Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-26 / 20. szám
> X. é#folpm 20, szám. Ara 8 fillér* 1937 január 26 Kedd, au. «sara ojság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. mmasss*** ■ m&mammmisiailiwwifBmsmwiSBmr. ■zpvmmams a A. magyar katolikus irodalomnak új és nagy nyeresége van. Megjelent a várvavárt nagy példány- számú és o'csó katolikus kisregény, amelynek elindulását január 8-iki számunkban vezető helyen bejelentettük. — Az egész országban kaph tők az Uj Élet Regénytár 10 filléres füzetei. A regénysorozat irányitója P. Bangha Béla, szerkesztője pedig Ijjas Antal. Régi kívánsága teljesedett ezzel a magyar katolikus tömegeknek, sőt elsősorban magának a Katolikus Akciónak. Az utóbbi évek alatt a fővárosi utcát és az egész vidéket egyaránt döntötték az olcsó, füzetes kisregények amelyek 10 fillérért deíektivtöríéne- teket, kalandokat, szerelmi bonyodalmakat mondtak el az olvasóknak, közben öntudatlanul befolyásolva világnézetüket. Körülbelül nyolc ilyen füzetes heti regényvállalkozás van ; ami any- nyit jelent, hogy hetenként nyolc füzet — minden hétköznapra egy és minden vasárnapra kettő — jelenik meg, kétszáz negyvenezer, havonkint majdnem egymillió példány. El lehet képzelni, hogy ennek a havonkinti egymillió példánynak milyen óriási hatása van a közönségre. Havonta egymillió füzet indul a magyar társadalom felé, hogy az olvasmányra és j élményekre éhes olvasókat az élet legfontosabb dolgairól, az életről, halálról, szerelemről, becsületről, általában az élet értékeiről tájékoztassa és befolyásol a. A magyar katolicizmus még ezeknek az üzleti jellegű regényvállalkozásoknak jóindulata esetén sem hajlandó ennek a tömegbefolyásolásnak kizárólagosságát a véletlenre bízni. Különösen ma, amikor a magyar katolikus szervezkedés adott helyzetében, megvannak a magyar katolicizmusnak a maga nagy hóditó céljai. Ilyen nem utolsó sorban a katolikus irodalom terjesztése. Az Uj Élet Regénytár nem hitbuzgalmi irodalom, hanem világnézeti kisregény. A tömegek élményvágyát akarja kielégíteni, azért ad tengerentúli tájakat, kalandokat, tárgyköréből nem kapcsolja ki a szerelmet, a férfias erőt, a tiszta nőiség varázslatát és így tovább, E kisregények első három kötete egymagában is meggyőzi az olvasót ennek az új vállalkozásnak a többieket felülmúló értékéről és érdekességéről. Az első szám („Rendületlenül“) sivatagi regény: egy magyar ide- genlegionárius sodródik egy arab lázadásnak és egy angol lány megmentésének kalandjai közé és hősies küzdelmek után amikor az ellenséges erők már összecsapni készülnek felette, az oázisok misszionáriusa, a szintén magyar származású fehér atya hárítja el előlük a beduinok gyilkos támadását és sortüzét. A második szám: („Budai bástyák“) ; Buda ostromát mutatja meg a füst hömpölygésében és az ágyuk földetrengető bömbölé- ben. Azt, hogy a n gy ügyhöz hogyan állanak oda Thököly ku- darcbafulladt felkelésének kurucai, s a nagy pápának, XI Incének egy Magyarországra került unokaöccse hogyan szerzi meg hősies- l ségével egy magyar leány szivét. A harmadik szám („A láthatatSzékesfehérvár, január 25. A lovasberényi kerületben vasárnap teHes erővel megindult a választási küzdelem, amelyben Qriger Mik'ós kereszténypárti jelölt, Kommer Gyula hivatalos NEP- jelölt és vitéz Endre László nem brvatalos NEP-jelőlt vesznek részt. Vasárnap Endre László gödöllői főszolgabíró csak látogatásokat tett, de beszédet nem mondott. Kommer Gyula beszédeket is mondott, de általában hűvösen j fogadták. Ezzel szemben Griger Miklós ellenzéki jelöltnek mindenütt meleg fogadtatásban volt része. Griger Miklóst elkísérték kőrútjára Meizler Károly dr., Dinnyés Lajos és Klein Antal képviselők. Vértesbogláron a főszolgabíró megvonta Griger Miklóstól a szót, mert a következőket mondotta: „Nincs kétféle erkölcsi szabály és ha valaki úr és becsületes ember, az gazsá gokat nem követhet el. Sajnos, van rá eset, hogy olyanok, akik lan ellenfél“) tengeri kaland : az óccánjáró luxushajón a banditák akarják elrabolni a hajó kincseit és a milliomosleányt s a hajó magyar tisztje az, aki egészen egyedül hódítja tőlük vissza a he ót. A világnézeti tartalom mellett : egészen finom és nagyigényü az az irodalmi stílusa ezeknek a kisregényeknek, amelyek a közönség minden rétegét ki tudják elégíteni, s egyformán érdeklik a fővárosi és vidéki olvasót s ami a legfontosabb : bizalommal adhatok az ifjúság kezébe is. Amint értesülünk, a regényvállalkozás gyakran akar közölni történelmi regényeket is, ami maga is elis mérésre méltó célkitűzés." esküt leitek a választási törvény rendelkezéseinek megtartására, még sem tartották meg esküjüket és“lelkeket tiportak.“ A közönség viharosan tüntetett a szómegvonás ellen. Kápoinásnyéken hatalmas tömeg előtt beszéit Griger Miklós. Utalt arra, hogy őt mint a nemzet közellenségét akarták száműzni a politikából, de ez csak félig sikerült. Azt tekintik hifiiének,, hogy a szociális halódás helyett a szociális haladást kívánja. Az a bűne, hogy a diktatúra ellen küzdött. A népuralom, az igazi parlamentarizmus hive, s a mai választójogot sipista jognak tartja. Dinnyés Lajos az idegen eszmék beáramlása ellen tiltakozót., majd Meizler Károly dr. leplezte le azokat a fogásokat, amelyekkel Griger Miklós jelölését el akarták gáncsolni. Hangsúlyozta, hogy a kereszténypárt teljes érövei támo gatja Grigert. dületes beszédet. Délután volt a gyűlés a kerület székhelyén, Zala- baksán élénk érdeklődés mellett. Kultsár Pál megnyitója után itt Reibel Mihály és Kocsán Károly szólaltak fel. Gutorföldén Farkas József plébános mondott megnyitót, s ezt követően Tauffer Gábor és Stádel János ismertették a párt törekvéseit. Pórszombaton Reibel Mihály és Kocsán Károly beszédeit fogadta tetszéssel az egybegyült közönség. A polgármester iegényegyesületi előadása. Vitéz Tamásy István dr. poi- gármesfer vasárnap es?e a Katolikus Legényegyesületben tartott népművelési előadást A munka címmel, Az előadáson nemcsak az egyesület tagjai, hanem vendégek is frzép számban jelentek meg. A polgármester — amint beszéd] ben bejelentette — be- székelés formájában szólóit a munkáiéi. 0 ya < közvetlenséggel, oiyar világosan magyarázta a munka fogalmát fizikai és közgaz* oasági szempontból, hogy a hail- tóság valóban élvezette! hallgatta végig. Megmagyarázta a f zikai és szellemi munka között különbségeket, de magyarázatát adía a két munkaforma között fönnálló kapcsolatnak i . Rátért a ké mű j vés- és gyáriparra és hangoztatta a kézmüve iiparnak fontosságát, jelentőségét a s: ü égletek kiegészítése tekintetében. A n Unka jogviszonyainak ismertetése keretében szólót a rabszolgaságról, enől a hosszú évezredes rendszerről, amely eilen a Üd vözitö emelte föl szavát elsőnek s amelynek megszüntetése a ke reménységnek, a kalolikusságnak érdeme. Beszélt a jobágyságról, majd a szabad munkáról s ez u óbbinak nyomán támadt züiza • varrói, a kontárkodásról és a Hallgatóság; elé tárta azokat az intézkedéseket, amelyek a munka szabályozása terén történlek. Részletesen ismertette a céhrend* szert, amely a tanulót, a segédet a mester családtagjává tette s amikor az megszűnt, akkor kér ült a munkásifjuság a különböző izmusok hatalmába. Most sokat fáradoznak a munkásifjuság nevelésének helyes irányba terelésén s ez a célt (űzték maguk elé a legényegyesületek is. A tőke keletkezésének s igazi hivatásának magyarázata közben a tőke és munka viszonyé ól szólott. Fejtegette a munkané küliség okait s annak a reményének adott kifejezést, hogy a viszonyok javulásával ismét minden' szakképzett kisiparos megtalálja a kenyérkereseti lehetőségeit azon a (éren, ahol az ő helye van. A lelkes éljenzéssel és tapssal Vasárnap is sikeres gyűléseket tartott a kereszténypárt Zolákén. Az egyesült kereszténypárt vasárnap folytatta szervező gyűléseit Zala megye nyugati részében. A lovasberényi választási küzdelem miatt az eredetileg bejelentett szónokok közül többen nem tudtak eljönni, mert a kereszténypárt jelöltje, Griger Miklós érdekében munkálkodnak a lovasberényi kerületben, de ez a körülmény nem csökkentette a zalai gyűlések je lentőségét. Minden községben nagyszámú választó hallgatta az egyesült kereszténypárt szónokait és tetszéssel fogadta beszédeiket. A szónokok behatóan ismertették a párt programmját, s azokat a szociális törekvéseket, amelynek megvalósításáért a párt most megnövekedett erővel küzd. Délelőtt 11 órakor tortották meg a kereszténypárti gyűlést Nován. Farkas Sándor esperesplébános mondott megnyitót, majd Tauffer Gábor országgyűlési képviselő és Stádel János zalatárnoki földbirtokos mondottak beszédet. Ugyancsak délelőtt volt a gyűlés Csesztregen. Ezt Kultsár Pál törvényhatósági bizottsági tag nyitotta meg, azután Reibel Mihály és Kocsán Károly mondottak lenLeik esetéssel fogadták Griger Miklóst a lovasberényi kerületben.
