Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-05-14 / 107. szám
XX. évfolyam 107. Mám. Ára 8 fillér 1937. májú. 14. Péntek. ZáUHDfira ÜJSM Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc, aaeeai ■ •zerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =7- ■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban mmmms Hnraanmn Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A kereszténység elleni harc frontjáról Immár senki sem tagadhatja, hogy Németországban a hiteha- gyott Juliánus császáréval rokonszellemben és módszerekkel folyik a kereszténység üldözése. A cél ugyanaz, mint 1600 évvel ezelőtt volt: kompromitálni, hitelvesztetté és megutálítá tenni a Krisztus hi tét, hogy szégyen és gyalázat legyen Ő hozzá tartozni, e mellett pedig azt hirdetni, hogy szabad a vallásgyakorlat g a templomo kát senki sem bántja. Német keresztény testvéreink, amint azt tel jesen hiteles értesülésekből tudjuk, a gyötrelem legnehezebb napjait élik, de a kitartásnak és hősiességnek szinte nem a mai megalkuvó világba való példáival is sűrűn találkozunk. A Középeurópai Katolikus Kurír nyomán közlünk itt egy-két harciéri tudósítást. Ezek minden hivő emberi mélyen érdekelnek. Egyesült erővel az új- pogány fronttal szemben. A nagy harcban katolikusok és protestánsok mind közelebb kerülnek egymáshoz. Legutóbb gróf Galen münsteri püspök tartott olyan beszédet, amely igen nagy feltűnést keltett protestáns körökben is. Galen volt az, aki még 1935-ben azt kívánta a kormánytól, hogy Rosenbergnek tiltsa meg Münsterben, ebben az ősi katolikus városban való beszédet, mert sérti a hívek meggyőződését. Legutóbbi beszédében, amelyet kézírással és gépírással sokszorosítva terjesztenek, szembeszáll! a püspök Kerrl miniszternek azokkal a kijelentéseivel, hogy az Isten akarata a vérben nyilatkozik meg s hogy nevetni keil azon az állításon, mintha a kereszténység lényege abban állna, hogy Krisztus Isten fia volt : „Az, ami számunkra a legfontosabb és legszentebb, t. i. hogy Jézus Krisztus Isten fia volt, isteni kinyilatkoztatáson alapszik. És ezen merészel ez az ember (a miniszter) nevetni 1... De csak nevessen a miniszter! Ezzel a Krisztus ellenes fronttal szemben meg kell alkotnunk Krisztus frontját, hü testvériségben német evangélikus testvéreinkkel. Katolikusok és protestánsok együttesen állnak ebben a frontban és, ha az evangélikus püspökök olyan kijelentést tesznek, ami megfelel a mi legszentebb meggyőződésünknek, ott állunk mögöttük.* Dibelius, Nie- möller és Zöllner igy nyilatkoztak. Niemöller, Krisztus bátor harcosa. Niemöller a világháborúban tengeralattjáró parancsnok volt, a német tengerészet egyik legszebben dekorált kiváló katonája, most az evangélikus egyház egyik rettenthetetlen lelkész harcosa. Az utóbbi hetekben Dibelius főszuperintendenssel és Zöllner püspökkel együtt röpiratoi is adott ki, azonkívül számtalan beszédet tartott az újpogánvság ellen. A hatóságok nem jó szemmel nézték Niemöilernek ed a fellépését, de óvatosan kezelték ezt ai Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma délelőtt évnegyedes rendes közgyűlést tartott, amelyen a bizottsági tagok szép számban jelentek meg. Vitéz Teleki Béia gróf főispán, elnök, a Hiszekegy elmondása után meleghangú beszédben pa rentálla el id. Wlassics G,u!a bárót, továbbá vitéz Szentkirályi Gyula és Nagy Kálmán elhunyt bizottsági tagokat. A közgyűlés tagjai állva hallgatták végig a megemlékezést. Az elhunyt bízott sági tagok emlékét jegyzőkönyvben örökitik meg s arról hátra’ maradottaikat a szokásos módon értesitik. Ezután a főispán szólott Miklas, osztrák szövetségi elnök látogatásáról és az olasz királyi párnak a jövő héten történő látogatásáról. Méltatta a látogatások nagyjeleníőségét. Majd bejelentette a tiszteletbeli kinevezéseket és a bizottsági tagok sorában történt változásokat. A napirend tárgyalásánál az alispáni jelentéshez elsőnek Farkas Tibor dr. szólott. Az olasz király látogatásával kapcsolatban szükségesnek tartaná, hogy, amennyiben arra lehetőség van, a vármegye megfelelő módon üdvözölje annak az országnak uralkodóját, amely először sietett barátságával Magyarország védelmére. Rátért azután a borfogyasztási adó kezelésének ügyére, amellyel már többizben foglalkozott a vármegye. Ebben a kérdésben kér választ az alispántól, esetleg újabb föliratot javasol. Elismeréssel szól a jelentésről, amely annak a bizonyítéka, hogy ügyet, mert Niemöllert, mint volt katonatisztet letartóztatni, egyel jelentett volna bizonyos régi frontharcos körök felháborodásának kiváltásával. Később aztán mégis csak elfogató parancsot adtak ki e'lene, bár azt senki sem merte végrehajtani. Az elfogató parancsot erre visszavonták, most pedig Kerrl birodalmi vallásügyi miniszter hosszabb megbeszélést folytatott Hitler kancellárral és ezen a megbeszélésen igen részletesen szó volt Niemölier esetéről i*. A hírek szerint Kerrl a kihallgatás után érintkezésbe lépett a birodalmi rendőrséggel és Nie- mölíert vagy letartóztatják, vagy pedig megindítják ellene az eljárást. az alispán nagy szociális érzéssel iparkodik mindenről gondoskodni. Rátért arra, hogy nem kidobott pénz a% amit az oktatásügyre adunk, az#nban nagyobb gondot kell fordítani a falusi lakosságnak tanítására. Ideje volna már, hogy a nyolcosztályos népiskola kezdje meg általánosságban működését, hogy az ifjúság nagyobb felkészültséggel léphessen ki az életbe. Ma nélkülözi az ifjúság azt a nevelés*, amit valamikor a hadseregnél kapott s ennek hiánya nagyon is érezhető. Jelenlegi had* seregünk csak akkor állhatja meg derekasan helyét, ha ép és egészséges ifjakat kap. Épen ezért kell nagy gondot fordítanunk a köz- egészségügyre. Tapasztalható ugyan ezen a téren javulás, de ez még nem annyi, mint amennyire szükségünk volna. A kórházi ápolási dijak egyrésze olyanokat terhel, akiknek az anyagi romlásukat okozza. Egy elmebetegre olykor rámegy az egész vagyon. A közveszélyes elmebetegeket közköltségen kell kezeltetni. Sommsich Antal gróf helytelennek tartja azt a tervet, hogy a községi adópénzeket ne a postatakarék, hanem a községi elöljáróság kezelje. Sürgeti a cigány- kérdés rendezését is. Szita Imre (Cserszegtomaj) községi ügyeket tesz szóvá. A kutak tisztántartását tartja fontosnak. Takács Antal az idegenforgalom emelése érdekében szól az utak karbantartásáról és közegészségügyi rendelkezésekről. Eggenoffer Gyula Zalavár vízellátási ügyét említi. Vöröskői Imre (Lesenceíomáj) a mezőgazdasági helyzetet vázolja. Azt mondja, hogy nálunk többet gondolnak a bankokkal és karielekkel, mint a földművelő néppel. Kérdi, lehet-e ott rendről, nyugalomról beszélni, ahol a szegény munkásemberek panaszát nem hallgatják meg. Ilyen körülmények között a mai látszatbékének alapjai inognak meg, Vukics Isván (Szepetnek) az iskoiánkivüíi népművelés kereted alkotmányjogi ismeretek tanításával kívánja kibővíteni, mert a népnek nagy tömegei nem ismerik a legelemibb polgári jogokat sem. Kötelezzék a jegyzőket, hogy a választói joggal kapcsolatosan ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Árvay Islván dr. felpanaszolja, hogy a nemzeti szocialista párt nem tarthat gyűléseket. Mindenütt azzal utasítják el őket, hogy gyűléseik a rend és béke megóvása érdekében nem kívánatosak. Azt tapasztalta, hogy a lakosság sokkal nyugodtabb üti, ahol gyűlést tarthatnak. Más pártok szabadon gyülésezhetnek, csak ők nem. Az egyenlő elbánás elve alapján őket is megilleti a gyü.és tartásának joga. Megtörtént az is, hogy egy községben még a pártvezetök értekezletét sem tarthatták meg, holott ezt nem is tartoznak bejelenteni s ennek ellenére mégis bejelentették, sőt hatósági közeg kiküldését is kérték, Őrffy Imre dr. a falu nyugalmáról szólott, amit nem lehet a nemzeti szocialisták eszméivel, elgondolásaival biztosítani. Elismeréssel nyilatkozik az alispáni jelentésről, majd azt fejtegeti, hogy a vármegyei közgyűlésnek a vármegye szociális, gazdasági és kultúrális kérdéseivel kell foglalkoznia, nem tartoznak tehát oda sem pártpolitikai, sem helyi, sem személyi panaszok. Dicsérte a vármegyének a gyümölcstermelés terén kifejtett eredményes munkálkodását, majd a sokféle adóról szól, amelyek már-már agyonnyomják az adózókat. A tisztviselői status rendezés is elmaradhatatlan. Az állam a nyugdijterhekct átháriija a megyékre, a tényleges alkalmazottak fizetését azonban vállalja, mert azoknak számát tetszés szerint csökkentheti. így áll elő azután az a lehetetlen heíyzet, hogy az egyre szaporodó rendelkezésekkel a lecsökkenteti számú számú tisztviselői kar nem tud- megbirkózni. Árvay László dr. a bekötő utak ügyét ajánlja az alispán figyelmébe, hogy a falvak népe értékesíthesse terményeit. Gyömörey György szerint gazdasági megalapozottság nélkül nem lehet nagy szociális kérdéseket megoldani, hanem csak ideig óráig iartó eredményeket elérni. Ő is kifogásolja, hogy oiyan A mai megyegyiilésen sok felszólalás hangzott el. Hz álSimfők látogatásénak méltatása.
