Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-04-07 / 76. szám
2. Zalamegyei Újság 1937. április 7. hasznái, a szerződés azonban ebben az esztendőben lejár. A pénzügyi paloia építése ügyé ben is eljárt a polgármester, de azt a választ nyerte, hogy az ügy előadója beteg, a jövő héten azonban megérkezik a miniszter leirata. Az bizonyos, hogy az épít kezések megtörténnek, csak még azt nem tudják, melyik helyen. Tárgyalt a polgármester a for galmiadó-részesedés és a gyakornoki állás betöltésének kérdésében is. A gyakornoki állást rövidesen^ betöltik, meri erre megv n az engedély. Az OTI-kölcsönből megépítik a kislakásokat. Ez az.ügy azonban most háttérbe szorul, mert első a pénzügyi palota. Ezek voltak a polgármester bu dapesii utjának eredményei. Elmérgesedett a szovjet—japán viszony. Tokio, ápr. 6. A japán hadügyminiszter kijelentette, hogy Japán kül és belpolitikai helyzete igen komoly. A külpolitikát a szovjetjapán viszony elmérgesedése jellemzi. Az új japán katonai terv rendeltetése megbénítani a szovjet távolkeleti politikáját. Az a törek- \ vés, hogy Oroszországgal egyenlő 5 fegyverkezést érjenek el és ezzel \ megakadályozzák a háborús ve- i szélyt. Tor may Cecile. Alig néhány napja, hogy utolsó útjára kisérték ki Szikrát, századunk elejének népszeiü Írónőjét, aki pompás megfigyeléssel rajzolta meg a magyar társadalmi életet és megdöbbentő éleslátással tárta fe! a háború előui magyar élet csillogó felszíne alatt lappangó és sötét tragédiánk csiráit magukkal sodró problémákat. S most ismét egy frissen hántolt eírt vesz körűi a nemzet hálás és kegyeletes szereíete. Tormay Cecile-t, az ójahh magyar korszak egyik legtehetségesebb regényíróját s leg hűségesebb magyarját gyászosuk őszinte fájdalommal & irodalmunk nagy veszteségének mélységes ál- érzésével. S a veszteség érzete annál nagyobb, mei? pályája még emelkedőben volt, sok szép gondolata és érzése vári még megöl ökítésrs s legnagyobb müve, a tatárjárás koráról tervezett regény- trilógiája befejezetlenül maradt. Tormay Cecils a magyar reá iizmus és naturalizmus virágkO' rában az önmagába mélyedéinek, az álomvilágnak és lírai hangulatoknak gyöngéd lelkű költője. Re gényalakjainak nem a külső életét tárja fel realisztikus apróiékosság- gal, hanem a sorsukból, többnyire szomorú sorsukból, kiáradó hangulatoknak ad művészi formát. Szeret a múltba nézni, elmerengeni a letűnt időkön s ebből a multbafeledkezé8ből is hangulatok születnek meg, amelyek között a valóság eseményei gyorsan futó álomképekként suhannak tovább. A legnagyobb eseményeket is csak sejteli és sohasem beszéli ei. A „Régi ház“-ban csak egy pillanatra vetíti elénk a szabadságharc nagy eseményét, Budavár ostromát. Mintha sűrű ködfáfyolon kérésziül iátnók a képet s mire megvilágosodnék előliünk, már el is tűnik a szemünk elől. S mégsem feledkezünk meg róla, mert nem emlékezetünkben, hartem az érzésünkben Őrizzük meg. A „Bujdosó könyv“ is, amely a forradalmak alatt nagy titokban írt nepiójsgy- zered tartalma/za, csupa líra, a személyes élményei nyomán leikéből kitörő haragnak, bánatnak, a mások bűnei miatti szégyenkezésnek nagy érzéshuüámzása. De ebből a nagy iíraiságból teljesen megértjük a kornak a leikét, ,az egyik oldalon az új hatalmasok gőgös feegyeüenságéí, vagy az elámítottak oktalan rajongását, a másikon a megalázotiságukban is hűséges m gyarcknak titkos reménykedéséi, de összefogni nem tudó teheíeúenségéf. Ai önmagába mélyedés tanítja meg arra, hogy beletekintsen a mások leikébe is. A lélekrajz regényírói művészetének egyik legnagyobb erőssége. A külső történésnél sokkal jobban érdekli a belső. A „Régi ház“-ban nem az egymást felváltó nemzedékek élettörténete a fontos, hanem a lelkűkben végbemenő küzdelem, különösen a végső, reménvMeien és tragikus harc, ameiyeí a régi falakhoz megindító szeretettel ragaszkodó utolsó örökös vív férjével, aki épen ilyen hűséggel, de győzelmesebb erővel védi ősi birtokát, amelyet csak a sok szép emiéket őrző ház feláldozásával lehet megmenteni. Az „Ősi küldöttében is a lélekrajz ragadja meg az olvasó lelkét. Ung vitéznek tragikus sorsú szerelme, külföldről haza tértében első találkoLegtökéletesebb látást biztosit a Zeiss punktal üveg! Kapható s cBánfai &piifia és fotó szaküzletében. Pécs* Zalaegerszeg. zása a tatárpusziLás rémségeivel, fájdalma, amikor meglátja a szü tői ház romjait, ahová örömmel sietett messze országból, a magyar regén) írás legszebb lélekraj- zai mellé ál írhatók. A korokat sohasem festi részletesen, hanem csak néhány embersorsra gyakorolt hatásukban, nem akar történettudós lenni, hanem az elmúlt idők szenemének megérzője és mepéreztetője. Pályájának kezdetén az irodalomban csak a művészi felada'o- kát kereste. „Emberek a kövek közön“ c. első legényébe és poé- tikus elbeszéléseibe nem hatolnak be a nemzed élei nagy történései és életbevágó problémái, csak egyéni sorsok!ól szólanak. Ekkor alakult már ki szép képekkel finoman átszőtt színes stílusa, amely annyira hoz/árilik érzelmes iírai- ságáboz. Da a háború alatt aggó dalmasan várt végső eredmény, a hirtelenüi ránkszakadt katasztrófa, a forradalmak viharzása rávezeúe a legnagyobb magyar írók hagyó Hiányos ú jára, anik az iíodalorn ban nemcsak a művészeinek egyik ágát, hanem a nemzeti élei irányítóját is látták. Költészetéből mind jobban erősödő hangon csendül ki nemzetét féltő és ösz- szefogásra buzdító szava. S már nem elégedett meg az irodalmi megnyilatkozással. Nemzeti küide- * tésének tudatában kilépett magányos szobájának csendjéből, az íróasztalt sokszor felcserélte a szószékkel s éppen olyan meggyőző erejű szónoknak bizonyult, mint amilyen gyöngéd lelkű és halk hangú lírikusnak írásaiban. Ez a hazafiul hivatásérzet hozta el egykor Zalaegerszegre is. Sokan emlékezünk meg arra a méiyha- tásu beszédre, amelyet akkor mondott. Az a közelség, amelybe akkor került Zalaegerszeggel, még mélyebbé teszi azt a fájdalmat, amelyet halála miatt érzünk. De fájdalmunk és kegyeletünk akkor legméltóbb hozzá, ha megbecsüljük irodalmi örökségéi s az ő leikéből gazdagítjuk a magunkét. Legu'oLó regényét „Őii küldöttnek neverte el. Ő is ilyen küldött volt, nem a magyarság hibáinak, hanem ősi erényeinek nagy író- művészi tehetséggel megáldott méltó küldőt:je és hirdetője. (S.) R ÜCatöükaas Legényegyesület közgyűlése. A Zalaegerszegi Katolikus Legényegyesület vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Pehm József pápai prelátus, disz- elnök vezetése melleit. A gyűlésen a tagok úgyszólván teljes számban vettek részt. A város képviseletében Mikula Szigfrid dr. h. polgármester jelent meg. A Kolping-ima elmondása után i Zenz Péter egyházi elnök üdvö- j zölte a diszelnököí prelátussá tör- ! tént kinevezése alkalmából Pehm \ József prelátus megköszönte az j üdvözlést, majd üdvözölte az j egyesület tagjait, a vendégeket, a h. polgármestert s a gyü ést i Szent József, az iparosság védő- j szentjének nevében megnyitotta. I A jegyzőkönyvvezető és hitele- : sitők kijelölése után Zenz Péter egyházi elnök részletes jelentést tett az egyesület egy évi működéséről. Az egyesület föladatához híven teljesiti kötelességét : vallásos és hazafias szellemben neveli tagjait s ismeretterjesztő előadások révén iparkodik a tagok műveltségi nívóját emelni. Gondoskodik a tagok, szórakoztatásáról is. Szeptember 6-án alakult meg az egyesület alosztályaként a Napsugár Leány- klub, amely szintén élénk tevékenységet fejt ki. — Farkas György pénztáros a pénztári helyzetről tett jelentést, amit követett Bita Lajos egyesületi gazda, Tóth József dékán, Lukács Pál h. könyvtáros és a számvizsgáló bizottság jelentése, amit Csiszár Lajos terjesztett elő s amelynek alapján a közgyűlés a fölmentést megadta. A Napsugár Klub működéséről Horváth Irén tanítónő, a Klub vezetője számolt be. Kitűnik abból, hogy a Leányklub megszervezésével az egyesület nagyon fontos munkát végzett. A szervezési munka még folyamatban van. A Klub rövid néhány hónapi működésének szép eredményéről a március 21-iki előadás alkalmával tanúságot tett, amikor nagy érdeklődés mellett a liturgikus mozgásokat mutatta be. Pehm József prelátus tíiszelnök köszönetett mondott az egyesület vezetőségének és tagjainak lelki- ismeretes munkájukért, dicsérte az elért szép eredményeket s a közgyűlés a jelentéseket elismeréssel vette tudomásul. Ezután a könyvtáros eltávozásával megüresedett könyvtárosi tisztséget a választmány javaslata alapján Lukács Pálra ruházták, Németh Józsefet pedig válaszmányi póttaggá választották. Az indítványok során elfogadták Kiss József egyesületi jegyzőnek azt a javaslatát, hogy megalakítják a hiíbuzgalmi és társadalmi szakosztályt Egyben mindegyik szakosztályba 12 tagot választottak. A napirend letárgyalása után Pehm József diszelnök mondotta el záróbeszédét, amelyben utalt arra, hogy a közgyűlést a húsvéti ünnepkör egyik legszebb ünnepén, fehérvasárnap, a tisztalelküség ünnepén tartották meg s magyarázta a fehérvasárnap jelentőségét. Szólott az egyesület feladatairól s azokról a veszedelmekről, amelyek ma nem csak az ifjúságot, hanem az egész emberiséget fenyegetik s amelyek ellen csak tisztalelküség- gel, Istenbe vetett rendíthetetlen hittel védekezhetünk. Örömét fejezte ki az egyesület szép fejlődése és működése fölött s különösen kiemelte a Leányklubnak fontos szerepét és azt a nagy érdeklődést és példás fegyelmezettséget, ami a gyűlésen megnyilvánult. Isten áldását kérte az egyesület további működésére. Az egybegyűltek ezután elmondották a Hiszekegyet s ezzel a gyűlés befejeződött. — Modern lakberendezést bizalommal vásárolhatunk a Dunántúl legnagyobb, 50 évoa cágénél: Kapstein bútorárú- házak, Nagykanizaa. Oleaó árak. Kedvezd fizetési feltételek. Kérjen árajánlatot I
