Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-19 / 14. szám
XX. évfolyam 14. szám 1937. január 19. Kedd 6rasas Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. mbs —— ii min Haaa«swapaaBveswyK«aiawi Öt német egyházfő a pápánál. Vatikánváres, január 18. Vasárnap regg?l Mihmi tanár ismét megvizsgál XI Pius pápát és kije entetíe, hogy semmi sem változol!. A Szenta ya állapota napok ó'a egyforma, súlyosabb fájdalmai nincsenek és közvetlen veszélytől nem kell tartani. Az orvosi vizsgálat után tiz őrskor kihallgatáson jelentek meg a SzeYtiayánái : F^ulbsber műn elleni bíboros érsek, SchultzakölBelgrád, január 18. Janulr 28-án írják alá a bulgár jugoszláv szerződést. Hir s erini Jugosdávia a szerződés éneimében sz ország keleti részeiben bulvároktól lakó i Caribródot és P;:rs>grádöt visszaadja Bulgáriának. Jugoszlávia íé péseket fed Romániánál, hogy az is adja vissza Bulgáriának Dobni bíboros ériek, Bertram berosz!ói bíboros érs^k továbbá a berlini és müosteri pü?pön. Ai öt német egyházfsjeddem egy óránál tovább időzöd a pápánál, skit tajékodadak a németországi helyseiről. M^jd a német’egyház • fők Pocsüi áilamtitkárhor mentek és a dé'u áni órákig (anácskoziak ve!e a kaioükus egyhát németországi ügyeiről. rudzsa egy részét, amelyet még 1913 ban vettek el Bulgáriáié!. Ezenkívül Jugoszlávia a Földközi • tengerhez u at akar biztosítani Bulgária számára. Romániában és a :öbbi balkáni államban nagy fe! ünest éi aggodalmat kellett Jugoszlávia lépése. A kereszténypárt küzd a mai kormányzat ellen, mert ez lényegében folytatása az előbbinek egy-két miniszter kivételével. Az kormány tett üdvös Ígéreteket, de az ellenzéki tömegek már szeretnék az Ígéretek valósítását látni, s addig nem lehelnek bizalommal. A keresz'énypárt Krisztus tanítását vallja politikai téren is, azt akarja, hogy Krisztus keze vezesse a politikát is. Nemcsak Krisztus imádkozó és kenyeret oszló kezének ke!! érvényesülnie a közéletben, de kell a korbácsoló kéz is, hogy kiirtsák a parlamentből azokat, akik nem a nép és a nemzet javára munkálkodnak. Nem szabad a múltat folytatni. Uj életnek, uj megmozdulásnak kell jönnie, hogy meg- váitozhassék az ország arculata. Beszélt a szónok az adórendszer hibáiról, az igazságosabb közteherviselésről, s kisemberek védelméről. Sajnálattal állapította meg, hogy a hercegprímás családvédelmi és házaaságjogi iavas- ■ iasávai a kormányzat négy év alatt nem kezdett semmit. A keresztény tömegek nem lehetnek bizalommal, ha ezt tapasztalják. Darányit rokonszenvvel fogadta az ellenzék, de nem lehet a ke- resztáuypár bizalommal iránta, amig leitekkel nern bizonyltja jó szándékait a kisemberek megsegítése isrén. Hangsúlyozta, hegy a Kereszténypárt a főidműmek és általában a dolgozók párlja akar Isnni, a gazdát akarja a párt gerincévé ísnni. A keresztény tömegeknek nincs szükségük nyilas jelvényekre, nincs szükségük német példákra. A magyar népnek C3ak két jelvénye lehat: a szüzmáriás lobogó és a keiíőskeresit; ezek melleit kell kitartani. A kereszténypárt ezt vallja. De vallja azt is, hogy ne a milliomosok és koldusok száma növekedjék, hanem Magyarország a megélni tudó kisemberek országa legyen. Foglalkozott a képviselő £ telepilés" kérdésével. Megállapította, hogy a telepítés szemfényvesztés s;i ország mar nehéz pénzügyi helyzetében. Azzal, ha minden eier vagy minden száz ember közül egyet áttelepítenek az ország más részér«, nem oldják meg a magyar nép problémáit. A mai viszonyok mellett a földkérdés egyedüli lehetséges formája a kisbérien rendszer földöérlöszövetke- zetek létesítése uiján. Ezt kei! megvalósítani. Szólt a borértékesítésről, az álláshatmozásról, végül erőteljes szervezkedési sürgetett. Reibel Mihály lendületes beszédében szólt a vörös veszély elleni küzdelemről, majd rámutatott arra, hogy a kommun uián keletkezett nemzeti irányzatot milyen eszközökkel, milyen rossz indulattal járatták le azok, akik ebben az országban nem akarnak sem fejlődést, sem keresztény politikát. Pedig a ke resztény nemzeti gondo at nern jelszó, hanem maga az élet. Ha az országban a keresztény gondolat uralkodnék, ha az evangélium járná át a törvényhozást, akkor ma volna elég kenyér. Sajnos, a keresztény nemzed gondolat felett az elmúlt évtizedben győzött a vak önzés, amely nem veszi észre, hogy a tornyosuló vagyon melle t milyen ijesztően terjed a nyomorúság, mint késs eszköze a kommunizmusnak. A kereszténypárt azért küzd a falu megmentéséért, mert a falu lelkében minden aknamunka eiienere ott ssunnyad még a keresztény nemzeti gondolái; a falui még nem tudta megmételyezni a zsidó szabadkémüvesség. A falut sok mindenből kisemmiz- ték, de ezen lehet ás kési is változtatni. Vissza kell hódítani ezt az országot a keresztény gondolatnak és a keresztény népnek. Erélyesen sürgette Reifee! Mihály a családvédelmet nemcsak erkölcsi, de gazdasági vonatkozásban is. A sokgyermekes családokat fel kell karolni a nemzet megerősödése érde^ébsn. Ezt jogosan megkövetelheti a sokgyermekes család, mert ars ilyen nagyobb áldoza tokát hoz a hazáért, mint a leggazdagabb vlrilis adózó. Ha ez a nemzet népességében meg nem erősödik, akkor egy idegen faj kezébe csúszik ár minden hatalom. A sokgyermekes család érezze, hogy §z állam figyelme rajta van. Be kei! vezetni a családi munkabért. Beszéde végén a képviselő sorra vetíe a gazdasági kérdésesei, meg’ világítva a kereszténypárt álláspontját. A közönség nagy lelkesedéssel fogadta a szónokok beszédét. A többi gyűlés. Délután fél 3 érakor Rádicsen az iskola termében volt nagysikerű gyűlés, amelyet Tornyos József plébános nyitott meg lelkes szavakkal. A zsúfolásig megtelt teremben azután Reibel Mihály és Meizler Károly dr, mondottak beszédet. Négy órakor volt gyűlés Ker- kaszentmiklÓBon. Az iskoia nagytermét itt is hatalmas közönség töltötte meg. Megnyitóul Pungor György plébános mondott buzdító szavakat. A vendégek közül Zichy- Chikán Móric báró v©lt az eiső szónok, aki a kartellek kizsákmányoló politikáját világította meg Nagy lelkesedés mellett tartották meg az egyesült kereszténypárt első szervező gyűléseit Zalában. Meizler Károly dr., Reibel Mihály és Zichy-Chikán Móric báró körútja a lenti és letenyei járásban. Az egyeiült kereszténypárt, amelynek megalakulását mág ebben a hónapban bejelentik a képvisdőházban, vasárnap tartotta meg ehő szervező gyűléseit Zala megye délnyugati részeiben. Meizler Károly dr. és Reibe! Mihály országgyűlési képviselők, ya lamint Zichy- Chikán Móric báró jelenlek meg a párt képviseletében a szervező gyűléseken, amelyeket Pákán, Lentiben, Rédicsen, Kerkaszentmiklóson és Felsőssé- menyén tartottak. A megjelent politikusokat a községek lakossága mind a lenti, mind a lese nyei járásban nagy lelkesedéssel fogadta s különösen nagy volt az ünneplés a letenyei járásban. A gazdaközönséget egyaránt megnyerte a pári szociális programja és a jogfolytonossághoz való hűsége. Pákán a templom előtt tartották meg a gyűlést, amelynek nagyszámú közönsége a hideg idő ellenére is mindvégig kitai- tott. Beznicza Péter körjegyző nyitotta meg a gyűlést a vendégek üdvözlésével, majd Reibel Mihály országgyűlési képviselő szólalt fel és nagy beszédben hirdette, hogy Magyarországnak a nemzeti gondolat és a keresztény igazságosság negyében újjá kell alakulnia. Zichy-Chikán Móric báró gazdasági kérdésekkel ás gazdasági rendszerünk hibáival foglalkozott beható módon. Lentiben. Mise után tartották meg a gyűlést Lentiben is a mozi helyiségében, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. Meizler Károly dr. volt az első szónok, aki bevezetésül KeletzaSa keresztánypáríi tömegeinek elv* hűségét állitoita például a nyugati végek választóinak figyelmébe. Ulalt arra, hogy a tapolcai, keszthelyi és zaiaszenigróti választókerületek népe tüzön-vizen kérésziül kitartott a keresztény- pári melleit a választások idején, g ez a gerincesség lehet a nép boldogulásának alapja a megyá nyugati részében is. A kereszténypárt programját fejtegetve hangsúlyozta, hogy a párt nevéhez méltóan kiván küzdeni. Keresztény párt, mert a keresztény gondolat jegyében tudja csak elképzelni a közéletet. Szociális pári, mert a társadalmi békét hirdeti a társadalmi osztályok jogainak biztosítása mellett. Néppárt, mert elsősorban a tömegek érdekét szolgálja. Ellenzéki a párt, amit eléggé bizonyított az 1935- Ö5 választás, amikor Keszthelyen és másuií a jelölteknek hallatlan üldözésekkel kellett megküzdeniük. 1 Jugoszlávia területeket ad vissza Bulgáriának?
