Zalamegyei Ujság, 1937. április-június (20. évfolyam, 72-144. szám)
1937-05-08 / 102. szám
XX. évfolyam 102. szám. ÁPS 8 filit§8* «mmmbbmmmhmMHMaaHazMBMBmBBManiw Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. __= Telefonszám 128. Fe lelős szerkesztő: Her boly Ferenc POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban 1937. május 8. Szombat. Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A kereszténypárt nem hajlandó egyoldalú reformokra — mondotta Ernszt Sándor a kereszténypárt zalaegerszegi gyűlésén. Sürgette a megyei rendszer megerősítését és külpolitikai függetlenségünk biztosítását. Esterházy Móric gráf s Függetlenségünk nem lehet kompenzációs cikk. Az egyesült kereszténypárt csütörtökön délelőtt tartotta zalaegerszegi gyűlését, amely iránt országos viszonylatban is élénk érdeklődés nyilvánult meg, tekintve, hogy azon a párt vezető tagjai fejtették ki a kereszténypárt álláspontját az időszerű politikai kérdésekben. A gyűlésre, amelyre nagyszámú közönség vonult fel, megérkeztek : Ernszt Sándor, Esterházy Móric gróf, Tarányi Ferenc dr., Huszár Mihály, Meizier Károly dr., Gyömörey Sándor, Fiandorfer Ignác, Esierházy János gróf. Megjelentek: Bődy Zoltán alispán, Pehm József prelátus, vitéz Tamásy István dr. polgár- mester és a város számos vezető egyénisége. Tarányi Ferenc dr. felsőházi tag, a kereszténypárt zalai elnöke nyitotta meg a gyűlési. Hangsúlyozta megnyitójában, hogy Zala vármegye választóinak túlnyomó része réges rég a kereszténypártra esküdött és függetlenül attól, hogy az egyes kerületekben milyen párti képviselő van, a kerületek népe a kereszténypárthoz ragaszkodik most is, mert hiszen a párt bölcsője is ebben a megyében ringott. Ernszt Sándor állott szólásra ezután nagy taps közben. Zala szépségeit és a zalai nép jó tulajdonságait méltatta beszéde elején, majd rátért arra, hogy a kereszténypártnak az az elgondolása, hogy a vármegyék fontos és dicső szerepet játsszanak az ország életében. Politikai tévedésnek tartották, amikor a központosítással rombolni kezdték a vármegyéket s amikor függővé tették a vármegyéket és azoknak független elemeit. Magyarország jövője azt követelte volna, hogy erősen épitsék ki a vármegyei rendszert és abban független elem álljon. Ha hibák voltak a megyei rendszerben, akkor az lett volna a helyes, hogy azokat kiküszöböljék s utána a vármegyét függetlenné, szilárddá és gerincessé tegyék. A múltban épen a vármegyék s épen Zala megye nagy fia, Deák és társai adtak nagy gondolatokat és irányításokat. Ma, az ország legyengült állapotában a ma éő emberek között gyakran hiába keressük az átfogó gondolatokat, csak keveset találunk. Akárhány ember ma nem akarja levonni heiyze ünk konzekvenciái!; úgy é1, min hí semmi sem történi volna. És, ha nézünk i egye? politikusokat, megdöbbenve * látjuk a íu.ságos sok önzést. Úgy j osztják be életüket, hogy ők uralkodnak e vagy más? Ha Ők uralkodnak, akkor mindent jónak tartanak, ha más uralkodik, akkor minden rossz. Ez nem igaz» ságos élet, igy nem lehet előre menni. Ha az állami költségvetést vizsgálja, tárgyilagosan meg kell állapítania, hogy ma világszerte nem könnyű a költségvetési probléma, da ugyanakkor demagógia szándéka nélkül mondja, hogy sok tekinteteben takarékoskodni lehetne. A problémákat és program- mókát vizsgálva látjuk, hogy sokat foglalkoznak ma a reformokkal. Bizonyos, hogy reformokra szükség van és szükséges bizonyos arányosítás a gazdasági életben is, A kereszténypárt követeli is az arányosítást, de nem hajlandó egyoldalúan csinálni. Mi bajnak rartjuk — mondotta —, hogy túlságos heccelődés folyik a földbirtokos osztállyal szemben, s ugyanezt nem tapasztaljuk az óriási pénzintézetekkel és ipar- vállalatokkal szemben, sőt erős sajtó szolgálja az utóbbiakat. De ha egyoldalúan történnek is a hecceiődések, azért « fentartjuk álláspontunkat, hogy arányosításra szükség van, mert a földműves népet erősíteni és számszerűen gyarapítani kell. Sokat emlegetett probléma a a zsidókérdés is. Csiklandós kérdés, de mindig pozitivek voltunk ebben a tekintetben. Politikánk gerince, hogy a keresztény rétegeket védeni és erősíteni akarjuk. Ha a zsidóság akár az iparban, akár a pénzügyekben, akár az irodaiamban elválasztja önmagát a keresztény néptől, akkor ő az oka, ha reakció keletkezik ellene. Ebben az országban minden rétegnek igazságosnak kell lennie, mert, ha nem az, ennek súlyos következményei lesznek. A külpolitikai kérdésekre áltérve EríiS*; Sándor hangoztatta, hogy a magyar nemzet a világkatasztrófában rengeteget veszített ugyan, de megkapta a nemzeti élet bizonyos teljességét is, a függetlenséget. Est a függetlenséget nem akarjuk elveszíteni, de kell, hogy ennek meglegyen a biztos alapja. Kapcsolatokat kell keresnünk, mert egyedül nem maradhatunk, Hiszékenynek nem szabad lennünk, mert a hatalmak gyakran megcirógatnak és felemelnek, de aztán könnyen el is ejtenek. Összeköttetést akarunk a nagyhatalmakkal, [de vazallusok nem akarunk lenni. És, ha olyan hatalomról van szó, ameíy terjeszkedni akar, kétszere sen óvatosak vagyunk, hogy ránk ne tegye kezét. Jól kell vigyáznunk, milyen hatalmakkal építünk ki összeköttetéseket. Ha hanyatló nemzettel kötjük össze sorsunkat, az ránk nézve halálos veszély. Mi lehet a magyar nemzet jövőjének biztosítéka ? Elsősorban az, hogy a nemzet becsületes legyen. Becsületesség kel! az egész vonalon, a nemzetnek csak akkor van jövője, ha férfiai gerincesek és megdönthetetlen oszlopok. És legyen önzetlen ez a nemzedék s ne akarjon anyagi érdekek szempontjából cselekedni. A kormány és a kereszténypárt viszonyával foglalkozva megállapította Ernszt Sándor, hogy a ma, kormányban nincs túlsók bátorság, különösen nincs az anyagi dolgokban. Néha itt-ott tesznek jót a földművesekkel és más osztályokkal, de a cselekedetek nincsenek arányban a szükségletekkel. Példa erre a költségvetés, amely lényegében ma is azokon a vágá nyokon halad, mint negyven év előtt. Nincsenek benne új gondolatok, csak kis enyhítések. Pedig, hogy itt egy radikálisabb felfogás legyen, amit az ifjúság elképzeli az elsősorban a költségvetés- dolga, ebben kell megnyilvánulnia. Ma bizonyos osztályokat túlságosan kiméinek, túlsókkal el szokták látni, pedig ez nem helyes politika. Az 1935-ös házfeloszlalás súlyos hiba volt, mert az úi Házban olyanok jelenlek meg nagy számban, akikről nem tudtuk, mit fognak cselekedni. Ezek azok az elemek, akik miait Darányi nem tud előremenni, meri sokfelé kell néznie. De innét, Zalaegerszegről üzenem Darányinak : Ha jói akar és önzetlenül dolgozni fog a hazáért, akkor azok a pártok is támogatják, amelyek nem az ő partjai. És ne legyen túl aggályos saját embereivel szem ben ... A mi programmunkban rendkívül sok van és, ha csak néhány dolgot is meg iud azokból valósítani a kormány, akkor már sok változás történnék. Mi nem veszekedni akarunk a kormánnyal, hanem a nemzet magasztos céljainak megfelelően igazodunk hozzá. Lelkes taps fogadta Ernszt Sándor beszédei, majd Esterházy Móric gróf mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. Nekünk, magyarokna , m i dotta — az ellentétes né zeteknek, a különféle irányzatok- nak kaotikus küídelmében különösen ügyelnünk kell arra, hogy ne mondhassák róiunk utódaink, amit egy amerikai iró irt Col um- busrói: nem igen tudta hova indul ; mikor célt éri, nem tudta hol kötött ki. Kerülnünk kell minden kockázatos kísérletezést főleg alkotmányjogi kérdésekben. Nagy nemzetek megengedhetik maguknak, hogy még ki nem próbált politikai rendszereket léptessenek éleibe, de a kis Magyarország a kísérletezéssel kockára tenné dunavölgyi elsősziilőttségi jogát, azt a történelmi hivatást és szerepet, amelyet évszázadokon keresztül betöltött. Ebből a szempontból keli néznünk a készülő alkotmányjogi reformokat is. Elsősorban ügyelni kell arra, hogy a választási visz- szaéléseket teljes szigorral sújtsuk épen azért, mert a titkos választásnál sokkal nehezebb a visszaéléseket leleplezni. És, ami ezzel összefügg, szigorú összeférhetetlenségi törvényre van szükség, nehogy a titkos választójog leple allatt különféle érdekképvisdtségek küldhessék be a Há:ba érdek-
