Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-02-21 / 42. szám
1937. február 21. Zalamegyei Újság 3. Keresztény párti értekezlet Díszeiben. peBségü francia nék, de a nők tömege politikailag éretlen ... Az angol nő ? Az igen 1 Száraz ugyan, de jézan, legikus és meg- gendolt. A francia nőben több az ötlet, a fantázia, ezek is erények, ha yesszük, de nem a politikába valók. — Mi lenne, — kérdem — ha annak az öregurnak szellemes indítványát elfogadnák, gondolja, hogy a férfiváiasztók nőkre adnák le szavazataikat ? Épen az imént emlegette a férfiaK féltékenységét. Genovéva kisasszony jót kacag, hogy a saját szavaival fogtam meg. — Igaz, inkább csak mint szellemességet idéztem Lottiert. Rá kell bíznunk az egész kérdést Louise Weissre és Rochefoucauld hercegnőre. — Feláll, néhány lépést tesz, szinte lerázza magáról a kényes választási kérdést, mert talán őmage is rájött, hogy a francia radikális pártban mennyi ekörül a csürés csavarás. Végezetül feltettem a francia politikai életre vonatkozó kérdésemet : — Mi következik a Blum-kor- mány után ? — Azt hiszem, mérsékelt radikális parlament, enyhén jobboldali irányzattal. Addig jó, amig ez a jobboldal nem bontja fel az orosz kapcsolatokat, mert az orosz kapcsolat biztosítja Franciaország pozícióját Európában. Tudni kel', ho?y a francia nép temperamentumánál fogva sem hajlik a kommunizmusra, ugyanígy nehéz helyzete lenne De La Rocke ezredesnek, ha a fasizmust akarná bevezetni. Látogatókat jelentenek, Genovéva kisasszony üzeni, hogy azonnal rendelkezésre áll, illőnek tartottam tehát, hogy elbúcsúzzam francia kolleganőmtől, akitől tulajdonképen sokat tanultam : A francia nőnek nincs ugyan választójoga, de a radikális párt alelnőke mindenkor nő, az Oeuvre külpolitikai rovatvezetője nő. ügy látom, azért tehet a nőnek Frankhonban is érvényesülnie. Tapolca, február 20. Az Egyesült Kereszténypárt diszeli csoportja most tartotta ér- tekezletét, amelyen igen nagy- ' számú érdeklődő jeleni meg. Az értekezleten résztvetl Szánthó Géza kerületi párt-titkár és vitéz Hatvani János választmányi tag. Árvay Gyula helyi elnök hatá- hatásos megnyitó beszédében üdvözölte, kitartásra és megértésre buzdította a megjelenteket. Utána Szánthó Géza kerüleli titkár beszámolt az utóbbi idők politikai eseményeiről, bejelentette, hogy a keresztény pártok fuzionáltak, úgy, hogy az eddigi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a jövőben Egyesült Keresztény Gazdasági és Szociális Párt néven működik tovább. Rámutatott továbbá a bolsevizmus feKátai Miklós Írja a Korunk Szavában az alábbi érdekes cikket: Magyarországon is akadnak egyesek, akik azt hiszik, hogy a nemzeti szocializmus és a katolikus világnézet között lehetséges valamilyen kiegyenlítés. (Főleg azok között találunk ilyeneket, akiknek katolicizmusa főleg a kényelmes megélhetés biztosításában találja magyarázatát, egyébként azonban szivük huzza őket mindenfelé, ahol valami reakció, visszaesés, erőszakosság történik.) Pedig a nemzeti szocializmus egyházellenessége nem valamilyen véletlen, időszaki jelenség, melyben a „félreértés“ eloszlatható, például akkor, ha — mondjuk — a nemzeti szocialista kormány szabadon bocsátja az elfogott lelkészeket és ezzel szemben a klérus is megnyugszik abba, hogy hivanyegető rémére, amely lángba akarja borítani egész Európát és amely veszedelem ellen .csak hatalmas keresztény összefogással lehet védekezni. Végül a kerület szociális problémáival foglalkozott, majd felolvasta a kerület képviselőjének gróf Esterházy Móricnak küldendő üdvözlő felirat szövegét. Felszólalt még vitéz Hatvani János, aki tanulságos eseteket elevenített fel a gyászos emlékű kommunizmus idejéből, amitől irtóznia kell minden keresztény magyarnak. Az elnök befejező szavai után az egybegyűltek szeretettel tüntettek gróf Esterházy és a keresztény politika mellett, majd kivétel nélkül mindenki aláírta az üdvözlő feliratot. tása az, aminek egyes magyar horogkereszt-lelkesedők is látják: a kormány segédcsapatának szerepe A valóság egészen más. A német nemzeti szocializmus minden erejét a terjeszkedéseire összpontosítja, hogy új piacot szerezzen nagyipara számára és új telepítési lehetőségeket a birodalom népfeleslegének. Mivel Európa földje tudvalevőleg már régen el van foglalva és gazdátlan területekről nem tudunk, nyilvánvaló, hogy a németség új területeket csak akkor tud szerezni, ha másokat helyéről kiszorít. Ebben a terjeszkedési programmban a faji gondolat szerepe rendkívül fontos a német rendszer számára és még fontosabb, hogy mindenki feltétlenül alávesse magát a kormány ilyen irányú célkitűzéseinek. A nemzeti szocializmus nem tűrhet | maga mellett más tekintélyeket. ; Katolikus-ellenes, mert a katolicizmus alkalmas arra, hogy az egyénben más értékek és más közösségek tudatát is ébrentartsa, nemcsak a faji közösségét, mely épen katolikus felfogás szerint olyan adottság, mely nem az életnek legfontosabb megnyilvánulása. A katolicizmus soha nem teheti magáévá a fajiság eszméjét, mert nemcsak egy népre tart igényt, hanem épen az emberi közösség és egyenlőség hirdetése alkotja lényegét. Amikor Dubnov legutóbb a zsidóság történetéről megjelent könyvét ismertette egyik horogkeresztes érzelmű magyar lap, az Uj Magyarság, nagy diadallal állapította meg, hogy ime a régi zsidók is milyen nagy fajvédők voltak a Kánaánban. A lap nem vette észre, hogy ezzel saját szellemdús világnézetének adja meg legméltóbb kritikáját. Említett lapunk tagadhatatlanul örömmel tekinthet a háromezer évvel ezelőtti zsidókra, mint elvbarátaira, mert e lapnak minden oka megvan arra, hogy diadallal üdvözölje azt a tényt, hogy szellemi fejlődésében nem áll hátrább, mint egy sémita pásztornép háromezer évvel ezelőtt. Hogy a zsidóság törzsi, vallás- és nemzetfelfogása 1 Rendeljen tőlem tnljao ejlrorripl fog járni.Cserae- és telepítése ItJ/JOo olMHloltéimet sovány üomofctalajban $&ébKSS fogamzásbiztosat f',', akác, ged tsiacsemctót nagy tétel- R D.fn|ezer darabonként. — UltUcR ben már Uí LUlxöbb éves akácból is nagy készlet.y>órTnontl7i árjegyzéket küldök — Kérjen és UBIlUCliliO DOBOS LÁSZLÓ utód^ KUBINYI TIBOR faiskolája UJFEHÉRTO (Zsindelyes-tanya) Szabolcs megye. 1982 már kétezer évvel ezelőtt meglehetősen elavult volt, arra lapunk nyilván nem gondolt. Közben annyi történt, hogy Jézus kiterjesztette az isteni megváltás eszméjét az egész emberiségre és kiindulópontja lett az emberiség nagy egyetemessége gondolatának. Ez az egyetemesség a katolicizmus lényeges vonása. Ezért látják a nemzeti szocialista teoretikusok a katolikus Egyházban főellenségüket. A nemzeti szocializmus soha sem fogja feladni az egységes német nemzeti vallás gondolatát, hogy ebben egyesítse az össznémetséget politikai céljai érdekében. Az új faji vallás meglepően hasonlít a zsidók régi törzsi vallásához, csak benne Isten kiválasztott népe a német. A földön pedig nem a papság, hanem a vezér, illetve alvezérei útján nyilatkozik meg. A nemzeti szocialista bölcselet nem tisztázta még, hogy a német Isten személy-e vagy pedig csak a faj harciasságának szimbóluma. Ezt a hivő tetszése szerint foghatja fel. Láthatjuk ezt Alfred Rosenbergnél, aki vitathatatlanul legnagyobb tekintélye világnézeti kérdésekben a nemzeti szocializmusnak. A következőket Írja a „Der Mythus des 20. Jahrhunderts“ című hires alapvető müvében (588 oldal): „Német népi egyház milliók vágya ma . . . Egy német egyház azonban nem hirdethet dogmákat, melyekben mindenkinek hinnie kell, különben elveszíti lelki üdvösségét. A német egyház közösségeket fog egybefonni, melyek részint ragaszkodnak a szép (gyakran ó-északi eredetű) katolikus szokásokhoz, részint olyanokat, melyek a keresztény isten- tisztelet lutheri formáját részesítik ' előnyben és talán olyanokat is, akik a keresztény istentisztelet más formáit választották. A német egyházban azonban épen annyi joguk lesz azoknak is, akik egyáltalán szakítottak az egyházi kereszténységgel és egy más közösségben, talán az Ecke- hardti lelkierő jegyében találkoztak.“ (599. oldal). Az új német „vallásnak“ valóban mindegy, hogy ki mit hisz, hiszen célja az, hogy a vallási organizációt politikájának szolgálatába állítsa. Nem kíván dogmákat felállítani, mert főcélja végeredményben, hogy minden vallási szokás csak egyik megnyilvánulása legyen a német közösségi, illetve faji öntudatnak. Ennek az új vallási felfogásnak nyilván egyetlen célja a támadás tervszerű előkészítése, a faji fanatizmus felcsigázása által. Olvassuk Rosenbergnél: „A német nemzeti egyház alapításánál tehát nem valamilyen metafizikai állítás érvényesítéséről van szó, nem az a követelménye, hogy történelmi vagy legendáris meséket igaznak fogadjanak el, hanem arról van szó, hogy egy magas értéktudatot teremtsen, azaz azokat akarja kiválasztani, akik a vallási és filozófiai meggyőződésnek minden különféleÓriási cipő raktár, rendkivülí elegáns, különleges fazonok, elsőrendű minőség. Tekintettel a nagy készletre még olcsó árakért árúsít Telefon 84. ZalaegefSZeg. Telefon 84. Katolicizmus és a nemzeti szocializmus.
