Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-03-25 / 68. szám

XX. évfolyam 68. uém. Barna Ara 8 filléi* 1937. mércius 25. CsQtörtSk. Xa\acs^ Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­Széchenyi-tér 4. ------------­Te lefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban évre 4 pengő. —■ Hirdetések díjszabás szerint. XI. Pius pápa a mexikói egyház helyzetéről adja ki harmadik encikiikáját. A német egyház helyzetéről kiadott encikiiká- jában súlyosan elitéli a katolikusok jogainak megsértését. Bérűn nem szakit a Vatikánnal ? Róma, március 24. XI. Pius pápa a beisevizmus ellen és a németországi katolikus egyház helyzete ügyében kiadott encikii- kája után harmadik encikiikáját a mexikói kaloüfcus egyház hely­zetéről adja ki. Az enciklikának húsvéti keltezése van, de C3ak az ünnepek után teszik közzé. Rómából jelenük: Az Oaserva- tore Romano közli XI. Pius pápa encikiikáját a német püspökök­höz. Az enciklika ezeket mondja : Égető gondok közepette és nö­vekvő elidegenedéssel figyeljük egy idő óla Németországban az egyház kálváriáját, azoknak a hí­vőknek növekvő szorongattafását, akik hűségesek igyekeznek ma­radni az egyházhoz. A konkordátum nem hozta meg a várt eredményeket. Bizonyos súlyos aggodalma ellenére határozta el magát az egyház a német birodalommal való konkordátum megkötésére, a konkordátum azonban nem hozia meg a várt eredményeket. Senki a világon nem mondhatja, hogy ebben az egyház a vétkes. Az utóbbi évek tapasztalatai le­leplezték azokat a mesterkedése­ket, amelyeknek kezdettől fogva csak az volt a céljuk, hogy meg­semmisítő harcot folytathassanak burkolt és nyílt ellenségeskedés­sel Kriszíus és az ő egyháza el­len s ők felelősek azért, ha Né­metország horizontján bomlasztó vallásháború viharfelhői válnak láthatóvá. Ha eljön ai ideje annak, hogy az egyház feltárja a világ előtt fáradozását, minden jóakaratú ember tudni fogja, hogy melyik oldalon keli keresni a békére törekvőket és melyik oldalon a békebontókat. Amíg az egyház hű maradt a megállapodáshoz, addig a másik oldalon a szerző­dést félremagyarázták, megkerülték, kiaknázták s többé-kevésbé nyilvános módon megsértették. A pápa ezután arról beszél, hogy milyen nyílt harc folyik j Németországban a nemzeti szo­cialista kormány és a Szentszék között megkötött konkordátum ál­tal védett katolikus felekezeti is­kolák ellen, mennyire megsemmi­sítették a német katolikus neve­lők szavazási szabadságát ebben a kérdésben s hogy milyen meg­renditően súlyos helyzetbe, milyen példátlan lelkiismereti konfliktusba kergetik a hivő keresztényeket. Az ö megsértett jogainak védö- jeként a pápa nem szűnik majd meg fellépni egy olyan lelki ma­gatartás eiien, amely szerződés­ben biztosított jogokat nyílt és burkolt eröázaksa! zsugorit össze. A Szeniaíya megáüapiija, hogy akik állítólagos ősgermán elkép­zelések szerint a sorsot helyezik Isten helyére, akik a fajt, a né­pet, az államot vagy az. állam­formát teszik minden értékek leg­magasabb normáljává, azok föl- cseréiik a dolgok rendjét. Csak felületes lelkek be­szélhetnek nemzeti Isten vagy nemzeti vallás tév- tanáról. Üzenet a német katolikusoknak. Ezután s pápa arra inti a né­metországi katolikus hívőket, hogy folytassanak példás életmódot, majd igy szól hozzájuk: Vidéke­teken egyre több hang szólal meg, amely az egyházból vaió kilépés mellett beszéi. A szóvivők közt vannak sokan olyanok, akik a ma­guk hivatalos állásánál fogva azt a benyomást igyekeznek kelteni, mintha az egyházból való kilépé­sek meggyőződésből fakadnának. Burkolt és látható kényszerítő in­tézkedésekkel, megfélemlítéssel, gazdasági, foglalkozási, polgári és egyéb hátrányok kiláfásbahelyezé- sével nyomást gyakorolnak a ka­tolikusok hiíhüségére. A nemzeti szociaiizmus szerint az evangé­lium szellemében való alázat nem egyeztethető össze az önérzettel és a hősi magatartással, ezzel szemben az egyháznak több ön­kéntes vértanúja van, mint bár­milyen más közösségnek. A természetjogról szólva a pápa megállapítja, hogy ezzel ellenkez­nek az olyan törvények, amelyek kikapcsolják a szülő akaratát az iskolai kérdésekben vagy fenyege­tés és kényszer által hatástalanná teszik. A pápa kitartásra buzdítja a fiatalságot. Senki sem gondol arra, hogy a német ifjúságéi elté­rítse kötelességeitől az állammal szemben. Ami ellen az egyház fordul és ami ellen fordulnia kell, az akart és tervszerűen konstruált ellentét, amelyet a nevelési célok és a vallás között szítanak. A tizedik bekezdés a né­metországi katolikus pa­pokhoz szól. A pápa elis­merését küldi nekik és bátorítja őket. Részvétét fejezi ki azoknak, akiknek az egyház iránti hűségűkért börtöncellákban és kon­centrációs táborokban kell bűnhődniük és akik a szer­zetesrendek elleni intézke­dések következtében ki- szakittattak hivatásukból. Külön üdvözletét küldi a Szent­atya a katolikus szülőkhöz, akik­nek jogai a harc középpontjában állanak. Ha a Krisztus hit helyébe más hitet akarnak tenni, minden keresztény kötelessége világosan megkülönböztetni a kettőt és mi­nél inkább igyekeznek az ellenfe­lek tagadni sötét szándékukat, an­nál inkább helyénvaló a bizalmat­lanság veiük szemben. A pápa megállapítja még, hogy a nemzeti iskolákkal szembehe iyezett állami iskolák az egyházi iskolák eilen dolgoznak. Majd megállapilja a Szentatya, tudja, hogy amikor a katolikus szülők aláírnak bizonyos nyilatkozatokat, hogy gyermekeiket a felekezeti is­is Iákból átíratják a nemzeti szó- ciíüsta iskolába, akkor náluk „önkéntességről nem lehet sró.* A pápai enciklika ezután azt mondja, hogy ez a szó remélhe­tően eljut azokhoz is, akik bizo­nyos fenyegetés alatt állanak. BeSgrád, március 24. Cisno olasz külügyminiszter, aki elindult Rómából, holnap érkezik a szerb fővárosba, ahol azonnal megkez­dődnek a tanácskozások. Ámbár hivatalos helyen elzárkóznak, még­is úgy tudják, hogy Jugoszlávia és Olaszország meg nem táma­dási és szavatossági szerződést kötnek. Tisztázzák Jugoszláviának Albániához való viszonyát, a szlo­vén é§ olasz kisebbségek helyze­tét, valamint az Olaszországban élő horvát emigránsok ügyéi. London, március 24. A valen­ciai vörös kormány háromnapos fegyverszünetet kért a nemzetiek­től. Franko tábornok a husvétra való tekintettel nem zárkózik el a kérelem elől, de feltételeket szab. Párig, március 24. A kamará­nak ma reggel 7 éráig tartó ülé­sén botrányos jelenetek játszódtak le. Dorioi jobboldali képviselő bebizonyitotta, hogy a kommunis^ ták rendszeres támogatást kapnak Moszkvától és parlamenti vizs­gálóbizottság kiküldését kérte. Mi­kor felszólalt Clichy kommunista képviselője, a jobboldal viharosan tiUskOiOit és azt kiáltotta a kom — Nincs békésebb óhajunk, minthogy Németországban álljon helyre a valódi béke az egyház és az állam között. Ha azonban ez a béke a mi hibánkon kívül nem jöhet létre, akkor az isteni egyház jogait és szabadságát a Mindenható nevében védelmezni fogjuk. Az enciklikát vasárnap minden német katolikus templomban fel­olvasták. Róma, március 24. A közel­jövő kilátásait a német kérdésben vatikáni körökben a következőkép ítélik meg: Az egyháznak az a gyakorlata, hogy a pápai meg­nyilatkozások után elegendő idét hagy az érdekelt államoknak az állásfoglalásra. Remélik, hogy az idő a német kérdésben is ked­vező eredményre vezet, mint an- i nak idején a fascísta Olaszország esetében, amikor Mussolini 'állam­férfim bölcsesége kedvező vi­szonyt teremtett az egyház és az állam között. Berlin, március 24. Beavatott helyen alaptalannak minősitik azt a hirt, hogy a kormány visz- szahivja vatikáni követét a pápai enciklika miatt. Csak arról van sző, hogy a jelenlegi követ elöre­gedett, azért nyugdíjba vonul és helyébe új követet neveznek ki. munisták felé : gyilkosok, gyilko­sok ! Ä kommunisták rá akartak rohanni a jobboldaliakra, de a teremőrők megakadályozták a ve­rekedést, az elnök pedig felfüg­gesztette az ülést. A kamara vé­gül etveteíte a vizsgálóbizottság kiküldésére vonatkozó indítványt és 362 szavazatta! 250 jobboldali szavazat ellenében bizalmat sza­vazott a B!um- kormánynak. Rövid táviratok. Darányi miniszterelnök ma hosszasan tárgyalt Rőder honvé­delmi ás Kánya külügyminiszter­rel. — Windsor herceg hús­véthétfőn elutazik Bács mellő! és a tavaszt Salzburgban tölti. — Újabb sztrájkok törtek ki Fran­ciaországban. — A vasgárda a tilalom ellenére is folytatja mű­ködését Romániában. — EIsű- lyedt a délamerikai partokon az Amerika nevű gőzös. Jugoszlávia és Olaszország meg nem támadási szer­ződést kötnek. ü külpolitika hírei*,

Next

/
Thumbnails
Contents