Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-01-26 / 20. szám

1937. jannár 26 Zalamegyei Újság 3. sü!e»et támogatni. Kéri a tagokat és az Összes termelőket, pártolják az egyesületet, mert ezen keresz­tül epyszercsak eljutnak e terme lési ag helyes útjára, amikor úgy a termelés, mint az énékesités l már megfele ö medeiben fo’yk. A jelentés felolvasása után Mátai János gutorföidei tag a közgyűlés nevében üdvözölte az alispánt legutóbbi kiíünte<ése al­kalmából, amiért az alispán há­lás köszönetét mondott. Hozzászólások K o v á t s Ferenc zalaegerszegi gazdaköri elnök a jelentést e'fo gadta, majd rámutatott arra, hogy az új gyümölcsösöket lehetetlen­ség a kártevők ellen eredménye­sen megvédeni mindaddig, míg a védekezés nem kötelező, mert a kárttevők a szomszédból könnyen átterjedhetnek a gondozott he lyekre. Kérdezte mi van a helyi faiskolával, aminek létesítésé! már korábban elhatározták. Szükséges­nek tartja azt is, hogy a gyü­mölcsérés idején megfelelő meny- nyiségü láda áiljon a termelők rendelkezésére. Bődy alispán válaszában megjegyezte, hogy a faiskola ter­veit elkészítették, de azoknak ki­vitele 40 ezer pengőbe kerülne. A létesítéséről tehát csak akkor lehel szó, ha az egyesület a szükséges fedezettel rendelkezik. A ládákat illetően ajánlatot kér, i igyekszik megfelelő mennyisé­get biztosítani. A jelentést ezután tudomásul vették. A folyó Ügyek tárgyalása során megállapítotok az intézők pótiilefményeit és ki­szállási dijait, azután tudomásul vették a zárszámadást s sz 1937 évi költségvetést 32,597 349 be­vétellel és 19 195 P kiadással ál­lapították meg. Azután megvá­lasztották az igazolóválasztmány, a végrehajtó- és felügyelőbizott­ság tagjait. Korponay Gyula igazgató szólalt fö! végűi s vitéz Tamásy István dr. po gármesternek a gyü­mölcsértékesítés tárgyában föl­tett kérdésre válaszolt. Dicsérte azt a munkát, amely a gyümölcs­termelés terén Zalában folyik s amiben vármegyénk közvetlenül Pest és Szabolcs megyék után következik. Feleslegünk még nincs gyümölcsben s az éitékesiléssel most a Hangya foglalkozik. Ez azonban csak kezdet. Az értéke­sítési munkába belekapcsolódnak az intézők is. Szükséges azonban, hogy a csomagolást, amit az ex­portőrök végeznek, végezzék ma­guk a termelők. Kellő propaganda utján kell a gyümölcsfogyasztást fokozni, különösön a kisemberek körében. Szólott a magyar szilva kitűnő minőségéről, a szilva­aszalásról, de megemlítette azt is, hogy közönségünk rossz szokás­ból mennyi előnyt ad az idegen árunak. Egyes kereskedők kény­telenek a hazai kiíőnő aszalt szil­vát idegen eredetűnek feltüntet­ni, mert igy jobban fogy. Ezzel szemben elmondta, mennyire megnyerte a magyar gyümölcs a nyáron a franciák és angolok tet­szését, aminek nyomán nagyobb megrendelések is történtek. Az­után a védekezésről szólott majd az alispán kérdésére ismertette azokat az almafajtákat, amelyek vitamin-és cukortartalom tekinte­tében felülmúlják a külföldi ai- máv amelyek tehát a termelésre legalkalmasabbak. Végül sikert kívánt 8z egyesüietnek. tikai rendezéstől ? Melyik az a nemzet, amely hozzájárulna ahez, hogy közreműködjék egy másik nemzettel akár olyan módon, hogy hiteleket nyújt neki, akár ugv, hogy javítja ellátását nyersanya­gokban, akár úgy, hogy meg könnyíti számára népességének elhelyezését vagy a gyarmatosí­tást, akár bármely más módon, ha a legkisebb mértékben is attól kell tartania, hogy az általa nyúj­tóit segítséget egy napon ő ellene fordíthatják ? — Szükségszerű kapcsolat és kikerülhetetlen összefüggés áll fenn tehát egyrészt a gazdasági együttműködés, másrészt a békés megszervezés és a fegyverkezési verseny megszüntetése köiötf. Hogy közösen dolgozzunk, ehez az szükséges, hogy békében d©’- gozhassunk! A fegyverkezés kor­látozására és fokozatos csökken­tésére vonatkozó egyezménynek I szükségszerűen szerves részétkei alkotnia az európai problémák ál­talános rendezésének. Ám a hadi - anyagok gyártása ma olyan he­lyet foglal el az ipari államok termelésében, hogy valószínűen lehetetlen lenne elrendelni minden további náiküi e gyártás beszün­tetéséi, mert belső válságok sú­lyos veszélyét idézhetjük fel. Nem lehet a leszerelés tárgyá­ban olyan nemzetközi politikai megállapodást tervbevenni, ame­lyet ne egészítene ki nemzetközi gazdasági megállapodás, amely helyettesitő piacokat biztosit, a vállalatok és a munkások számára. Ilyen módon természetszerűen ve­tődik fel a nagy európai és gyár maii nemzetközi közmunkák kér­dése, vagyis az anyagi és mű­szaki együttműködés problémája, továbbá a hitel kérdése, vagyis pénzügyi együttműködés problé­mája. Blum csak általános randesés keretében tartja megoldható­nak a német-francia problémát. Gazdasági megegyezés nincs politikai rendezés nélkül. A novai templom legértékesebb kincsei. A restauráló művész Jelentése. Páris, január 25. Blum francia j miniszterelnök vasárnap nagy be­szédet mondott Lyonban és ebben főleg a német francia viszonnyal foglalkozott. Hangfúlyozta mind járt beszéde elején, hogy német- francia külön megegyezésről nem lehei sző. A francia biztonság kérdését nem lehet különválasz­tani az európai béke kérdéséiül. Franciaország oszthatatlan békét kíván. Célja, hogy az európai problémákat együttesen rendezzék és egy ilyen általános rendezés keretében igyekeznek megoldani a francia-német problémát. A ren­dezés lehetősége elsősorban Né­metországon múlik. Tudatában van annak, hogy Németország gazdasági helyzete súlyos, de Franciaország ezt nem akarja ki­j használni. Nem gondolnak Né­metország olyan gazdasági meg­segítésére, amelynek ellenértéke az lenne, hogy Németország politikai feltételeknek vesse alá magát. Óvakodnak attól is, hogy gyanú­val iiiessék Hitler békeakaratát. Ha eljön a megegyezések ideje, akkor ezek a megegyezések csu pán a bizalom szellemében és az egyenjogúság alapján létesülhet­nek. De ennek megállapítása mel­lett rá kell mutatnia egy nyilván­való igazságra, amely előtt senki sem hunyhat szemet. — Ma, amikor a fsgyverkezési verseny mindenütt a háború előtti időknél is gyorsabb üíembsn fo­lyik, hogyan lehet elképzelni olyan gazdasági megegyezéseket, sme lyek függetlenek lennének a poli­Királyfalvi Kraft Károly festő­művész a novai róm. kát. tem pl®m falfestményeinek restaurálá­sáról és konzerválásáról jelentést nyújtott be a Műemlékek Orszá gos Bizottságához ás jelentését megküldte Bődy Zoltán alispán- nak is. Jelentésében először is beszá­mol egy értékes és érdekes fölfe­dezéséről, vagyis három értékes al fresco faifestményről, amelyek- , ró! sem Doifmeister szerződése, sem a későbbi, e templommal foglalkozó irodalom nem emlék­szik meg. S mive! a múlt évben még ő sem tudott róluk, akkori jelentésében nem is tehetőit azok­ról jelentést. A Zalamegyei Újság annak idején részletesen beszámolt Ki­rálylaki Kraft Károly munkájá­ról. Megírtuk azt is, amit a jeien lés első része mond, hogy a templom főbejárati kapuján be­lépve a baloldalon egy másfél méter széles, két ás fél méter ma­gas és körülbelül 5 méter mély - sötét szentsir fülke van, amelynek egyetlen nyílása és világítási felü­lete az ajtaja. Falait 160 év alatt az clajmécsesek okozta v-istag, fe­kete, korom fedte, por, pékháló és penászgomba fedte, e réteg alatt fedezte fel a mester az értékes fal- festményeket, amelyek a tem­plomnak legértékesebb kincsei. Ezek: a Megváltónak agyonkin­I Ha a farsangon jól akar mulatni, báliruhát a Korzó Divatáruházban kell venni. I Tafftok, sxatinok, simák, mintásak és mindennemű báli újdonság é olcsó ái*ban, —■ ■■ ~ ~ nagy*választékhan kaphatók. —-■— ———----­Korzó Divatáruihoz (Arany Bárány épület). H

Next

/
Thumbnails
Contents