Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-03-12 / 58. szám

XX. évfolyam 58. aiém. Ara 8 fiilép 1987. március 12. Pártok. Felelő* szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ".TTTTT? Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1’50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az igazat a kisemberek is megmondják — néha. A közmondás ugyanis azt tartja: szólj igazat, betörik a fe­jed, azért tehát a kisembereknek nagyon kell vigyázniok, hogy az igaznak kimondása esetén bajt ne okozzanak —maguknak. Anagyobb állás, a nagyobb tekintély azon­ban könnyebbé teszi a szókimon­dást. A nagyoknak nem igen kell tartaniok attól, hogy szókimondá­suknak fejbeverés lesz a vége. Elvi szempontból igy volna a dolog. A gyakorlat azonban nagy elváltozásokat mutat. Szolgalelkü- ség lett úrrá az embereken. Az egyenes, bátor színvallás helyett divatba jött tehát a kertelés. Sok jóindulatú, magasállásu egyén szeretné megismerni az élet legalsó szükségletét is, de, hogyha tanácsot kér alattvalóitól, nem kapja meg a teljes igazságot, mert mindenki arra törekszik, hogy a magas személy gondola­tát és kívánságait lesse el. Még rosszabb a helyzet, ha felül a nagy úr is a hizelkedés lovára és engedi magát becsapni. Bethlen István gróf állásfogla­lása tetszik, vagy nem tetszik másoknak, de az bizonyos, hogy nagytudásu férfiú és jól ismeri a közéletet. A Tisza István Társas kör ünnepségén mondotta a kö­vetkező történelmi jelentőségű jel­lemzést : „Nem akarok vitába merülni, de áll ez a parlameníárizmusra és a közélet összes jelenségeire. Szegények lettünk független lelkű magyar emberekben, szegények lettünk olyanokban, akik önfelál­dozást, hiúságot teljesen félretéve, az önérdeket teljesen mellőzve, akik a férfias, morális bátorsá­got és a széles látókört egyesíteni tudták magukban és be tudtak pillantani a nemzeti élet törvé­nyeibe, a nemzet életébe. Végte­lenül szegények lettünk ilyen ma­gyar emberekben és ahol némely poszton hadvezérek és generáli­sok állottak, ma meg kell eléged­nünk azokon a posztokon altisz- tisztekkel.“ Ezt a fájdalmas igazságot ké­sőn veszi észre Bethlen István. A miniszterelnöki székben talán ne­héz volt ezt meglátni és könnyebb volt rájönnie neki is a politikai üldözöttség utján. Magas értelmi életével át kellett volna törnie már akkor a hódolatok tömjénfüstjét. Nem vette észre, hogy az illat­felhő közönséges köd volt. Utó­lag természetesen könnyebb ez az átértékelés. Mig hatalmon van az ember, könnyen válogathatja ki a maga barátait. És minden rendü-rangu hatalom birtokosának iszonyatos tanulság Bethlen szava. A csúszó­mászók felkarolása helyett a ke­mények és erősek, az élesek és nehezek felhasználása és előtérbe­helyezése a kötelességük. Nehéz időkben kétszeres szerencsétlen­Budapest, március 11. A kép- visslőház mai ülésén a kamarai javaslatot tárgyalták. Meizler Ká­roly dr. sajnáliattal állapította meg, hegy a képviselik ilyen fontos kérdés iránt nem tanúsí­tanak érdeklődést. A javaslatot nem tartja célszerűnek. A kia­Vitáz Teleki Bála gróf főispán szerdán vitéz Tamásy István dr. polgármester, Mikula Szigfrid dr. polgármesterhelyettes és titkára, Nagy Béla dr. kíséretében látoga­tásokat tett a kórházban, a fe­renceseknél és a különböző tár­sadalmi egyesületekben. Első útja fél 5-kor a kórházba vezetett, ahol Jancső Benedek dr. igazgatófőarvos bemutatta az or­vosi ég tisztviselői kart, majd végigkalauzolta a főispánt és kí­séretét a kórház összes termei­ben és részletes tájékoztatást adott a kórházi viszonyok feíől. Innen a ferences rendházba lá­togatott el. P. Nagy Ernő házfő­nök üdvözlése után megtekintették a zárdát és a templomot. Hat éra után érkezett meg a főispán a Katolikus Körbe, ahol a tagok nagy számban gyűllek össze. Az egybegyüitek körében megbotránkozást okozott, hogy a helyiség környékén fekvő város­részben, 8 igy a körben is a vil­lany két Ízben elaludt. Szeren­csére, mire a főispán megérke­zett, kigyuladtak a lámpák. A polgármester, h. polgármes­ter és Nagy Béla dr. titkár kísé­retében érkező főispánt melegen fogadták a tagok, majd Hollós Ferenc dr. ügyvéd, elnök köszön­tötte. Utalt arra, hogy a kétféle szélsőség harcában a Katolikus Kör politikamentesen azokat a becsületes embereket tömöríti össze, akik hitükhöz, hazájukhoz és la nemzeti hagyományokhoz szilárdan ragaszkodnak. A kato- tikus jelző pedig azt jelenti, hogy a tagok a krisztusi igazságot és erkölcsöt akarják érvényrejutlatni. A katolikus jelzőt nem válaszfa!­séget jelent a lágy emberek tö­mege, a csúszó-mászók hódolata — pozíciókért. gazdiknak inkább van szükségük a kamarákra, mint a nagybirto­kosoknak, de a kisgazdákat nem elégítik ki a kamarák mai for­mája, s ez a feifogás indokolt. Kifogásolta, hogy a gazdatisztek számára nem állítanak fel külön kamarát. nak, hanem széles alapzatnak te­kintik, amelyen megfér minden becsületes ember társadalmi és vallás különbség nélkül, aki Krisztust tekinti alapnak, hiszen a kör tagjai sorában más keresz­tény vallásuak is vannak. Ennek köszönhető, hegy a kör 15 évi munkája a legharmonibusabb volt. Biztosíthatja a főispánt, hogy a nagy keresztény és nemzeti célok érdekében mindig számíthat a Kör munkásságára. Vitéz Teleki Béla gróf főispán meleg szavakkal válaszolt. Szíve­sen jött a körbe, mert érintkezni kíván mindazokba!, akik eiisme- rik a mai helyzetben azt a köte­lességet, hogy fokozottan kell szolgálni a hazát és a társadal­mat. A Katolikus Kör is tanúsága annak, hogy meg lehet találni a helyes irányt, amely összehoz mindenkit és lehetőséget nyújt ahoz, hogy eredményes munka legyen ebben a városban. Kéri, hogy támogassák abban a mun­kában, amely hivatva van a vá­ros, a vármegye és a haza javát szolgálni. Éljenzés fogadta a főispán sza­vait. Vitéz Teleki Béla gróf ez- uíán sokáig elbeszélgetett a kör vezetőségével és tagjaival, s fél óra múlva folytatta körútját. Fél 7 tájban érkezett a főispán a ZTE klubházába. Itt Rosenthal Jenő dr. üdvözölte s a főispán válaszában kijelentette, hogy a nyár folyamán alkalma nyílik az egyesület ténykedésének megis­merésére. Ezután a Kereskedelmi Körnek és a Kereskedő Ifjak Önképzőkö­rének meglátogatása következett. A Kereskedelmi Kör nevében Fangler Gyula elnök, a Kereskedő Ifjak Önképzőköre nevében pedig Bencze Imre dr. ügyvéd, elnök mondottak üdvözlő beszédeket, amire a főispán válaszolt. A fő­ispán kíséretéhez itt csatlakozott Benczs Imre dr. is. Hét óra elmúlt már, amikor a főispán a Katolikus Legényegye- süleibe érkezett, ahol a tagok és a Napsugár Leánykíub tagjai úgy­szólván teljes számban megjelen­tek. Zsnz Péter egyházi elnök üdvözölte a főispánt és köszöne­tét mondott az egyesület iránt kifejezett érdeklődéséért. Rámuta­tott arra, hogy a Kaía’ikus Le- gényegyjgületben a keresaedő- és iparosifjúság a kereszt és a nemzeti zászló alatt nevelkedik. E két jelvény mu'atja meg az uta*, amelyen haladnia kell a ke­resztény magyar embernek, hogy egyéni bo!dogságát elérhesse s családjának és a nemzetnek bol­dogulását biztosíthassa. Kérte a főispánt, fogadja szeretetébe és tartsa is meg szerzetében az egyesületet. A főispán az üdvözlés megkö- siönésf* után kifejezte örömét, hogy megjelenhetett az egyesület­ben, ahol a magyar iparos- és kereskedőifjúság vallásos és nem­zeti nevelésben részesül. Erre igen nagy szükség van különösen ma, amikor olyan sok oldalról fenyegeti veszedelem az ifjúságot. Dicséri az egyesület célkitűzéseit és működéséhez Isten áldását kéri. Ezután az egyesület vezetősé­génél érdeklődött az egyesület ügyei lián*, majd búcsúzóul lelkes buzdító beszédet intézett a ta­gokhoz. Távozása előtt Lukács Sándor kovácsmesíer, az egyesületnek negyedévszázadon át buzgó tagja, üdvözölte a főispánt és a polgár­mestert, mint a vármegye, illetve a város atyját és kérte őket, hogy az ifjúság nevelését továbbra is viseljék szivükön, mert az ifjúság a nemzet jövője. Az üdvözlésre vitéz Temásy István dr. polgár­mester válaszolt. Kijelentette, hogy ismeri és szereli az egyesületet s működésében mindig szeretettel támogatja is. Innen a Gazdakörbe ment a főispán. Kováis Ferenc elnök üd­vözölte őt, nemcsak mint főispánt, hanem mint a vármegye első gaz­dáját és kérte, hogy segítse a gazdatárssdalmat törekvéseiben. Vitéz Teleki Béla gróf főispán válaszában hangoztatta, hogy igen örül annak, hogy a gazdákkal az ő kedves otthonukban találkoz­hatott. Mini gazda, ismeri a gaz­daközönség helyzetét. Azzal min­denki tisztában van, hogy a ma­gyar társadalomnak a gazdakö« zönség a gerince, am*Iy megér­demel minden támogatást. Ö to­vábbra is támogatója * marad a gazdatársadalomnak és védelme­Meizler* ICároly m mezőgazdasági ka­marák reformját sürgette a Házban. A főispán meglátogatta Zalaegerszeg egyesü­leteit ás intézményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents