbe, ahol azon­ban csak pár órai időnk volt, mert delu án 3 órakor már az ál­lomáson kelleit lennünk. Az ősi püspöki városban Eberhardt Béla keuyesrendi főigazgató úr Ömél­tósága volt szives bennünket el- vezemi a múzeumba, a székes- egyházba, a Margit kolostor falaihoz és szép magyarázatokkal bővíteni ismerteinket. — És szerdán este visszaér­keztünk Zilaegerszegre. Hálásan köszönjük intézetünk igazgatósá­gának és tanári karának, hogy ezt a kirándulást megrendezték és körültekintő gondossággal vezet­tek bennünket olyan tanulmányi utón, amelyen sokat gyönyörköd­tünk és sokat, sokat tanultunk. Hálás köszönetét mondunk Né­A nagy világkrizisek a hires nagy vagyonokat még nem rom­bolták le. Az Egyesült Államok­ban a sok börze- és bankcsőd ellenére a milliomosok száma 1926 óta 11 ezerről 30 ezerre emelkedett, akik közül 511nek évenkint 1 milliónál több a jöve­delme. A Tiroler Anzeiger szerint Amerikának leggazdagabb embere még mindig Henry Ford, akinek vagyonát 5 milliárd dollárra be­csülik. J. D. Rockefeller 50 év óta 3 milliárd dollárt költött jó­tékony célra, halálakor vagyonát 2—3 milliárdra becsülték. A nagy­lelkű alapításokról hires Carnegie vagyonát 1 milliárdra tehetjük. Mellon, a nagy aluminiumgyáros vagyonát megbízható értesülések szerint 900 millió márkára, Edu­ard Harknessét 800 millióra, Paine Withney vasuíkirályét 450 millióra, a közismert Johne P. Morganét 500 millióra, Bankner, Astor, Vanderbilt, Sinclair és Do- hennyét egyenkint 350 millióra, Schvab Eber, Garryét 200 mil­lióra és ugyanennyire becsülhet­jük Stimson államtitkár vagyo­nát is. Angolországban, amely egykor a milliárdosok klasszikus országa volt, 1924 óta a milliomosok száma 600-ról 460-ra esett. Ang­lia leggazdagabb embere még mindig a westminsteri herceg, akié London területének három­negyed része, ami 900 millió meth Ferenc hittanár úrnak, Sár­közy Pál dr. perjel urnák, Bán­hegyi Jób dr. főiskolai tanár úr­nak, a főigazgató úr Öméltóságá­nak a szives kalauzolásért és tar­talmas, élvezetes magyarázatukért. Isten fizesse meg fáradozásaikat! márkát ér. Rotschildnek 500 mil­lió márkája van. Az angol király vagyona ehez mérten nem nagy, mert csak körülbelül 20 millió márkára tehető. A milliomosok száma leginkább Németországban csappant meg. 1914 óta 15.547-ről 2335-re esett. Jelenleg Németország legvagyo­nosabb emberének Friz Thissent tartják, akinek vagyona körülbe­lül 950 millió márkára tehető. Ezt követik : II. Vilmos 150 mil­lióval, Krupp, Öltő Wolf, Fürsten­berg hercege 250 millióval. Stin- nes család vagyona kerek 100 millió. Franciaország leggazdagabb emberei Coty parfümbereskedő, a francia báró Rotschild és a fran­cia állampolgárságot szerzett Aga Khan, akiknek 300 miliő márká­juk van. Magyarországon Eszter- házy. Pál vagyonát 250 millió márkára becsülik. Az első nő, akinek egymilliónál nagyobb vagyona van, az Egye­sült Államokban élő Miss Howrd Blich, ki 1'6 milliárd dollárt örö­köl, Lady Houstonnak 420 mil­liója, Lady Granardnak 390 mil­liója van. A világ legvagyonosabb em­berei azonban az indiai hercegek között keresendők. Egyik ameri­kai becslés szerint a világ leggaz­dagabb embere a heidarabadi Nizam, kinek vagyonát 6 milliárd márkára becsülik. A világ leggazdagabb emberei.

Next

/
Thumbnails
Contents