Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-10 / 7. szám
1937. január 10. Zalamegyei Újság 7. Gazdaság. Rovatvezető: a kehidai m. klr. gazdasági szakiskola tanári kara. Mi a teendő a gyümölcsösben télen? Irta: Ambrus Jáaos. II. Az elhanyagolt gyümölcsösben gyakran találunk olyan idősebb fákat, amelyeknek törzséből, vas* tagabb ágaiból erős növekedésű hajtások törnek elő, amelyek abban különböznek a rendes haj* fásoktól, hogy laza szövetües, mert sok vizet tartalmaznak. Ezeket a hajtásokat fattyúhajtásoknak, vagy vizhajtásoknak szoktuk nevezni. A fattyúhajtások a fán nem kívánatosak, mert a rendes hajtásoktól vonják el a tápláló anyagot, sokszor a fa koronáját túl is növik, sőt el is nyomhatják. A fattyúhajtások nagyobbmérvü keletkezésének többféle oka lehet. Vagy a gyümölcsfa növekedése silány és nem tart lépést a gyökerek munkájával, miáltal tápláléktorlódás áll elő és ennek következtében törnek elő a vizhajtások. Mivel a fa silány növekedése a fakéreg megkeményedését vonja maga után, célszerű a fa törzsét megköpülyözni és ezzel vizhajtások erőteljes sarjadnának is gátat vetünk. Oka lehet a fattyúhajtások keletkezésének az is, hogy egyszerre túlságosan megritkitottuk a fa boronáját. Az erős ritkítással a fának kevés lombja marad, viszont a gyökérzete teljes. A gyökér tehát ugyanannyi táplálékot vesz fel, mint ritkítás előtt, viszont a nagy mennyiségű táplálékot a fa lombozata a ritkítással erősen megcsökkenvén feldolgozni nem képes, tápiáléktorlódás áll tehát elő. Az igy összetorlódott táplálék magénak kiutat ke rés és kifakasztja a fás részeken a rejtett rügyeket, amelyekből gyors növésű, sok vizet tartalmazó úgynevezett vizhajtások lesznek. Ha a gyümölcsfa koronája gü- rü, azt feltétlenül ritkítani keli. A sürü, szarkafészekhez hasonló ko róna elsősorban küünő melegágya mindenféle élősködőnek, de a gyümölesképzést is hátráltatja. Szép, zamatos gyümölcs csak akkor fejlődhetik ki a fán, ha azt napsugár, meleg érheti és ha elegendő táplálékot kap. Ép ezért kell a fa boronáját a felesleges hajtásoktól megszabadítani, amely esetben a gyümölcsöt jobban táp lálhatja a fa, mert több tápláló anyagot fordíthat a gyümőlcakép- zésre. Kellő gondozás mellett, ha minden évben eltávolítjuk azt az ágat, ami felesleges, ritkításra nem nagyon lesz szüksége. Ha ezt azonban elmulasztjuk, minden harmadik évben a koronát feltétlenül ritkítani kell. A nagyon elhanyagolt, tu'sürü koronáju fákon, ahol egyszerre sok ágat, hajtást kellene eltávolítani, a ritkítást részletekben kell elvégezni, vagyis a teljes ritkítás legalább egymást követő két évben. Ezzel elkerüljük a nagyobb mérvű vizhajtások keletkezéséi. Hogy mit és mennyit távolit • sunk el a fa koronájából, azt mindig a gyakorlat és kellő érzék adja meg. Elsősorban is eltávolítjuk a fa koronájából a száraz és beteges árrészeket. A beteges ágrészt a fán könnyű megismerni, mert növekedése gyenge és rendszerint a levélzete száradni kezd. A betegeB ágrászt mindig a hibátlan és teljesen égé- séges farészig kell kimetszeni. Utána eltávolítjuk a fa koronájából azokat az ágakat, amelyek egymást keresztezik, vagy egymásra ráfekszenek, vagy t ar?sol ják egymást. A korona belsejében növő ágakat szintén kimetgzük. Ha a vastagabb felesleges ágakat a fa koronájából kimetszettük és a korona még mindig sürü, a kisebb gallyakat is kivesszük a koronából. Általában annyit távoli* tunk el a koronából, hogy minden irányban egyenletes rtka és világos legyen. A koronaritkitást a té! folyamán, vagy tavasszal rügyfakadás előtt végezzük. A ritkításnál minden eltávolitandó részt az elágazásnál, tősimán kell lemetszeni vagy lefüréizelni. Csonkot hagyni a metszés alkalmával nem szabad, meri az idővel korhadásnak indul és a korhadáé kiterjedhet az élő ágrészre is. A fattyúhajtásokhoz hasonlóan károsak a fára a gyökér és tő- sarjak is, amelyek vagy a gyökértőből, vagy magából a gyökérből nőnek ki. A sarjadzást szintén a nedvkeringés zavara idézi elő, amely a gyümölcsfa- csemete mély elültetésének is lehet a következménye, de okozhatja fagyfoltos rákos megbetegedés is. A sarjakat legcélszerűbb, ahogyan kihajtanak, azonnal élei késsel kimetszeni, vagy mint a gyomot, kikapálni. (Folytatása következik.) W9S! Modern idők. Premier ma az Edisonban. Chaplin fura, félszegen szomorú-vidám, csetlő botló, örök- peches figurája újból megjelent a vásznon. A pörge keménykalap, a nyúlfarknyi bajusz, a hajlékony bambusapáka és ormótlan cipők ismert és szeretett kontúrjai esetlenek, botlanik a történés forgatagában, reménytelen sóvárgással minden mán, ami emberi, ami jó, ami a többieknek kijár. Hosszú hallgatás után újból felénk mosolyog Chaplin és — tovább hallgat. Konok némaságából nem mozdítják el az események, a fájdalom, a szerelem — egy mozdulattal, grimasszal intézi el a ki nem mondott szavakat. És ez sokkal küiönb érték, mintha világszemléleté! puffogó mondatokba kerekítve dobálná széjjel. Parinernője: Paulette Qoddard, szikrázó temperamentumu fiim- debütáus; a féktelen ifjúság képviselője. MODERN LAKBERENDEZÉST bizalommal vásárolhatunk a Dunántúl legnagyobb, 50 éves cégénél: Olcsó árak. Kedvező fizetési feltételek. Kérjen árajánlatot I — Az asszony kötelessége törődni azzal, hogy bélmüködése rendben legyen, amit pedig úgy érhet el, ha naponta reggel éhgyomorra egy félpohár természetes „Ferenc József“ keserüvizet iszik, amely enyhén és kelleme-’ sen, pontosan és biztosan szabályozza az emésztés folyamatát. Hirdetmény. Andráshida, Apátfa, Zalabol- dogfa, Vorhota, Ebergény, Szent- erzsébethegy község telekkönyvi betéteinek szerkesztésére kirendelt bizottság közhírré teszi, hogy az 1886:XXIX., 1889 XXXVIII.., és az 1891:XVI. törvénycikkekben előirt helyszíni eljárás végett és pedig egyelőre csupán az azo nositó 1937. február 1. napján az azonosítás befejezte után pedig a bizottság a községben megjelenik. Ennélfogva felszólittatnak : 1. mindazok, akik a tjkönyv- ben előforduló bejegyzésre nézve okadolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt, a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog tkvi. bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézendő szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha pedig telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratai nincsenek az átíratásra az 1886:XXIX. t.-c. 15 — 18. és az 1889:XXXVIU. t.-c. 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, vagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos, az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebe lezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kedvezményétől is elesnek. 3. azok, akiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilván- könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt megjelenjenek, mert elienesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Dr. Szilágyi Zoltán kir. belétszerkesztő biró. Kováts István Bertalan ömkf. betétszerkesztő 1916—1937. sz. — Modern lakásberendezést bizalommal vásárolhatunk az ország legnagyobb es legrégibb eégő n él: KUFSTEIN buíofáruházak, Nagykanizsa,
