Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)

1937-05-20 / 111. szám

2. Zalamegyei Újság 1937. május 20. Világegyház. Állandó légi összekötietés jön létre Olaszország és a Szentföld között. Maga a pápa is örömmel üdvözölte az új intézményt és a Brindisi—Palesztinái vállalkozás • nak apostoli áldását küldte. Augsburgban és Meitingen- ben nagy papi összejövetelek vol­tak, amelyek főtárgya a néplitur­gia volt. A gyűlések legkiválóbb előadójaként Parsch Pius, a hires esztrák liturgikus szerepelt. A prágai katolikusok végre szóhoz jutnak a rádióban is. Az Actio Catholica hosszas küzdelme után végül is elérte, hogy a prá­gai ieadóban egyházi ténykedé­sek, szentbeszédek, előadások stb. is helyet kapjanak. Annál is in­kább méltányos eredmény ez, mert hiszen a cseh rádióhallga­tók háromnegyed része katolikus. Csehszlovákiában egyre erő­södik a halottégetési propaganda. A katolikus püspökök szembe- szállnak a szabadkőműves forrá­sokból táplálkozó áramlattal és híveik fölvilágovitásával igyekez­nek ellensúlyozni a propagandát. A párisi vi'ágkiállitás pápai pávilionja a legelsői között ké­szült el. A rendkívül ötletes és nagyvonalú építményen már fönt van a pápai lobogó is. Az „Osservatore Romano“ szerint liturgikus művészeti kiál­lítás készül Algírban. A kiállítást Msgr. Leynad érsek védnöksége alatt rendezik. A kommunizmus elleni pápai körlevél tudományos magyarázata kerül rövidesen a belga könyv­piacra. A 400 oldalas mű szer­zője a premonirei Dekkers Alfréd. Az angol katolikus püspöki kar rendelete érielmében május 12-én, a királykoronázás napján minden katolikus templomban hálaadó szentmisét mondottak. Hinsley westminsteri érsek pedig a pápai különkövelség jelenlété­ben május 13 án mondott ünne­pélyes Te Deumot székesegyhá­zában James Dühig, az ausztráliai Brisbane érseke püspökké szente­lésének 20. évfordulóját ünnepli. Püspöksége alatt 300 különböző alkotást hozott létre, köztük 144 templomot. Alapított vagy 40 új plébániát és számos új kolostort. Székhelyén most van épülőben az új katedráiig. A tapolcai Palestrina Kórus hangversenye. A tapolcai Palestrina Kórus a a filmharmonikus zenekarral együ tesen a Pannónia nagyter­mében nagysikerű hangversenyt rendezett. A bemulatott müror- számokat a szép művészi magas­latára emelte a két együttes tö­kéletes virtuozitása. Minden mű sorszámon meglátszott a komoly elmélyülés és az alapos munka. Magas nívójú, gazdag zenei él­ményt nyújtott a hangverseny, amely úgy formailag, mint tar­talmilag jelentős mértékben felül­múlta az együttesnek eddigi művészi produkcióit. Hosszú lelkiismeretes munkának méltó elismerése jutóit kifejezésre ab ban a meleg érdeklődésben és viharos tetszésnyilvánításokban, amely a közkedvelt Palestrina Kórus minden egyes s?áma után megnyilvánult. Énekük salaktalan tisztasággal szárnyalt a zenekari kiséretnek színekkel fokozott ha­tásos hangárnyaiásában. Nagy hatást kellett az énekkar Haydn: a „Teremtés“ oratóriu­mából előadóit részleteivel. Liszt XIV. rapszódiájában a zenekar nagyszerűen csillogtatta meg a mester művészi képességeit. A hangversenyt Dómján István dr. karnagy vezényelte teljes elismerés­sel. A zongoraszámot dr. Dom- jánné, a harmónium szólót pe- Valday Mancika látták el kultu­rális és nagyvonalú játékukkal. A pogányok, a Túrán egyistenhivők külön Rákóczi ünnepélye Eddig még nem tudjuk, hogy Magyarországon is vannak — pogányok, akik külön szervezetet alkotnak és annak magyar nem­zeti címet és jelleget adományoz­tak. Most azu'án tudomást sze­rezhetünk felőlük annak a jelen­tésnek kapcsán, amit főtáltosuk küldött meg az „Előre“ című lap­nak. A pogányok vagyis a „Tú­rán egyistenhivők“ azon a napon, amelyen a Rákóczi szobrot lelep­lezték, szintén rendeztek ugyan csak Budapesten Rákóczi ünne­pélyt s az erről bekü döít tudó­sítás a következőket mondja: — „Ismeretes az a nagy elkesere­dés, amelyet pogánykörökben az a hir okozoit, hogy a Rákóczi ünnep díszszónoka Hóman Bálint lesz, Szekfü Gyula munkatársa. Úgy érezték, hogy ebben a lég­körben nem ünnepelhetnek s ezért megrendezték a pogányok külön Rákóczi-ünnepélyét Vasárnap már kora reggel nagy tömegben vonultak fel a különféle pogányszerveze.ek tag­jai az Aranyhegyen levő Koppány- toronyhoz. Újpest, Csepel, An­gyalföld és a város ontották a pogányíömegeket. A tiszántú iakat Virrasztó Koppány, a nemrég el- iéit orosházai táltos vezette. Az ünnepély a következő po gányindulóvai kezdődött, amelyet egy Fehér Ferenc nevű, engedély néíkü i utcai árus in a pogányok számára : Dögkeselyűk vijjogása haitik. Vad zivatarnak bősz lármája zajlik, Hadúrnak napja beborult felettünk, Hitvány fajoknak szolganépe lettünk. De lesz még a magyar erős hadi nép, Ha ősi hitének az útjára lép, Ha visszatér ősi széni hitünk, Ha visszatér a mi nagy hitünk! Kilencszáz éve vak csodára várunk, Kilencszáz éve sötét éjben járunk, Minden lépéssel ingoványra lépünk, Pusztul a nemzet, pusztul a mi népünk. Az ősi vérnek örök a törvénye, Felkelő Nap pirkád már a fénye, Őshun utódok mind egymásra lelnek, Szent hévvel-lánggal bátran hadba kelnek, stb. Az első szónok Kémeri Nagy Imre volt, aki méltatta a nap je­lentőségét, követelte, hogy Rákóczi hamvait a csonka földbe kell át­menetileg is elhelyezni, hogy az a nemzet zarándokhelye lehessen. Majd a Habsburgokat szidta. El­mondotta, hogy egyik ősét kivé­geztették. Kijelentette, hogy * ő oldalági rokona a lázadó Vattha vezérnek s az ő lelkében Vattha szelleme él tovább. Virrasztó Koppány az igazi ma­gyarok, a dolgozó földművesek és kubikusok, mint az igazi „magyar arisztokrácia“ szerepét méltatta. Kijelentette, hogy a kubikusoknak, mint a ma­gyarság igazi arisztokráciájának s a honszerzők egyenes utódainak ismét át kell venni az ország ve­zetését s meg kell tisztítani a nemzetet az idegen bevándorol­taktól és legfökép az idegen esz­méktől. Kijelentette, hogy őt esz­méiért már halállal is fenyegették meg, de ő nem fél a haláltól, mert egyszer úgyis meg kell halni s a nemzet és faj szolgálatában ó azt szívesen bármikor megtenni kész. Balatoni Levente, a Nemzeti Front rohamosztagának parancs­noka, kinek neve a szilveszteri Abbázia féle büzbombás merény­let kapcsán bukkant fel először, sajnálattal emlitetie, hogy a Tú­rán egyistenhivők mozgalmát ed­dig kellőképen nem ismerte, mert azi a lapok elferdi ették. Most látja csak, hogyha igaz magyarokat akar találni, akkor ide kell jönnie, akik leszármazás szerint is, meg faj szerint is, Koppány egyenes utó­dai. Követelte a lézengő „ritterek" utódaitól való megtisztítását a nemzet­nek. Dajka András dr. imádkozott s a turáni egyistenhivőket mér­sékletre intette. Saját példáját hozta fel intőül. Ö sok büntetést szenvedett el az általa folytatott meddő küzdelmekben. Márton Jenő dr. főtáltosi áldá­sát adta a megjelentekre. Azt a reményét fejezte ki, hogy nem­sokára a „Kelenhegyen* ünne­líraim I Budapest sem nyújt többet az úri ruházkodásban, mint TÓTH SZABÓ _______________________ _______ZALAEGERSZEG. pelhe tnek. Gellért szobrát mú­zeumba teszik és felállítják he­lyette ugyanarra a helyre Vatthá- nak és Levente királyfinak lovas­szobrát az eisatnyult ivadékok számára örök intőjelül“. Eddig a pogányok hivatalos jelentése aranyhegyi Rákóczi ün­nepségükről. Gélért püspök szobra valószínűen remegve néz az Aranyhegy felé és félelemtől eltelve várja azokat a pogány tö­megeket, amelyek az ő eltávolítá­sát ilyen szépen elhatározták. HÍREK Róm. kát. és új görög Bernardin Prot. Bernát Izr. Szíván 10. Napkelte 4 óra 18 perc. Nyug­szik 19 óra 35 perckor Idő: Gyengülő nyugati később isméi délnyugati szél, több helyen zivatar, egyes helyeken jégeső, a meleg tovább csökken. — Vas megye árvaszéki el­nökévé egyhangúan Kiss Gyula Zsigmond dr. eddigi helyetteselnö­köt, ülnökké pedig Kóczán József dr. tb. főszolgabírót választották. — Hősi emlékmű avatás. Csácsbozeokon vasárnap, folyó hó 23-án avatják föl a hősök em­lékművét ünnepély keretében. Az ünnepély sorrendje a következő: Fél 10 órakor tábori szentmisét mond Szaiay Albert dr. bencés jószágkormányzó. Hiszekegy, ját- sza a zalaegerszegi leventezene­kar. Megnyitó beszédet mond Schnattner Szigfrid bencés plébá­nos. A lepel lehullásakor a zene­kar a Himnuszt já'sza. Az emlék­mű megáldása. Ünnepi beszédet mond Brand Sándor dr. várme­gyei főjegyző. Szavalat, ének, szavalókórus, vezeti és vezényli vitéz Varsányi József ig. k. ta­nító. Az emlékművet átveszi Ruiss János főjegyző. Koszorúk elhelye­zése. Szózat, játsza a leventeze­nekar. Diszmenet. — Az Írásbeli érettségi vizs­gák megkezdőd ek a gimnázium­ban és a kereskedelmi iskolában. — Alispánok családi vacso­rája A Budapesten most megtar­tott alispáni értekezlet után a vár­megyék atyafi s együvétartozásá- nak kedves megnyilatkozása volt az értekezletet követő „családi vacsora*, amelyen az alispánok közül többen feleségükkel vettek részt. — A sümegi katolikus le­gényegyesület negyven éves ju­bileumát nagy ünnepségek kere­tében ülték meg vasárnap. Az ünnepélyen több testvéregyesület képviseltette magát. — A keszthelyi gazdasági akadémiát ez évben 23 hallgató, köztük 3 nő, hagyja el. A női hallgatók között van a vasmegyei főispánnak, Osiffy Lajos dívnak Éva nevű leánya is. — A párisi világkiállításon szerepelnek Tóth Mariska nemes- hanyi leány csodaszép csipkéi is. A csipkék jelenleg a Mansz. sü­megi kiállításán szerepelnek és nagy sikert arainak. A kiállítást megtekintenék vitéz Petncházv An­tal yoarügyi államtitnár és Teleki gróf miniszteri tanácsos.

Next

/
Thumbnails
Contents