Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-03-24 / 67. szám

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. — Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint I Öxv. Batthyány Pálné gtrófné? I Mély, súlyos gyász érte ismét a zalai közéletet. Alig négy évvel férje halála után elköltözött az élők sorából a n-meslelkü zalai nagyasszony is: özv, Baithyány Pálné grófné született Inkey Va iéria. Megdöbbenés fogadta várat­lan halálának hírét mindenfelé, hiszen csak kevesen vannak az országban, akik annyit jótékony­kodtak volna vagyonukból, mint az elhunyt; kevesen vannak, akik annyira megértették a szegényt, mint ő. Neve Zala megyében, de a vármegye határain túl is szinte egyértelmű volt a jótékonysággá!. Az ország egyik legelőkelőbb csa­ládjának sarja volt, mégis keve­sen tudták annyira észrevenni a szegénységet, a nyomort, mint ő. Ahol a bánat, a szenvedés vagy nélkülözés ütötte fel tanyáját: a betegeknél, a kórházakban, a sze rencsétlenségtől sújtottaknál, az éhezőknél, a ruhátlanoknál, ott mindig megjelent Batthyány Pálné grófné résztvevő szivével, segiíő kezével. Még szórakozása is jóté­kony célt szolgált: százezerszámra gyűjtötte össze az elhasznált bé lyegeket az afrikai misszió céljaira. 1895 ben kötött házasságától kezdve nemeslelkü férjének olda­lán folytatta fáradhatatlan mun- sásságát az emberszeretet jegyé­ben. A század első évtizedében, férje főispánságának idején, a za laegerszegi főispáni lakás gyújtó­pontja volt minden társadalmi és szociális megmozdulásának. Soha még a megye társadalmát úgy össze nem fogták, mint ebben az időben, de arra sem volt még példa, hogy a társadalmi erőket annyira a köz, a felebaráti érzés szolgálatába állították volna, mint azt Batthyány Pálné tette. Moz­gatója volt a zalaegerszegi egye­sületi életnek s mint a Kará­csonyfaegyesületnek fővédője irá­nyította a jótékonysági tevékeny­séget, amelyben hatalmas adomá­nyaival mindig előljárt. Ebben az időben nőtt szivéhez a zalaeger­szegi iparosság. Szeretetét az el­aggott iparosok javára tett szép alapítványával és egyéb adomá­nyaival mutatta meg. Később is mindig közérdekű munkásságot fejtett ki. A háború alatt segített a szenvedőkön. Fér­jével együtt felajánlotta a zala- csányi kastélyt a kormánynak, s itt helyeztek el számos magas­rangú orosz és olasz tisztet, akik a grófi pár vendégszeretetén ke­resztül lettek barátai a magyar nemzetnek. A háború után fokozott erővel dolgozott az általános nyomorú­ság enyhítésén. Az egész ország­ból felkeresték segélyt kérő leve- \ lekkel, a a grófné nem tudott nemet mondani. Mindenhova adott erején felül, még a gazdasági válság legsúlyosabb éveiben is. Inkább magától vonta meg, de a szegények számára ‘árva volt aj­taja. Jótékonykodása mély vallásos­ságából következett. Egyházának hűséges hive volt, épen ezért adakozása vallási térre is kiter­jed. A megyének igen sok temp­loma őrzi jótékonykodásának em­lékéi szobrok és más kegytárgyak formájában. Rigyácon birtokado- mányávai megalapította a plébá­niát, plébániaiak és iskola léte­sítését tette lehetővé. A leghat 1- masabo adományt a zalaegerszegi ferences templomnak juttatta, s ezzel nagy mértékben segítette elő a templom és zárda építését. Itt építették meg a család sírbolt­ját is. Az egyház érdekében ki­fejtett munkássága elismeréséül a j Szentatya még a háború élőit a ! „Pro ecclesia et pontifice“ érdem» renddel tüntette ki. özv. Batthyány Páíné grófné nagy lelkierővel viselte férjének négy év elölt történt elhunytál, de azért a gyász megviselte. Az­óta visszavonultan éli zalacsányi kastélyában, de örömmel fogadta, ha tisztelői felkeresték. A zafacsányi kastélyban érte a váratlan betegség. Az elmúlt csü­törtökön influenzát kapott magas lázzai. Az orvosok mindent elkö­vettek megmentése érdekében, de minden hiába volt: hétfőn este negyed 10 órakor csendesen, szenvedés nélkül elhunyt gyerme­kei körében. Halálát két gyer­meke : Draskovich Jánosné grófné születet! Batthyány Mariette grófnő és özv. Benyovszky Móricné grófné született Batthyány Lujza grófnő, négy unokája, valamint előkelő főúri rokonság gyászolja. Az elhunytat március 25 én, csütörtökön délután 2 órakor szenteli be a zalacsányi kegyúri templomban Pehm József pápai prelátus, majd a rigyáci birtokra szállítják és ott helyezik ideigle­nesen nyugatomra csütörtökön délután. Később férje mellett fog­ják eltemetni a zaiaegeiszegi fe­rences templomban levő családi sírboltban. Haláláról az elhunyt utolsó kívánságához képest a csa­lád csak a temetés után ad ki gyászjelentést. Özv. Batthyány Pálné grófné halála általános részvétet keltett Zalaegerszegen és a megyében. A megyeszékhelyen a gyász je­léül kitűzték a fekete zászlót a vármegyeházára és a városházára, s az ipartestület épületére. A székesfehérvári püspök személyesen hívja meg az amerikai katolikusokat az 1938. évi ünnepségekre. Kíséretében lesz a jáki apát is. A püspöki kar múHheti értekez­letén megbízta Shvoy Lajos szé­kesfehérvári püspököt, hogy az amerikai püspököket és az Egye­sült Áliamok, valamint Kanada katolikusait, elsősorban az ottani magyar híveket személyesen hivja meg a jövő évben Budapesten tartandó 34. eucharisztikus világ- kongresszusra és az utána követ­kező Szent István jubileumra. Kí­séretében lesz Wenckheim Frigyes gróf prelátus, jáki apát és Szabó János dr. budapest-svábhegyi plé­bános, aki több éven áí lelkipász­torkodott Amerikában. Génuában március 31-én déli 12 órakor szállnak a világ egyik legnagyobb hajójára, a Rex olasz gőzösre, amely 1933-ban világrekordot csi­nált, mert 4 nap, 13 óra és 58 perc alatt tette meg az amerikai utat. Az 51 ezer tonnás hajóko- íosszus 268 m hosszú, 29 5 m széles, 9 emelettel, nagyszerű ter­mekkel, kápolnával, sportpályák­kal, hatalmas színházzal, uszodá­val, téli kerttel. Az utazás körülbelül 3 hónapra terjed. Elsősorban a három ame­rikai bíborosnál, Hayes Patrik newyorki, Mundelein György chi­cagói és Dougherthy Dénes phi­ladelphiai érsekeknél és azoknál a püspökösnél tesznek tisztelgő, látogatásokat, akiknek egyházme­gyéjében magyar katolikus hívek vannak. A hercegprímás a püspöki kar nevében már külön-külön értesí­tette az amerikai főpásztorokat az ut céljáról és kérte támogatásukat. Ötvenkétezer* polgári személyt végeztek ki a vörösök Madridban. Salamanca, március 23. A spa­nyol vörösök csak Madridban 52 ezer polgári személyt, köztük sok nőt és gyermeket, végeztek ki a polgárháború kezdete óta, A nem­zetieknek sikerült az áldozatok közül 35 ezernek a fényképét megszerezni. Valenciában 12 ezer a polgári áldozatok száma. A nemzetiek összegyűjtik az adato­kat, hogy mozgalmuk sikeres be­fejezése után megtorolhassák a kegyetlenkedéseket. Az éjszaka a vörösök Guada­lajáránál heves támadást intéztek a nemzetiek ellen, de Franca csa­patai visszaverték őket. A nem­zetiek gépfegyvereikkel valósággal lekaszálták a vörösöket, akik 400 halottat, 500 sebesültet és sok harci kocsit vesztettek. A nemzeti repülőgépek bombázták Valenciát és felrobbantottak egy lőszerrak­tárt. A vörö3 Katalóniában szü­netel a fegyvergyártás a munká­sok sztrájkja miatt, A déli harc­térre a vörösök megerősitésképen két nemzetközi brigádot küldtek. Ciano olasz külügyminiszter Belgrádba utazik. A külpolitika hírei. Róma, március 23. Hivatalos jelentés szerint Ciano külügymi­niszter március 25 én Belgrádba utazik és Sztojadinovics minisz­terelnökkel tárgyal a jugoszláv— olasz közeledésről. A Stefani iroda jelentésében foglalkozik Belgiumnak a semle­gesség! kérdésben elfoglalt állás­pontjával. Megállapítja, hogy Bel­gium semlegessége jelenleg az európai politika tengelyében áll. Belgium ragaszkodik teljes sem­legességéhez, de eüenbiztositéko- kat nem hajlandó nyújtani. Lipót belga király jelenleg azért tartóz­kodik Londonban, hogy az ango­lokat meggyőzze a belga állás­pont helyességéről. Belgium nem akarja, hogy az ország még egy­szer ellenséges átvonulási terület legyen. A Stefani iroda szerint Olaszország hajlandó Belgium semlegességét biztosítani ellenbiz- tositékok nélkül is. Mussolinit, aki afrikai útjáról visszaérkezett Rómába, nagy lel­kesedéssel fogadták. Ma ünnepük a fascizmus alapításának 18. év­fordulóját és ez alkalomból ismét lelkes ünneplésben részesítik a Dúcét. Pária, március 23. A kamara mai ülését, amely valószínűen belenyulik az éjszakai órákba, nagy izgalommal várják, mert a jobboldali ellenzék ma teszi szóvá a Cicbyben történt véres esemé-

Next

/
Thumbnails
Contents