Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-05-22 / 113. szám

1937. május 22,

Zalamegyei Újság

Cukor és fajvédelem.

Ezzel a címmel Teleki Mihály gróf országgyűlési képviselő, az országos mezőgazdasági kamara aíelnöke egyik fővárosi lapban cikket irt, amelyet kiváló érdekessége miatt itt közlünk.

—A mai magas cukorárak teljesen lehetetlenné teszik, hogy a falusi szegénység cukrot vásároljon ; lehetetlenné teszik, hogy ez, a gyermek fejlődésére olyan rendkívül fontos élelmicikk a falusi lakosság és egyáltalában az ország lakossága körében megfelelő fogyasztásra találjon. Sajnálattal keli megállapítanunk, hogy nálunk a fejenkinti cukorfogyasztás csak 9 5 kilógrammot tesz ki s ezzel szemben az európai átlag 23 kilógramm, a magyar cukor fogyasztás fejkvótája tehát 57 százalékkal van az európai állag a'att.

Szomorúan kell megállapítanom azt is, hogy csak két európai államban rosszabb a helyzet e tekintetben, mint nálunk.

— De ha e minimális fejkvóta mellett még azt nézzük, hogy hol fogy a cukor, akkor különös képet látunk. Az ország egész cukorfogyasztásának 50 százaléka Budapestre esik, 30 százaléka a vidéki városokra és csak 20 szá zaléka a mezőgazdasági lakosságra. Feltétlenül szükségesnek tartom tehát, hogy elsősorban a mezőgazdasági munkásság és kis- birtokosság körében a cukorfogyasztás fejkvótáját minden u'on módon emeljük, hogy az a réteg, amelynek oroszlánrésze van a cukorrépatermelés révén a cukor előállításában, a cukorfogyasztásba is belekapcsolódliassé«.

— Ma a cukorárak magasságát két komponens okozza.

Az egyik az állam haszonrészesedése, a máik pedig a cukorgyárak előállítási költ ■ sége.

Ha a cukorfogyasztást emeini akarjuk, akkor nagymértékben le kell szállítanunk a cukor árát, a cukor árával kapcsolatban pedig le kell szállítanunk az állami haszonrészesedést, valamint revízió alá kell vennünk a gyárak előállítási költségét is és itt is nagyobb mértékű leszállításnak kell bekövetkeznie.

j fillér, a kis- és nagyközségekben pedig csak 1 pergő 57 fillér volt a cuko:fogyasztás fejadója.

— Ha a foglalkozási ágak szerint akarom széjjelbontani a kérdést, akkor megállapítható, hogy a mezőgazdaságnál csak 2 pengő 24 fillér a cukorfogyasztás fej adója, szemben a kereskedelem 8 pengő 91 fillérjével és a szabad foglalkozásúak 9 pengő 21 fillérjével. Ha a mezőgazdasági munkásság és a mezőgazdasági tör - pebirtokosság 3 milliónyi tömegénél a cukorfogy iszlást fejenként csak 2 kilóval tudnánk emelni, máris 60.000 métermázsával emelnők a belföldi cukorfogyasztást. Ha az árleszállítás tényleg beköyeikezik, ennek meg is van lehetősége.

— De rá kívánok mutatni még arra is, hogy a cukorár leszállításával a háztartások cukorfogyasztása is emeliednék. Régebben az volt a szokás a háziasszonyok körében és ez volt a kedvenc foglalkozásuk, hogy befőzlek, kompólol készítettek. Ma ez a szokás teljesen kiment a divatból a drága cukor miatt. De meg kívánom említeni azt is, hogy elsősorban a hazai kászgyü- möiceöt feldolgozó konzervipar szempontjából lenne rendkívüli jelentősége a cukorár mérséklésének, mert ezzel ennek az iparnak versenyképességét kü íö dön nagy mértekben emelnők,

— A hazai konzervipar halai ma, fejlődésének illusztrálására megemlítem, hogy az 1931. és az 1935. évi adatokat összehasonlítva, paradicsompürében, paradicsomlében exportunk 9000 méier- mázsárói 48 0C0 mélermársára emelkedett, gyümöicskiviieiünk ped'g 1540 métermázsáról 2200 métermázsára emelkedett, ugyanakkor, amikor kész gyümölcskon- zerv kivitelünk 200 mázsáról csak 700 mázsára emekcdell.

— A cukorár mérséklése fel téllenül Síü,«séges azért, hogy a hazai gyümölcstermelés értékesítési lehetőségeit biztosítsuk.

A minimális cukorfogyasztás következménye az a sajnálatos tény is, hogy újabban a katonai avatásoknál a falusi fiatalság sokkal kisebb számban válik be, mint a városi.

2.

támadásra indultak és a szakadék szélén karókkal hét ember megtámadta a pénzügyőröket, akik közül többen megsebesültek. Ekkor használták a pénzügyőrök pisztolyaikat s több lövést adtak le. Az egyik lövés kioltotta Varga Vince életét, több falusi azonban nem sebesült meg.

A csendőrség a n>omozás befejeztével hét gyanúsítottat szállított be az ügyészségre: Varga István, Palkovics József, Palkó- vies István, Varga Ferenc, Pálfi László, Bódics József és Qellén Sándor pelrikereszturi lakosokat. A vizsgálóbíró kihallgatta a gyanúsítottakat, majd a pénzügyőrök megtámadásának nyomatékos gyanúja miatt valamennyiöket előze tes letartóztatásba helyezte. Egyik letartóztatott felfolyamodást jelentett be a vádtanácshoz.

EMI Htjára a Csány cserkészek bábszínháza.

A göcseji hét idején Büky Béla festőművész, a „magyar játék“ mozgalom népszerűsítője, Zala egerszegen is bemutatta a magyar bábjátékot. Az akkor látottak adtak ösztönzést a Csány iparos cserkészeknek, hogy bábszínházát szervezzenek a nagyközönség és főleg a gyermekek szórakoztatására.

Hónapokon keresztül dolgoztak szorgalmasan : fúrtak-faragtak, tanultak fáradhatatlanul. A nehéz ipari munkához szokott kezek megtanulták az apró bábuk bo nyolult és ügyességet kivánó kezelését és most kész a Csány cserkészek magyar bábszínháza. Tegnap este mulatták be Serényi mester műtermében a helyi sajtónak teljes sikerrel.

A színház magyaros díszítésű színpad, a leggondosabb felszereléssel. Minden cserkészek munkája : az ízléses kiállítású színház, a művészien faragod és festett diszletek. Csak a bábuk készítésében és öltöztetésében segíted ügyes női kéz.

A bemutatón a cserkészfiuk három szép mesét, illetően költeményt adtak elő, részb-m zene- és énekkisérettel. Mikor a függöny először 8zétfutott, az álruhás királyfi története pergett le a nézők előtt. A bábuk jól morogtak, egyéni életet éltek a mozgató cserkészek ujjain és a végén tap sot arattak. Ép igy sikere volt Arany János fülemüle verse humoros előadásának. A biró egyikmásik mozdulata sok nevetést fakasztott. Harmadik, elég nehéz számként a „Három kivánságor“ adták elő. A változatos mozdulatoknak, az érdekes mesének szintén sikere volt.

A Csány cserkészek bábszínháza most elindul útjára, a felnőttek és gyermekek meghóditá Sára. Először az iskolák ifjúságának akarják bemutatni a cserkészek. Később szerepelnek a báb színházzal a balatonfüredi cserkészni pon, a nyári táborban és több városban, ahova már s meghívták az iparos cserkészeket. Hisszük, hogy megérdemeli tetszést aratnak a diákok soraiban ép úgy, mint a falu és város felnőtiei között.

— Modern lakberendezési bizalommal vásárolhatunk a Dunántúl legnagyobb, 50 éves cégénél: Kopstein bútoráruházak, Nagykanizsa. Olcsó árak. Kedvező fizetési feltételek. Kérjen árajánlatot I

— 1932-ben az ország belföldi fogyasztása 842 000 métermázsa volt, mert ezután f zetíek fogyasztási adót. Ebből a fejenkinti cu koradó Budapesten 21 pengő 86 fillér vol>, mutatván, hogy milyen nagy a fogyasztás; ezzel szemben a törvényhatósági joggal feiruhá zott városokban 6 pengő 95 fillér, a megyei városokban 6 pengő 40

— De rá kívánok ezzei a kérdéssel kapcsolatban mutatni a cukorár másik komponensére is. Hét métermázsa 16 százalékot po larizáló cukorrépából egy méter máísa kristáheukor állítható eiő, amelynek előállítási költsége a mezőgazdasági kamaráknál levő pontos adatok szerint mázsánkint 46 pengő 29 fillér. Megjegyzem,

ÜZLETÜNKET

as

Arany Bárány épületbe

helyeztük át.

c Bánfaioptifia fotó

szaküztete Zalaegerszeg.

hogy ebben az összegben a gyárak által fizetett adó is benne van. Ha már most hozzáveszem ehez a kincstári haszonrészesedést, akkor 98 pengő 29 filléres cukorárat kapok.

Ezzel szemben a kristálycukor nagyfogyasztói ára Budapesten 128 pengő, vidéken 132 pengő. Ha a belföldi cukorfogyasztást emelnők, akkor feltétlenül meglenne a mód arra, hogy a cukorgyáraknak ezt a 30 pengős span- nungját is csökkenteni lehessen,

mert a cukorfogyasztás emelkedésével az exportcukorra a gyáraknak nem kellene ráfizetniük.

— Az 1935/36. gazdasági évben a gyárak 1,052 000 méter- mázea cukrot állítottak elő. Ebből Magyarországon beífogyasztásban elfogyott 974 000 métermázsa, vagyis egész termelésünknek 92 5 százaléka és 7 5 százalék került exportra. Ha tehát a belföldi fogyasztást emeifiő*, ha az általam előbb említed rétegeket a fogyasztásba bekapcsolók, ha az ipar és a háziasszonyok cukorfogyasztását emelnők, akkor ezt a minimális exportmennyiséget feltétlenül Ki lehetne kapcsolni és meg lenne a mód arra, hogy a ma körülbelül 85 C00 katasztrá'is holdnyi cukorrápatermelő terü'etet emeini lehetne, ami szociális szem- pon bói rendkívül fontos, mert

nincs egyetlen olyan növény, amely annyi munkásnak adna kenyeret, mint épen a cukorrépa.

— Szóvá keit tenni azt is, hogy minden más termelvényné), portékánál a vevő fizeti a forgalmiadót. Miért csak a szerencsétlen cukorrépa az egyedüli, amelynél a termelő fizeti ? Fizessék ect a cukorrépaforgalmiadót a gyárak 1 Miért legyen ez kivétel a többiek között ? A gyárak ezt a 450.000 pengős megterhelést nyugodtan e buják, viszont a gazdaközönségen sokat segítene ennek elengedése.

— Folytathatnám még oldala kon át e?eke!, amelyek mind a cukorkérdés gyökeres megoldását sürgetik, de a következmény akkor sem lenne más:

— Ezt az ügyet, főként pedig a mezőgazdasági lakosság gyermekeinek cukorral való ellátását ha'oralás nélkül keli most már dűlőre vinni, mielőtt a cukorhiány további mérhetetlen károkat okozhatna a falusi gyermekek ezrei között . , .

Jogesetek

Vagyonváltság fö’deken, ha ez a terű et többek tulajdonát is képezi, a vadászati jog az államot illeti. A pénzügyigazgatóság nyilvános árverésen adja bérbe az új vadászati jogot.

Ha a legeltetési társulat a sertéspásztort rz Országos Gazdasági Munkáspénztárnál biztosította, úgy az orvosi és gyógyszerköltséget a pénztár fizeti a pásztor és családtagjai betegsége esetén Ha azonban az Országos Gizdasági Munkáspénztárnál biztosit-. a nem volt, úgy a gyógyszer és orvosi köl ségek a munkaadót terhelik.

Ami újdonság holnap, azt már ma láthatja TÖTH Gyulánál