Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-05-11 / 104. szám
XX. évfolyam 104. szám. Apa 8 fillér Szerkesztőse^ Széchenyi-tér . Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. adóhivatal : Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Hatalmas tömegeket mozgatott meg az ifjúsági nap. öt gyűlésen hirdették meg a szónokok a katolikus igazságokat. Zalaegerszegen vasárnap tartották meg hatalmas arányok között a katolikus ifjúsági napot, s vele párhuzamosan a szülők napját. Előző napon, szombat este a plébániatemplomban ünnepélyes Veni Sancte volt, amelynek kapcsán Schnattner Szidfríd dr. csácsbo- zsoki bencés plébános mondott mélyhatásu beszédet. Vasárnap már kora reggel megelevenedett az utca. Nemcsak a városi, de a vidéki ifjúság is hatalmas számban vonult fel. Az egész környékről százával jöttek a leventék, a tűzoltók, sőt még Résznek, Nova, Nagykapornak vidékéről is sokan eljöttek gyalogosan és kerékpáron. Az ifjúság reggel 9 órakor a íeventezene- karral az étén vonult fel a plébániatemplomba, ahol Pehm József prelálus mondott ünnepélyes csendes szentmisét nagy papi se gédlettel. Szentmise alatt az ifjúság énekelt. Mise után a zenekar vezetésével a fiatalság a gyűlésekre vonult, amelyek mindegyike hatalmas tömegeket mozgatott meg. A városi ifjúság gyűlése. A városi ifjúság gyűlését a Kulturházban tartották meg, amelyet zsúfolásig megtöltöttek az egybegyűltek. Az értelmiségi és munkás fiatalságot egyaránt ott láttuk, vezetőikkel együtt. A Pápai Himnusz eléneklése után vitéz Tamásy István dr. polgármester mondott megnyitót Méltatta az ifjúsági nap jelentőségét és bemutatta a szónokokat. P. Kerkai Jenő S. J. lelkeshangú beszédben szólt az ifjúsághoz. Meghatottan szólt arról, hogy tizennégy év után visszatért azokhoz, akikkel valaha együtt diákoskodott. Azután arról beszélt, hogy bizonyos irányzatok szerint a kereszténység nem életképes, mert kétezer év alatt sem tudta megváltoztatni a világot. Ez az állítás hamis, mert a kereszténység ért el eredményeket, s ha azok nem százszázalékosak, annak oka, hogy a kereszténység munkájának útjában nagy akadályok állanak. Ilyen akadályoknak számítanak a kétlaki keresztények, a nemzetet rontó zsidó szellem. Az akadályokat a keresztény ifjúság ösz- szefogott munkája küzdheti le. A városi ifjúságnak és a falusi ifjúságnak egymásra kell találnia; ép igy az értelmiségi ifjúságnak a kezével dolgozó iparos . és kereskedő ifjúsággal. Freiszleben András (Budapest) rámutatott arra, hogy a nehéz helyzetben vergődő ifjúságot két szélsőség, a jobb és baloldali csalogatja magához, A magyar ifjúság egyikre sem hallgathat, mert csak politikai célokra akarják felhasználni. Össze kell fogni és a Katolikus Akció vezénylete alatt haladni, mert ez hivatott arra, hogy a keresziény ifjúságot irányítsa és problémáit megoldja. A sokféle politikai kereszttel szemben a magyar ifjúság csak Krisztus keresztjét követheti, hogy építeni tudjon. Ha a katolikus ifjúig zart sorokban áll, akkor eléri célját. Lafranco István dr. részvény- társasági igazgató volt a következő szónok. Szintén arról szólt, hogy a magyar ifjúságot veszedelmes politikai irányzatok és divatok akarják behálózni. A ke- keresztény fiatalság egyiket sem követheti, sem a szovjetcsillagot, sem a horogkeresziet, csakis a krisztusi igazságokat. Utolsó szónokként Korompay Károly dr. igazgatófőorvos beszélt, aki hatalmas felkészültséggel, természettudományi alapon világította meg a katolikus igazságok érvényességét. Vitéz Tamásy István dr. polgármester lelkes szavakkal köszönte meg a szép előadásokat és a katolikus öntudat ápolására hívta fel az ifjúságot. A gyűlés a Himnusszal fejeződött be. A falusi ifjúság gyűlését az ipartestületi székház udvarán tartották s azon a hivatalosan távollevő Bödy Zoltán alispán helyett Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző elnökölt. A Pápai Himnusz eléneklése után Brand Sándor dr. hálával emlékezeti meg Pehm József pápai pre- látusról, aki programjává tette az ifjúság ügyét s ennek hathatósabb védelme érdekében kezdeményezte ! az ifjúsági napot. Arra a kérdésre, milyen eszményeket kövessen az Ifjúság, rámutatott a magyar történelem tanításaira, a magyar nemzet hősi küzdelmeire, a szabadság- harcra, a világháborúra, a kommunizmus idején a nagyváradi ifjak és ludovikások ellenforradalmára, majd a spanyol viszonyokra térve az alcazari fiatal hősöket és édesanyákat állította követendő példákul. Ilyeneket lát a magyar ifjúságban, az alcazari anyákban pedig olyan társadalmat, amely néíküiözések árán is tud és akar is áldozatokat hozni. Kovács Sándor az A. C. főtitkára örömmel tapasztalja a hivatalos hatóságok támogatását, ami nagyban megkönnyíti a munkát. Foglalkozott általánosságban az ifjúság helyzetével s erősen szembeszáll! azzal az igaztalan állítással, hogy a háborút az öregek vesztették el, valamint azzal ai irányzattal, amely az öregeknek mindenáron való félretolását célozza. Például említette, hogy egy valaki közvetlen tapasztalatai aiapján beszéit Japánról, ahol mindenki megtalálja a maga boldogulását, pedig a legfiatalabb miniszter 73 éves. A bajoknak főforrása volt a háború vége felé a nemzetietlen újságírás, amely a régi nemzeti eszmények ellen hangolta a közvéleményt s kivetkőztetie a magyart ősi szokásaiból. Becsülni kell az öregeket, akiké a bölcse- ség és lapaszta'at, mig az ifjúságé a lendület es erő. Sajnálkozással állapi oífa meg, hogy a mai ifjúság előtt előbbrevaló a futball, mint a templom. A rádió majdnem kizáróan olyan nótákkal szórakoztatja a közönséget, amelyek nem szolgálják sem a közerkölcsiséget, sem a nemzeti érzést. Az ifjúság ilyen körülmények között nem lát célt, csak támolyog erre-arra. Vissza keli fordítani a világot sarkába, ahonnan kilendült, de ez csak Krisztus anyaszentegy- házának követésével érhető el. Becsülje az ifjúság az öregeket, becsülje önmagát, szentelje meg hajlandóságait Isten kegyelme, akkor tiszta marad s mindenki szereli. Az anyaszentegyház mindenre megadja az útmutatást. Előadását sok példává' és kedélyes megjegyzésekkel fűszerezte. Lafranco István dr. igazgató előadásának bevezető részében összehasonlítást lett a pirospozsgás, egészséges falusi és a petyhüdt nagyvárosi ifjúság között. Majd ad a kérdést fejtegette, mit köszönhetünk mi, magyarok, a katolicizmusnak? A választ is mindjártmegadta: mindent. Végigment ezután a magyar történelmen s felsorolta az egyház munkáját, kezdve a nemzet letelepülésétől napjainkig. A katolicizmus kovácsolta nemzetté a magyar népet b összefogja az egészet a szent korona. Szól a magyar hősiességről és hősökről, a nemzeti ideálokról, amelyeket idegen jövevények akarnak megdönteni. Ezek folytonos duruzsolásaikkal megmérgezik a lelkeket, kiölik a hitet. És sajnos, eredményeket érnek el. Fájdalommal kell megállapítani, hogy elvesztettük hitünkkel együtt a talajt, amelyen biztosan álltunk. A vörös lámpát állítják Útmutatóul s az ut Moszkvába vezet. Vázol a az oroszországi szörnyűségeket. Európa egykor ieggaz- dagabb birodalmában 12 millió paraszt halt éhen, gyermekcsapat rohant öngyilkosságba. A szociális kérdések is csak a kereszt igazságaival oldhatók meg. Vissza Krisztushoz — és akkor új fényűkben ragyognak a nemzeti eszmények, megújhodnak az erkölcsök. Kerkai Jenő jezsuita atya az alföldi és a dunántúli munkásviszonyokról szólott. Az Alföld keresztény magyar népét egyre mé* telyezik a vörös eszmék, amiket ügynökök terjesztenek, akik különféle cikkek eiadása révén furakodnak a családokba. De nem marad ezzel szemben a katolicizmus sem tétlenül, hanem legényegyesületek szervezésével vet gátat a veszedelmes irányzat terjedésének. Szeged vidékén már 8000 ifjú lépett a legényegyesületekbe s jelszavuk: több öröm, jobb kenyér, Krisztus. A jelszavak azonban nem maradnak csak szavaknak, hanem bátor fellépés, meg nem alkuvás, keresztény és magyar ideálokért folyó nemes küzdelem árán igyekeznek biztosítani a több örömet, a jobb kenyeret s valóban királlyá tenni Krisziust. Leírta a legényegyesületek belső életét, rámutatott arra, milyen hatalmas támogatást élveznek azok a katolikus társadalom részéről és bejelentette, hogy az ősz folyamán vidékünkön is megkezdik a legényegyesületek szervezését. Ezután Brand Sándor dr. köszönetét mondott a szónokoknak, a többszáz főre rugó, figyelmes hallgatóságnak s a gyűlés a Him-
