Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)

1937-02-23 / 43. szám

XX. évfolyam 43. siám. Ara 8 fillér 1987. február 23. Kedd. Felelő* szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi* tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, -- Telefonsaim 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1'90 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Sigray Antal gróf tetteket sürgetett a kormánytól a restauráció érdekében. Szombathely, február 22. A szombathelyi választási harc va­sárnap ismét élénk volt. Ezúttal Csekonics Iván gróf ellenzéki je­lölt mondott pregrambeszédef, amelyben a szubvencionált sajtó ellen foglalt állást. Majd Sigray Antal gróf mon­dott nagy beszédet a restauráció­ról. Schuschnigg osztrák kancel­lár beszédéből megállapította, hogy az osztrák kormány lépés­ről-lépésre céltudatosan halad a monarchia helyreállítása felé. Hogy •z mikor fog tényleg megtörténni, afelől jóslásokba bocsátkozni nem lehet, de az osztrák restauráció lehetősége és elkövetkezésc ter­mészetesen a legnagyobb hatás­sal kell, hogy legyen a magyar restauráció kérdésének kialakulá­sára. Ha Ausztriának sikerül a restaurációi az európai politikával összhangba hozni, akkor ugyanez az európai politika nem zárkóz- hatik el az elöl, hogy a Duna- medence végleges rendezésének egyik előfeltételét képező magyar restauráció bekövetkeztét mérle­gelje. — Az osztrák nemzet fokoza­tot munkával és szívós kitartás­sal elérte azt, hogy Ausztriának jogában áll a trón betöltésében idegen beleszólástól mentesen sa­ját magának intézkednie. A ma­gyar nemzet azonban e tekintet­ben még ma sem nyerte vissza a teljes nemzeti szuverénitást I Az utolsó években egymást követő kormányok állandóan arra hivat­koztak, hogy a királykérdés meg­oldása nem időszerű ét semmit sam tettek abban az irányban, hogy azt aktuálissá tegyék: — utaltak arra, hogy a megoldásnak külpolitikai akadályai vannak, de tudtommal egy lépést sem tettek abban az irányban, hogy az aka­dályokat elhárítsák, elleakezően, még az elmúlt esztendőkben is a mai kormány elődje nzm épen azoknál keresett ebben a vonat­kozásban megállapodást, akik a restaurációval rokonszenveztek. — A jelenlegi kormány idejé­ben hallottunk nem egyszer a magyar-osztrák barátságről és sorsközösségről, de, hogy a kor­mány ezt a sorsközösséget hogy képzeli el egy bekövetkezhető osztrák reitaurácié esetén, arról addig mitsem tudunk. Igaz ugyan, hogy a szombathelyi kerület hiva­talos kormányjeliltje kinyilatkoz­tatta, hegy véleménye szerint en­nek az országnak nincs talán egyetlen polgára sem, aki ne a törvényes királyság álláspontján állana és aki vele együtt ne kí­vánná, hogy múljanak el azok a nemzetközi akadályok, amelyek e kérdésnek a nemzet érdekében való megoldását késleltetik. Az a körülmény, hogy ez a jelölt a mai kormánynak államtitkára, arra kell, hogy következtetni engedjen, hogy ez egyszersmind a jelenlegi ma­gyar kormány hivatalos álláspontja. — Nyugtázom azt, hogy már a kormány is kész elismerni, hogy Magyarországnak túlnyomó nagy A napokban irtunk arról, hogy Zalaegerszegen egyre többen ér­tik meg a kérő szói, mert a sze­gények segélyezésére az első al­kalommal megajánlott összeget lényegesen fölemelték. Zalaeger­szeg tehát megteszi kötelességét ezen a téren is, amit elismert Antal József dr. belügyminiszteri titkár, a Magyar Norma országos felügyelője is. Antal dr. most Veszprémben járt s ott tett nyi­latkozatában Zalaegerszeget ki is emelte, amikor a következőket mondotta : — A Magyar Norma országos megmozdulást jelent, hatósági, társadalmi és felekezeti összefo­gást az élet kitaszítottjai, eiesetjei támogatása érdekében. Itt Vesz­prémben az elmúlt év májusában indítottuk meg a helyi szerveze­tett Oslay páterrel és az a be­nyomásom, hogy jól szervezte meg a város az itteni szegényse­gélyezést. Az egri normás feren­ces nővérek gyönyörű munkát végeznek nemcsak itt, hanem az egész országban. Zalaegerszeg például a gyűjtéseket olyan si­kerrel végzi, hogy a társadalom. A Magyar Cserkész-Szövetség zalamegyei intézőbizottsága va­sárnap délelőtt a vármegyeháza kistermében tisztújító ülést tartott Bődy Zoltán alispán, elnök veze­tése mellett. A Magyar Cserkész- Szivetség és III. Cserkészkerület képviseletében Mldásy Jenő, kerü­leti Ugyvezeő elnök jelent meg az üléien. Bődy Zoltán alispán, elnök mély tisztelettel és szeretettel üd­vözölte az egybegyűlteket s az­után ifj. Bődy Zoltán dr. főtitkár terjesztette elő többsége a királyság híve és már ennek a kijelentésnek alapján is, e nyilatkozat után a kormánytól most már tetteket várunk ! Ha ed­dig nem történt semmi a magyar restauráció előkészítésére, úgy most már a kormánynak köteles­sége külpolitikai téren ebben az irányban lépéseket tenni és kö­telessége mindent megtenni, hogy a nemzet a trón betöltésében ed­digi megkötöttségéből szabadulva, szuverénitását visszanyerje. különböző rétegeinél is a jövedel­mük l°/o-át meghaladja az ön­ként felajánlott összeg. Veszprém­ben elégséges lenne, na a közön­ség ajánlaná jövedelmének fél százalékát. — Nem cserélendő össze az akció az ínségesek segélyezésével, rriSrí mi csak az öreg, vagy rok­kant munkaképteleneket segítjük, fenntartjuk a szercteiházat, nép­konyhát, a munkaképeseket pe­dig szükségmunka keretében fog­lalkoztatja a hatóság a költség­vetésben előirányzott összegből, nem pedig társadalmi adakozás­ból. Össze kell fogni a társadal­mi egyesületeknek, felekezeteknek a hatósággal, mert mig a ható­ságoknál hiányzó szív meg van az egyesületeknél, addig a ható­ságoknál az ellenőrzésre — ami a dolog legnépszerütlenebb része, van alkalmas szerv. Antal József dr. országos kőr­útján ma Zalaegerszegre érkezett a Norma működésének megfigye­lésére. Kérdezősködésünkre meg­ismételte a Veszprémben mon­dottakat : Zalaegerszeg megértete a kérő szét . . . évi jelentését, amelyben mindenekelőtt megálla­pítja, hogy a csapatoknál a múlt évben történt változásokról a fő­titkári hivatalnak tudomása nincs, mert a jelentések oda nem fut­nak be. Igaz, a cserkészek és cserkészvezetők nyilvántartását nem itt vezetik, az igazolás sem tartozik az intézőbizottság hatás­körébe, mégis, hogy mflködésttk- nek megfelelhessenek, szükség lenne a legfőbb adatekra. Kívána­tosnak látszik, hogy a jövőben a csapatok évi jelentéseibe betekin­tést nyerjenek, tehát ezeket a je­lentéseket vagy a megyén keresz­tül kellene a csapatoknak a ke­rülethez fölterjeszteniök, vagy pe­dig utélag kellene betekintés vé­gett a kerületnek megküldenie az évi jelentéseket a megyéhez. A cserkészet érdekében szüksé­gesnek mondja a jelentés a tár­sadalmi propaganda vezetését és szervezését s ezáltal az egyes csapatok gazdasági alapjainak biztosítását. Az intézőbizottság tagjai tudatában vannak ennek je­lentőségével,amire leginkább példa az 1933. évi Jamboree volt. A cserkészetnek azonban leg­jobb propagandája maga a cserkészfia s ha jó cserkész­fiukat nevelnek, már eleget is tettek . ennek a feladatnak. De azért mégis szükség van egy kimondott társadalmi propagan­dára s ebben a munkában az in­tézőbizottságnak nem az aktiv cserkészvezető tagjai segíthetnek. Ha ők társadalmi munkásságuk során állandóim felszínen tartják a kérdést, ha vallják és hirdetik is a cserkészmozgalom nevelő ere­jét és fontosságát, akkor a társa­dalom megérti azt, hogy a cser­készet nem a Jámboréért van, ha­nem magáért a fiúért. Az intézőbizottságnak feladata még a szövetségi határozatok vég­rehajtása, a szövetségi szervek in­formálása, a csapatok közös ér­dekeinek védelme és összhangba hozása, ameiy föladatát teljesí­tette is. Jelentette még a főtitkár, hogy a megyei szervek fokozottabb ki­építése mest van folyamatban s több oldalról megnyilvánult az a kívánság, hogy szervezzenek az intézőbizottság mellé nagyobb bi­zottságot is, amely átvenné a tár­sadalom megszervezését, a tulaj- donképeni propagandát. Ha ennek a bizottságnak tagjaiul sikerülne megnyerni a községek és megyei városok vezető egyéniségeit, máris újabb és nigy lépéssel jutnának előre. A jelentés fölött hosszabb vita indult meg, amelyből leszürődött az a vélemény, hogy helyes lenne, ha az egyes cserkészcsapatok az illetékes föszolgabirák és polgár- mesterek utján jelentéseiket beter­jesztenék a vármegyéhez s az al­ispán, mint megyei elnök terjesz­tené azokat a kerülethez. Ebben az irányban meg is teszik a szük­séges lépéseket. Ezután a jelentést tudomásul- vették, valamint a pénztári jelentést is, amit Hámori István terjesztett elő, majd megejtették a tisztűjitást a jelölés alapján. Elnök lett ismét Bődy Zoltán alispán, főtitkár ifj. Bődy Zoltán dr., ellenőrző Hor­váth Dezső, vezetőtiszt Hámori István, pénztáros vitéz Szécsi Fe­Zalaegerszeg dicséretet kapott a Magyar Norma terén tanú­sított áldozatkészségért. Tisztűjité ülés a zalai oserkész-intézőbizottságban.f A közigazgatási vezstöket is bevonják a cserkószügyekbe. — Jubilál a balatonfüredi esapat.

Next

/
Thumbnails
Contents