Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-24 / 19. szám
Felelős szerkesztő :Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak; egy hónapra 1’50 pengő, negyedSzéchenyi- tér 4. Telefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Hasz millió pengő bevételt jelent a lisztforgalmi adó az államkincstárnak, de ugyanakkor mérhetetlen károkat okoz a magyar gazdasági életnek, a magyar fogyasztónak és a körforgás törvénye szerint magának az államkincstárnak. Annak, amely nem tud felülemelkedni a bevételek és kiadások rideg számoszlopai összevetéséből levont eredményeken. Nem a pillanatnyi bevételi lehetőségekből kell kiindulni a helyesen vezetett pénzügyi politikának, hanem abból, hogy végeredményben mit jelent országos viszonylatban egy jövedelmi forrás. A Iiszlforgalmi adó nyolc fillérrel drágít minden kilogram kenyeret. A kenyér ára szabályozza a közszükségleti cikkek árát. A kenyér drágulása drágítja az életet. Az életet, amely a szűkös jövedelmi viszonyok közepette nem bírhatja elviselni a magasabb árak nyűgös terhét. A kenyér ára folytonosan drágul. A magángazdaságnak minden ága hivstkozik már a dráguló kenyérre. Ez a hivatkozás pedig tudjuk, mit jelent. A már felsrófolt árak újabb nőve léséi. Csak legyen azután vásárló elég, akinek a zsebje kibírja az árak emelkedését. Úgy véljük, hogy a magyar fogyasztók nagy többsége képteien már szükresza- bott jövedelmének keretei között megélhetést biztosítani. Összezsugorodnak a magyar polgári háztartások. Elmarad a kellő táplálék, az egészség ápolása, a kui- turigények kielégítése, a ruha, a cipő és bizony az iskoláztatás is megsínyli a gazdasági élet sza badjára engedett árait. Ezt a katasztrófát, az elszegényedést minden lehető eszközzel el kell hárítani. Az elhárításnál első sorban is a kenyér árának csökkentése jöhet számításba, mert a jövedelem fokozására alig látunk hajlandóságot a kormány részéről. A kenyérár leszállítását természetesen a mezőgazdaság kára nélkül kellene megoldani. Az a méd, amely a gazdasági év elején önként kínálkozott, ma már nem alkalmazható. Az olcsó búzát kellett volna felhasználni a belső fogyasztásra és a drága búzát kellett volna kiszállítani külföldre. Nem pedig fejetetejére állított gazdasági politikával eladni olcsón mindent a külföldnek és a drága- *** terhét a magyar fogyasztó nyakába varrni. Ennél a hihetetlenül rövidlátó gazdaságpolitikánál nem húsz milliót vesztett az ország. Százmilliót is meghalad az a veszteség, amit el kell szenvednie emiatt a belső fogyasztásnak. Ha már balul fogták meg a kérdést intéző köreink, legalább hárítsák el azt a veszedelmet, amit a kenyér belső fogyasztási árának drágulása rejt magában. Ma az egyetlen lehetőség erre a íisztforgaSmi adó eltörlése. Nem lehet ezen sokat gondoskodni, számit- gatni és az időt elhúzni egészen az új termésig, hanem azonnal intézkedni kel!. Kilenc millió magyar napi kenyeréről van szó, a magyar fogyasztás legfontosabb cikkéről. Nyolc fillér óriási összeg egy kilé kenyérnél. 36 fillér helyett csak 28 at kellene fizetni, ha a lisztforgalmi adót eltörölnék. Ez az árcsökkentés mérséklő hatást gyakorolna egész gazdasági életünkre. Az államháztartás egyensúlya sem borulna föl a húsz millión, amely a helyes vezetés mellett könnyen pótolható olyan jövedelmi források megnyitásával, amely források csak keveseknek, de erős alapozású gazdasági alanyoknak volnának — ártalmára. Mert mi lesz, ha a kenyér ára, sőt, amint hirlik, a húsnak ára is emelkedik, még pedig a legközelebb. Vegyük számításba a tüzelőid árának horribilis emelkedését is. Maholnap már 60 pengőt kell fizetni egy öl fáért. Es intézkedést még nem látunk. Úgy látszik, a gazdaságpolitikát kevés szociális érzékkel irányítják. nép kezén, 10,501.950 kát. hold, olyan birtokosok kezén, akiknek két vagy akár több foglalkozásuk is van, 1.007,541 kát. hold. A mezőgazdasági statisztika szerint 1935 ben összesen 2,798.477 kát. holdnyi terület volt bérben. Ebből 961.200 kát. hóidat a korlátolt forgalmú birtokokból adtak bérbe. A hitelintézetek földbirtokaiból majdnem 60 százalék van bérben, aránylag ugyanannyi, mint a köz- és ma- gánalapitványi földbirtokokból. A védettbirtokok kiterjedése 1.711 843 kaf. hold. A szabad- forgalmú birtokokból 1,628 347 kát. hold, a korlátolt forgalmakból mindössze 85.496 kaf. hold Lemondott a japán kormány. II külpolitika hire. Tokió, január 23. A miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondásai és azt a császár elfogadta. A lemondást izgalmas harc előzte meg a kormány és a parlament között. A parlament szembe fordult a kormánnyal, mert ellenezte a hadsereg beavatkozását a küipo- liiikáb3 és at erős hadseregfejlesztést. Teraucsi hadügyminiszter, aki szilárdan a hadsereg oldalán áll, követelte a parlament feloszlatását, s ellenkező esetben lemondassál fenyegetőzött A kormány igyekezett békét létrehozni a katonai párt és a parlament között, de ez nem sikerült A katonai körök a hadügyminiszter elnökletével értekezletet tartottak, s ezután következeit be a kormány lemondása. A fővárosban nagy az izgalom, mert Tersucsi hadgvügyminiszter álliNegyven esztendővel ezelőtt volt az első rendszeres és teljes mezőgazdasági üzemi statisztikai adatgyűjtés, amelynek feldolgozott adatai évtizedeken keresztül elavultak. A földbirtokviszony megismerésének és a végleges tisztázásának ügyét azonban a mezőgazdasági válság és az azzal kapcsolatos súlyos jellegű agrárpolitikai kérdések elodázhatatlanná tették, úgyhogy 1935 ben el is rendelték a mezőgazdasági üzemi statisztikai adatgyűjtést. A négyén esztendő óta szüntelenül sürgetett munka, amely az 1935-ben végrehajtott földbirtok és mezőgazdasági üzemi statisztikai első kötete, most került a nyilvánosságra. Ez az 1150 oldalas kötet a hazai birtokviszonyok legfontosabb alapvető keretadatait tár;» fel. A most megjelent első kötet célja, hogy közölje azokat az lólag kijelentette, hogy nem felel a hadseregért, ha a parlamentet nem oszlatják fel. Lisszabon, január 23. A sajtó felháborodással tiltakozik a kommunista merényletek ellen, amelyeket a szovjet terveit ki. Rámutatnak, hogy s szovjet a merényletekkel a spanyol nemzetieket akarja megfosztani a portugál semmlegesség előnyeitől. Sok letartóztatás történt. Róma, január 23. Gőríng porosz miniszterelnök ma Nápoly- ból Rómába érkezett, ahol tanácskozott Mussolninval. Ma este utazik Berlinbe. Prága, január 23. A Slovak megállapítja, hogy a múlt évben semmi sem történt a tót néppárt érdekében. A tótokat továbbra is háitérbe szorítják. alapvető jelentésű tényeket, amelyeken minden agrárpolitikai természetű elgondolásnak nyugodnia kell. Az adatok ezúttal községenként kerültek a nyilvánosság elé, tehát a kötetben minden földtulajdonos annyiszor szerepel, ahány községben birtoka van. Következtetésre természetesen már ezek az adatok is alkalmasak. A birtokmegosztás adatai — a kizárólag miveletlen (földadó alá nem eső) területekből álló ingatlanokra vonatkozó adatok kivételével — főbb birtoklási jogcímek szerint ilyenek: az összes ssámbavetf földbirtok kiterjedése 16,081 844 kát. hold, az összes szabadfogalmu birtokoké 11,721,222 kát. hold, az összes kötöttforgalmuaké 4,360.622 kát. hold. A szabadforgalmu birtokokból külföldi állampolgárok kezén van 211.731 kát. hold, a tisztán csak mezőgazdasági foglalkozású a védeübirtek. Érdekességnek számit, hogy a védetíbirtokos között még külföldi állampolgároknak is volt 8366 kát. holdnyi birtokuk. A kötetnek a földreform eredményeit feldolgozó adatai véglegesnek vehetők. A kötet eredményei eltérnek azoktól az adatoktól, amelyeket az O. F. B. eddig arra nézve közölt. Az eltérési azonban megmagyarázza az, hogy most már másfél évtized telt el a reform végrehajtása óta s a különböző körülmények megváltoztatták a rtformföldek eredeti jellegét. Az 1935. évi állapot eredménye az, hogy a földreform során .389 307 embert jut- latiak földhöz és ezek között 705,468 kát. holdnyi földet osztottak szét. Házhelyet pedig 166,754 egyénnek adtak, összesen 39.178 kát, hold kiterjedésben. A kiosztott földterületek átlagos nagysága tehát két hóid sincs egészen. A házhelyeké pedig 375 négyzetöl, A Központi Siaíisztikai Hivatal tavaszra második kötetként kiadja a Gazdacimtárt, amely a 100 kát. holdas és ennél nagyobb birtokok adatait fogja felölelni. Ezt követi egyrészt az a kötet, amely a csonkaország áiiatáilo - mányáró!, gyümölcsfáiról és mezőgazdasági gépáüományárói számol be. Másrészt a birtoksíatiszlca második fele, vagyis az a kötet, amely a földbirtokokat már nem községek szerint való széttagoltságukban, hanem jogi egységükben tárgyalja és amely a tényleges birtokmegoszlásnak lesz hű és teljes képe. A további kötetek pedig a mezőgazdasági üzemek részletkérdéséit ölelik fei. Mindezek a részletező kötetek fokról- fokra mind részletesebben tárják fel a hazai öirtokmegoszlást, a birtokok állapotát, a mezőgazdaság egész helyzetét s nemzeti politikánknak erről az alapvető jelentőségű kérdéséről rövid idő alatt teljes és tiszta képet adnak majd a gazdaságpolitika irányitó tényezői elé. Tizenhat maliié kataszteri Sióid az ország számbavehető földbirtokának a kiterjedése.
