Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-05-12 / 105. szám
2. Zalamegyei Újság 1937. május 12. A Spanyol Bank tartalékai, amelyek valamikor a legnagyobbak voltak egész Európában, szétszóródnak a világ minden része fe'é. Az arany tartalék 2.200 millió pezetát, az ezüsttar'alék 669 millió pezetái, a külföldi devizák 302 millió pezetát tettek ki. Legnagyobb részük megsemmisült. Előkészületek Szent István-évre Javaslat a vármegyéhez. A Szent István évet előkészítő bizottság hétfőn Zalaegerszegen ülést tartott Bődy Zoltán alispán elnökletével. Az ülés megnyitása után Pehm József pápai prelátus, ügyvezető elnök a következőket terjesztette elő : Javasolja a bizottság a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, hogy a szentistváni alapítású vár megye alapításának ezredéves emlékét ünnepélyes közgyűlés tartásával ülje meg. A közgyűlés tárgya legyen szentmisehallgatás után a megye megalapításáról való megemlékezés és a régimegyei székház épületén a törvényhatósági bizottság 1933. február 14 iki közgyűlésében hozott határozat értelmében állítandó emléktábla ünnepélyes leleplezése. Az ez alkalomból tartandó emlékbeszéd elmondására kérje föl a törvényhatósági bizottság Holub József dr. pécsi egyetemi tanárt, a vármegye történetének az Íróját. Történjék mindez 1938 év április második felében, rendkívüli közgyűlés keretében. Ugyanebből az alkalomból a vármegye főlevéltárosa rendezzen a levéltár anyagának a vármegye történetére vo- natkoró értékesebb okleveleiből kiállítást. A bizottság a javaslatot egyhangúin elfogadja s az elnöklő alispán határozatiig kimondotta, hogy azt a törvényhalósági b - zottsághoz fölierjeszli. Fára József dr. vármegyei fő levéltáros, a bizottság jegyzője, a bizottság figyelmébe ajánlotta azt a történelmi tényt, hogy Zda megye tesüieién, Kehidán tartott gyűlésen 1232-ben, hozott határozatról fennmaradt oklevél az első emléke ?.z autonóm nemesi vármegyének. Megfontolandónak véd azt, hogy a megye szentistváni alapítása emlékének a megülése alkalmából nem volna e megvalósítandó az, hogy a régi megyei közgyűlések helyéi emlékkel jelöljék meg és a kehidai síkon tanandö közgyűléssel hódoljanak a műit emlékének. Kiemeli, hogy a kivitel tetemes kiadással jár. A bizottság a bejelentést tudomásul vette s eezei az ülés befejeződött. Elsőrendű » gyermek, divatos NŐI CIPŐ és SZANDALETT különlegességek megérkeztek Horváth Jenő női és férfi divatáruüzletében Plébánia épület. Tel.: 112. Bethlen István a szociális reformokról, a zsidókérdésről és a külpolitikáról beszélt a Házban. Budapest, május 11 A költésvetés vitájában tegnap felszólalt Meizler Károly dr. keszthelyi képviselő, aki azt fejtegette, hogy a pénzügyminiszter már többször megígérte az adóreformot és az adózás egyszerüsilését, de igére tét nem váltotta valóra. Rendszer- változás nélkül a költségvetés nem fog megváltozni és nem lesz szó ciáds. Ma az a helyzet, hogy az államháztartást nem a paloták, hanem a kunyhók tartják el. A liberális kapitalista rendszer sehol sem érvényesült úgy, mint I Magyarországon. A költségvetést csak olyan parlament tudja megváltoztatni, amelynek tagjai függetlenek a kormánytól. A mai ülésen Bethlen István volt az első felszólaló, aki a költségvetés Összeállítását helyesnek mondotta, de aggasztónak tartja, hogy a nyugdijterhek állandóan emelkednek. Az adóteher túlzott, de ez nem a jelenlegi kormány hibája. Szükséges az adóreform. A hadseregre a költségvetésnek csak 9 százaléka jut, hololt a szomszéd államokban és a nyugati hatalmakban a hadügyi kiadás 25—50 százalék között mozog. Tudja, hogy hadseregünk fejlesztésének nemzetközi jogi akadályai vannak, de nekünk nem jogra, hanem hadseregre van szükségünk. Helyes, ha a költségvetésben a szociális igényekről gondoskodnak, meri a szociális harmónia az ország érdeke. A kötött gazdálkodási rendszert helyesli, mive! ez uralkodik az egész vi lágon. Hangoztatta a továbbiakban Bethlen, hogy a középeurópai ipari és mezőgazdasági államok közölt preferenciáiig rendszert kell kiépi'eni, s a készülő világ- értekezleten ennek kell kifejezést adni. Állást foglalt a magyar alkotmány mellett és elitéit minden diktatúrád törekvést. A kormány kötelessége, hogy kiirtsa a a diktatúrái caökevényeket a társadalmi szervezetekből, a sajtóból és saját pártjából is. A szocális, gazdasági és társadalmi reformokat meg kell valósilani. Zsidókérdés van, s ezt nem lehet puszta antiszemitizmussal és a hitlerizmus eszközeivel megoldani. Ellenben dolgozzon ki a kormány józan programmot, amelynek segitságévei a keresztény társadalom fokozatosan visszaszerezheti helyét a gazdasági életben. A felekezeti és szociális béke kívánja ezt. Kiemelte, Hogy a kisantant a magyarságot fojtogató legnagyobb veszély. Elérkezett az utolsó óra, hogy segítsünk a magyar kisebbségeken. Ha lehet, az utódállamokkal, elsősorban Romániával folytatott tárgyalásokkal kell a kérdést megoldani. Ha igy nem iehe’, akkor öss?e kell szedni minden erőnket, hogy véreinken segíthessünk. Sajnálatos, hogy a világnézeti harcok közepette a cscnkaorsságí magyarság nem fordít elég fig>elmet erre a fontos kérdésre. Hivatalos jelentés Zala vármegye mezőgazdasági állapotáról. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő hivatalos jelentéséből az alábbiakat közöljük: A mezőgazdasági munkák az időjárás következtében április nagyobb részében mondhatni, teljesen szüneteltek és azok csupán a hónap utolsó harmadában voltak végezhetők, de ezeknek sikere sem nevezhető kifogástalannak, mert a megkésett munkák sürgőssége nem engedte mtg a gazdáknak, hogy a talajmunkákat kedvező nedvességi állapotban vé- gezhes ék. Az őszi búzák elmaradt bokro sodásukat a hűvös nedves idő alatt annyira-amennyire pótolták, mégis igen eltérő képet mutatnak aszerint, milyen terepen feküaznek. A buzavetések színesem kifogástalan, mert megyeszerte megsárgultak. További száraz, de főként napsütéses enyhe időjárást kíván nak, hogy fejlődési hiányukat többá-kevésbé pótolni tudják. Az őszi rozsvetéeek hasonló képet nyújtanak. Amíg vannak egyes helyek és vidékek, ahol a rozsok a majdnem elemi csapásszámba menő túlsók csapadék következtében silányokká váltak, vagy majdnem megsemmisültek, addig vannak olyan, szárazabb fekvésű magasabb helyek is, ahol a rozsveíések teljesen kifogástalan fejlődési fokot és bokrosodást értek el. A jó! fejlődött rozsvetések a kalászhányás elején vannak. Ezeknek is több melegre és napsütésre lenne szükségük. Az árpa és zab vetése a hónap folyamán befejeződött. A koraiak, amelyeket még márciusban vetettek el, kikeltek és sínylődve fejlődtek, a későbbi vetések, amelyeknek nagyrészét csak áprilisban tudták végezni, részben kelőben v?nnak, másrészt még ki sem tud ak kelni. Ez utóbbiaknak sikerültéhez nem lehet nagy reményeket fűzni. Az árpa és zab vetésterületek nem ériék el azt a ménéket, amelyeket a gazdák erre előirányoztak, mert a tavaszi kalászosok alá szánt területek egy- része a hosszas esőzés miait viz alá kerüit s azokon íalajmüvelést végezni nem lehetett. A kikelt és kelőfélben levő árpa- és zabveíé- i sek is kedvező idöjárásr i várnak. A burgonya ültetése a hónap utolsó harmadában kezdetét vette, sőt már befejezése felé is közeledik. A falej előkészítése itt sem mondható mindenütt kifogástalannak, mert a gazdák sok helyen a nedvesebb földeket is igyekeztek mielőbb beültetni. A tengeri vetése a hónap végén ÜZLETÜNKET az Arany Bárány épületbe helyeztük át. ©Bánfai optiRa és fotó | __________ szabflzlete Zalaegerszeg.
