Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-24 / 19. szám
T937. jannár 24. Zalamegyei Újság NYÁRY LÁSZLÓ EREDETI RIPORTJA: Hogyan farsangolnak az északi népek? A hires kanadai jégkarneval szépsége felér a nizzai virágkorzóvai. Azt hihetnők, hogy a farsang, főleg pedig a karnevál ünnepségek csak a délen lakó népek között dívik, hogy jelmezes felvonulást legalább is a mérsékelt éghajlat alatt lehet oly parádésan megrendezni. Ez tévedés. Az északi népek épen úgy farsangolnak a jég hátán, mint akár az olasz kékazur alatt, karneváljuk talán még érdekesebb is, mint a déliek karneválja. Figyelembe kell vennünk elsősorban, hogy az északi népeknél 12 fok fagypont alatt nem jelent még hideget. Ez Kanadában az úgynevezett langyos idő. Magyarországon 20 fokos hidegnél prémgallérba húzott nyakkal járunk az utcán és már igen nagyon fázunk. Kanadában ilyenkor az ember kiáll a kiskapu elé, körülnéz az ég alatt, egyet-kettőt szippant a jó levegőből és ezzel a mondással fordul be a házba : — Anyjuk;! Azt hiszem, hideg lesz 1 Kanadában különben is az év kétharmad részében tél van, innen lettek híressé a kanadai hómezők. 10—15 fokos hideg meg se kottyan/ Az emberek természete, életberendezése alkalmazkodik a hideghez. így a kanadai karneválok is 10-15 fokos hidegben zajlanak le. Ugyanúgy kivonulnak az utcára, ugyanolyan „ricsajt“ csapnak, akár Nizzában és éppen olyan jól mulatnak és megtalálják a szórakozás lehetőségeit, mint a déli népek. Volt idő, amikor farsang ide jén százak és ezrek utaztak Kanadába, hogy résztvegyenek a téli karneválon, mert a nizzai mulatságokat már megunták, vagy áthajóztak azért, hogy a jégsport iránti szenvedélyüknek gátlás nélkül hódolhassanak. Ez azonban még békében volt, amikor nem találták még fel a műjégpályát és pénzük is volt az embereknek. Az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok „nedvesei“, a kiszáradt torkú yankeek, tolongtak még hatványozott számban a montreali tiszta égbolt alatt, akik a szépet a jóval egyesíteni jöttek át . . . Az idei téli szezon már alaposan megérezte az Egyesült Államokbeli prohibició felfüggesztését A torontó nagy Klub két évi sikertelen kísérletezés után be is zárta helyiségeit, készletét pedig jóval leszállított áron alul eladta. Egy-egy korsó sör néhány éve 30, jobb helyen 40 centbe került, ma 8-10 cent. A montrealiak még mindig remélik, hogy a téli ünnepségek alatt a jégsport igazi szenvedélyesei mégiscsak meglátogatják őket, mert ez a sportág sehol a világon nem olyan fejlett, annyira egyéni jellegű mulatságot nem kultivál- nak, mint itt, Montrealban. A montreali szt. Lőrinc folyó már korán, október közepén befagy. Itt van a téli karnevál- mulatság fénypontja. A szt. Lőrinc folyó vastagra fagyott jegét leöntik olajjal, azáltal a jég átlátszóvá lesz és valóban különös élmény annak, aki ezt először látja. Á korcsolyázó úgy érzi, mintha a viz színén siklanék tova. A folyó jegén jelmezes szánversenyeket tartanak. Indiánok, normannok, yankeek, eszkimók hajtják a szán elé fogott iramszarvasokat, lovakat, kutyákat. Speciális mulatság a toboganning. A mesterségesen emelt magaslatról összekapcsolt szánkók sikla- nak le, valóságos szánkóvonatok és a hosszú jégen még néhány kilométert rohannak. A montreali kaszinó által a szt. Lőrinc folyón emelt mesterséges magaslatról a folyó irányában 16 km-t lehet csúszni. A magaslat tetejére lift viszi fel az embert s a lift ugyancsak a jég hátán van építve. A kasznió folyóterületén a jégpálya más érdekességgel is szolgál : Este az, átlátszó jég alatt kigyúlad. az ezer és ezer villanylámpa, amely valóban fenséges, látványnak is, de rajta korcsolyázni is. Ilyenkor a kristály- tiszta vizen keresztül még a meder fenekén heverő kavicsokat is meg lehet számlálni. Farsang idején a szt. Lőrinc befagyott hátán nagy sátortábor áll, a sátrakban jelmezes árusok mérik a hamisítatlan brandyt. Ára alig esett valamit. Tudnivaló ugyanis, hogy a szesztilalom felfüggesztése Amerikában csak a sörre és a borra szól. El is tűntek a jég hátáról a sörös ás boros wig-wammok, fájdalom, Uncle Sam nedvesei is. Panaszkodnak a kanadaiak eleget, mert biz’ a régi forgalomnak alig érik el az egytizedéí A montreali karnevál színes ségben semmiben sem különbözik a nizzai, vagy velencei karneváltól. A kaszinó óriási jégterületén három zenekar játszik, a DUPIASPIRALLA jelmezes tömeg épen úgy hömpölyög, mint bárhol másutt, a különbség csak az, hogy a hideg miatt nem tüllkosztüm járja. A városban is van farsangi felvonulás, de csak este. A munka hazájában nem tudják azt elképzelni, hogy valaki nappal az utcán szórakozzék. Annál na- gyobbszerű az utcai mulatság. Montreal dísze az úgynevezett lovagvár, ami a város főterén emelkedik, ez a központ. Hatszögletű, tornyos, várszerü épület ez, amit hatalmas fal övez körül. A k;szögelő őrtornyok körülbelül 40 m magasak, megtörik a várfal kőcsipkés párkányát. Az esti felvonulás a város legmesszebb fekvő pontján kezdődik és menet közben csatlakoznak hozzá az emberek. Mások már a lovagvárba húzódnak és ott várják a menet megérkezését. Addig a vár hófehér falait a sötétség misztikus félhomálya borítja, egyszerre kigyúlnak a lámpák, ha megérkezik a felvonulás : száz reflektor világítja meg a rablóíanyát. A mesébe illő látványosság, a csodálkozás morajától kisérve, mindjobban kezd tündökölni, szikrázva veri vissza a rávetődő milliónyi fénysugarat. Olyan, mintha üvegből volna az egész. a—wWwan»iHBi nw m i wigjiiiwwitBPg' —r^-arr»" -m EG NYÍLT Fái ás Indra cégnél Ziliepmeg A montreali lovagvárat minden évben átépítik. Külön a farsangi mulatságok kedvéért átalakítják újra és újra, néha szeszélyesen kavargó falakkal veszik körül, valami normán rabíófészek mintájára, máskor gótikusán, de mindig szebben és szebben, új hatásokra vadászva. Építés alatt deszkakerítéssel veszik körül és azt csak az utolsó napon, délután bontják le. A montreali lovagvár óriási épülete nem kő, vagy cement, hanem tiszta jég. Méteres vastagságú falai szilárd alapokon nyugszanak, a mulatók serege biztonságban ünnepelheti a jégvár termeiben Karnevál hercegét. A negyven méter magas torony is jégből készült. Az oszlopok, padlózat mind simára csiszolt jég, sőt szobrokat faragnak ki jégből. Karcsú jég-minarettek szőkéinek a magasba a vár udvarán, amott impozáns templom áll Neptunnak jégből készült rettentő szobra mellett. A békésen fagyoskodó elefánt-szoborra jégsárkány kék lángot lövel torkából, — ami mesteri módon megoldott villanymachináció, — azután szelíd arcú jégangyalkák térdelnek, a la Michelangelo, — kezükbe« égő villanyfáklya. Köröskörül minden ragyog a ! montreali jégpalotában, mintha kacsalábon forgó jégvárban érez- nők magunkat. Valóságos gyermekként érzi magát az, aki először van itt. Méltán hiheti, hogy álmodik, nem győz jobbra-balra csodálkozni. A felvonulás kezdetét ágyúdörgés jelzi. A menetet természetesen zenekar nyitja meg, amely egykorú jelmezekbe öltözve halad az élen. A rendezők többnyire a Snowshoe clubbok összessége, — hótalp egyesületek, — ők következnek a zenészek után élénkszinű, indiános motivumú sportruhákban. Történelmi csoport következik: indiánok, akik szánon ülnek. A szánkókat felsallangózott iramszarvasok húzzák. De balgaság volna a nálunk divatos május- elsejei gyatra cicomázásra gondolni, amit kocsisaink csinálnak. Itt ez művészeti alapon történik. Az iramszarvas szánkók után kutyafogatok jönnek, a fogatokban eszkimók ülnek. Az első lovasszánban — ami ezután jött a legrégibb hódítókat jelképező
