Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-05-23 / 114. szám
XX. évfolyam 114. szám; 1937. május 23. Vasárnap Ara 8 fillér m w áMJ Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ====== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Tizenkettőt ütött az óra. Akkor, amikor még nem volt szükségképen dohosa romantika, a jó bakter végig kocogott a falu nagy utcáján és elnyújtott éneklő hangon elhangoskodta mondóká- ját: tizenkettőt ütött az óra. Csak azt akarta az esetleg éledezőknek tudtukra adni, hogy még nyugodtan a másik oldalukra fordulhatnak, a faluban nincs semmi baj, aludjanak csak, a reggel még messze. Ma is járják a falut és éjjeli őrök, de a bakter alakja köré szövődött romantikát, mint annyi más kedves emléket, csak a múlt szépségein elmélázó lélek idézgeti néha néha vissza. Most azonban a múlt kedves aprólékosságainak idézgetésére, a tizenkettedik órát bekiáltó bakter hangja elveszi nyugalmamat. Különös, szorongó érzések ejtenek hatalmukba. Látom a hegyhátakon, völgyekben, mindenfelé az országban a sok-sok falut, mint megannyi méhkast. Rájuk borul az éjszaka sötétsége. Hát alusznak? Békésen, nyugodtan? Nem. Az arcokon ott látom a kínzó, beteges gyűrődéseket A barázdás homlokok csak nem tudnak kisimulni. Csak itt ott suhaan át mosolyféle egy-egy gyermekarcon. Ez édeset álmodik. Még gyermek. Keresem az éjszaka dermedt, mégis megnyugtató csendjét. De nem találom. Csak nyugtalanul hánykolódó embereket Nehéz sóhajokat hallok. Olykor fojtott káromlást. Amott egy-egy szem pár izzik. Jaj! Csak nem a sze retet gyújtja ki. Közelről megérzem — a gyűlölködés kicsi ördögei szítják a parazsat, hogy még éjszakára se aludjék ki. Ah, nem boldog a falu álma. Keservesen nyugtalan az éjszakája. De akkor milyen lesz az ébredése. A reggele. A munkás napja, Épit-e oltárt. Szeretetre dobbantja e és áldozatokra készteti a Haza, a család sorsa. Bakter vagyok a nyugtalan magyar éjszakában. Láthatatlan szárnyakat kölcsönöz az aggodalmaskodó lelkem és végigjárom a magyar falvakat. Óh, nem alusznak. Nem erőt gyűjtenek a következő dolgos napra. Mintha egyszerre sok sok apró pipics lángot helyeznének a kis ablakokba. A békétlenség, a boldogtalanság, a gondok, a nélkülöző sek sanyargató jelenlétét hirdető mécseseket. Nem üres frázis, amit unalmas- ságig agyon csépeltek, nem a gondolabzegénységben tollat rágó iró, vagy megszorult demagóg mentő témája, hanem győzelmesen fájó igazság, hogy az elsodort faluk veszedelme fenyeget. De ez a magyar élet pusztulását jelenti. A falu bajai mellett nem lehet városi kényeskedó finomkodással, ajakbiggyesztéssel, nemtörődömséggel elmenni. Mentsük a falut és vele a nemzet jövőjét. Vagy. . . Eh, amit most gondoltam, jobb, ha meghal bennem. Mentsük a falut. Szeretném, ha kiáltásomat meghallanák azok, akik a falu sorsát intézik, vagy érte sokat tehetnek. De azt mondottam : bakter vagyok. Hát ott maradok a faluban. Elénekelem, ami a kötelességem: tizenkettőt ütött az óra. Ti, fáradt, szegény, apró házakban, zsuppos, nádfe- deies kunyhókban, kevés levegőjű nyomorúságos vackokon elgyötört testeteket pihentető drága véreim, magyarok, ti csak aludjatok. Akarjatok aludni még. Csak győz kődjetek az álomtalansággal. Talán sikerül legyűrni. Reggelre még sem lesz olyan ólmos nehéz a testetek. A kevés pihenés is türhetőbbé teszi a küzdelmes holnap kemény harcait. Mondom, ti aludjatok! De ébredjetek ti, akik ott laktok a falu első házaiban, akik a lefüggönyözött ablakok mögül jobban ki tudjátok szoritani a gyilkos gondokat. Eh, jól tudom én, hogy nálatok sem a rózsa szinü napsugár kukucskál csak be az ablakokon. Ismeritek ti is a gondokat. Sőt a nélkülözés is harapott már egyszer-kétszer nálatok is. Legalább is le akart ülni asztalotokhoz nem kívánatos vendégnek. Mégis, mégis mert finomabb a lelkeíek, mert intelligensek vagytok, mert keil, hogy a szivetek húzzon a szemetek láttára a sovány kenyérért verítékkel dolgozó atyafiakhoz, — ti ébredjetek. Tizenkettőt ütött az óra. Halottátok ? A tizenkettediket. Tovább nem lehet várni. A falu lelkének megujhódását várjuk. De a lelkipásztorok ezért halálra beszélhetik magukat, ha ti, a falu intelligenciája nem ébredtek. Ha közönyösségíekkel megriasztjátok minden jónak a csiráját, elpusztul a falu, elpusz túl a magyar élet, de a közös sorsot, a pusztulást ti sem kerülitek el. De el a fekete pesszimizmussal. Ismeritek, hogy nemes szivetek, jó példátok csodákat tehet. Hát akkor ébredjetek ebben a sötét, boldogtalan magyar éjszakában. Ébredjetek és keljetek fel a tizenkettedik órában. Ti legyetek talpon. A reggelt ti köszöntsétek. A ti frisseségetek, áldozataitok, a nagy mentésre hősies felkészült ségetek teremtsenek új, szebb életet. Ti legyetek a mai idők hős árvízi hajósai. És a Haza, a falú szebb lesz, mint valaha. A Szentév küszöbén állunk. A fényes, káprázatos isteni kegyelmeket gazdagon szétárasztó ünnepségek idejére az új magyarságnak már a krisztusi erényekben kell pompáznia és megmutatni az egész világnak, hogy Szent István népe ma is élet- és küzdőképes, egy szive-lelke van. Állhatatos a hitben, Krisztushoz az Budapest, május 22. Az olasz uralkodói pár tiszteletére tegnap délután a kormányzói pár a Várkertben kerti ünnepélyt rendezett, amelyen 3 ezer vendég vett részt. Este a királyi család az Operaházban jelent meg a tiszteletére rendezett rövid díszelőadáson, előzőén pedig az olasz követségen diszebédet adott az uralkodó a kormányzó és felesége tiszteletére. Ma reggel Viktor Emánuel autón váratlanul Esztergomba utazott Serédi hercegprímás meglátogatására. Esztergom közönségét meglepetésszerűen érte a látogatás és nem készültek fo • gadtatás a, de mindenütt felismerték az uralkodót és lelkesen ünnepelték. A király a hercegprímás kalauzolása mellett megtekintette a bazilikát, a bazilika kincstárát, valamint az árpádkori ásatásokat. A városba érkező királyt a káptalan tagjai és a helyi hatóságok élén Serédi hercegprímás fogadta és rövid beszéddel üdvözölte. Rámutatott a prímás Esztergom jelentőségére. Élmondotta, hogy a város 300 évig a magyar királyok székvárosa volt, 900 év óta pedig a prímás szék helye. A királynak, aki pár szóval válaszolt az üdvözlésre, a prímás bemutatta a város vezető személyiségeit. Ezután a hercegprímás megmutatta az uralkodónak a bazilikát, a kincstárt, a primási palotát és az ásatásokat. A király mindent nagy érdeklődéssel szemlélt. Az ásatások helyéről sokáig szemlélte a Kisalföldre nyíló szép kilátást. Az uralkodó délelőtt 11 órakor érkezett vissza Esztergomból Budapestre és az olasz követségre hajtatott, ahol az olasz kolónia tagjainak tisztelgését fogadta. A budapesti olaszok lelkes ünneplésben részesítették a királyt. A királyi pár ma délután meg jelenik a lóversenyen, majd este 7 órakor különvonaton visszaindul Rómába. A búcsúztatás épen olyan ünnepélyesen történik, mint a fogadtatás Berlin, május 22. A német Oltárhoz való ragaszkodásban, egyek a Haza szeretetében és szűkölködő nincsen küztünk, mert a jóság, a kölcsönös szeretet megfelezi az egyetlen darab kenyeret. Fel erre a nagyszerű munkára Tizenkettőt ütött az óra. F . . . . sajtó az olasz király látogatása alkalmából kifejezi azt a meggyőződését, hogy az olasz-magyar barátság az európai politika legfontosabb tényezői közé tartozik. A királylátogatással kapcsolatban Magyarországnak alkalma nyílott, hogy kifejezésre juttassa lélfen- tartási akaratát és azt, hogy újból tényező akar lenni a Duna völgyében. Különösen jelentős, hogy ezt az akaratát az olasz uralkodó jelenlétében fejezi ki. Égy évvel ezelőtt példátlan nyomást gyakoroltak Olaszországra. Akkor Magyar- ország nagy hűséggel állott az olasz nemzet mellett és ezt Olaszország nem felejtheti el. Róma, május 22. A képviselőházban és a szenátusban tegnap ismét melegen tüntettek Magyar- ország melleit. A képviselöházban felolvasták a magyar képviselőház választáviratát, a szenátusban pedig a felsőház válaszát. Ez alkalommal a képviselők és szenátorok lelkesen ünnepelték a magyarolasz barátságot. London, május 22 A Times mai száma ismét megállapítja, hogy Budapesten nagy melegséggel ünnepük ?z olasz királyt. Fogialkoiik Ciano politikai és gazdasági tárgyalásaival s azoknak nagy jelentőséget tulajdonit. Budapest, május 22. Ciano olasz külügyminiszter ma is folytatta tárgyalásait Darányi miniszterelnökkel és Kánya külügyminiszterrel. A háromnapos tárgyalásokról estére hivatalos tájé- I koztató közleményt adnak ki. A | megbeszéléseken főleg gazdasági * kérdéseket tárgyaltak, de megvitatták az összes időszerű politikai kérdéseket is. Hír szerint szóba került Magyar- ország katonai egyenjogúságának kérdése is, amelyek megvalósítását már az olasz sajtó is köve- tele. A jövő hét elején gazdasági szak bízót ság utazik Rómába és folytatja a gazdasági tárgyalásokat. Wiktor Emánuel Esztergomban meglátogatta Serédi hercegprímást. Pa est© utazik el az olasz uralkodó pár.
